Az orvos elárulta, min változtasson, ha hosszú és egészséges életet szeretne

2024.10.22.

egészséges életmód öregedés longevity orvosszakértők sport táplálkozás mozgás

egészséges életmód longevity Dr. Bana Richárd

Az embereket mindig is érdekelte a hosszú élet titka. De nemcsak az élet hossza, hanem a minősége is számít.

Dr. Bana Richárd longevity szemléletű családorvos elmondja, melyek azok az egyszerű, mindennapi szokások, amik segíthetnek abban, hogy egészségünket megőrizve hosszabb életet éljünk.

Magyarországon átlagosan 5 évvel rövidebb az emberek élete, mint az uniós országokban élőké, de ez még nem azt jelenti, hogy akkor 77 évnyi egészségre számíthatunk itthon. Ennél még van egy fontosabb statisztika, hogy hány évet élünk ebből betegségben. Közel 10 évet, ami nagyon hosszú idő. 10 évet a krónikus betegségek okozta fájdalmakkal, szenvedésekkel élünk majd meg. Ezek átlagos statisztikai eredmények, tehát van aki már 30 éves korától kezdve fájdalmakkal fog élni, de jó hír, hogy van aki 100 évig is lehet egészséges. A longevity életforma, vagyis az életminőség hosszú távú fenntartása arról szól, hogy életünk minél nagyobb részét egészségben töltsük, ne pedig betegségekkel küszködve. Bana doktor a longevity törekvés lelkes szószólója és gyakorló orvosszakértője aki arra ösztönzi pácienseit, hogy higgyenek a megelőzés erejében. Az orvosi vizsgálatokra nemcsak akkor érdemes eljárni, amikor már problémáink vannak, hanem rendszeresen, már egészségesen is. Fontos, hogy körülvegyük magunkat támogató kapcsolatokkal, legyenek azok sportközösségek, szoros családi és baráti kapcsolatok.

Dr. Bana Richárd családorvosként tevékenykedik Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyében, Székely Községében rendel. Itt gyerekektől az idősekig minden korosztályt ellát (vegyes praxis), és mellette országos szinten dolgozik üzemorvosként (újabb nevén: foglalkozás-egészségügyi orvos) is, ahol egyszerű munkásoktól milliárdos vállalkozókat is gyógyít és egészségtervekkel segítik őket, ezáltal a rendszer szélesebb összefüggéseibe is bepillantást nyer. Amit igazán szeret, hiszen ezért szerezte meg idén az egészségügyi menedzseri diplomát. Nyolc éve indított feleségével egy életmódváltó projektet, majd orvos kollégájával egy karitatív sportközösséget, amelyet Mozaik Med Közösségnek neveztek el. A futóközösség célja, hogy több városban – jelenleg Debrecenben és Nyíregyházán – heti rendszerességgel tartanak immár 6 éve közösségi futásokat, amelyek orvosi felügyelet mellett és futónagyköveti vezetéssel zajlanak, akiket oktatnak is. Az életmódváltóktól egészen az olimpikon sportolókig megfordultak már a közösségi futásaikon, ahol 5 különböző erősségű csoportban lehet sportolni, sétálni, futni. Az egyszerű sétálóktól kezdve a versenyző szintű futókig mindenki megtalálhatja a helyét a családias hangulatú közösségben, és számos sikeres életmódváltó történetet tapasztal. A közösségi futásokból mindkét városban kinőtt egy-egy prevenciós nappal összekötött futófesztivál is, amelyet évente rendeznek meg.

Longevity szemléletű orvos-menedzser Forrás: dr. Bana Richárd

Hogyan alakult ki ez az elhivatottság?

– Már fiatal koromban tudtam, hogy orvos szeretnék lenni, mivel mindig is az emberek segítése vonzott. A balmazújvárosi általános iskolás tanáraimnak nagy szerepe volt ebben, hiszen megszerettették velem az emberekkel való tisztelettudó bánásmódot, a sportolást, a kémiát és biológiát és mindvégig bátorítottak, hogy sok tanulással képes vagyok elérni az álmaimat, így egyenes, de nagyon melós út vezetett az orvosi egyetemre. Az egyetemen sok minden érdekelt, de egyik szakterületbe sem lettem szerelmes. Nagy fordulópont volt, amikor 2013-ban részt vettem egy budapesti félmaratonon. A rakparton hömpölygő több ezer fős tömeg olyan inspirálóan hatott rám, hogy elhatároztam, ezt az élményt másoknak is meg kell mutatnom. Talán akkor sportorvos legyek? Azonban Magyarországon a sportorvos főként élsportolókkal foglalkozik, én viszont inkább a lakosság életmódváltásában láttam a legnagyobb szükséget a segítségre. Így kerestem egy olyan szakterületet, amely kapcsolódik a sporthoz és a lakosság szélesebb körét érinti, így végül a családorvoslásban (régebbi nevén háziorvoslás) találtam meg a helyem. Amikor 2016-ban elkezdtem dolgozni, gyorsan kiderült, hogy a páciensek többsége problémákkal érkezik hozzám, és szinte senki nem azért jön, hogy egészséges életmódot folytasson vagy megelőzze a betegségeket. Az 5-10 perces rendelési idő azonban nem elegendő arra, hogy mélyreható és hosszútávon fenntartható életmódváltást érjünk el. Ezért úgy döntöttünk dr. Bana-Paluska Mariann gyermekorvos feleségemmel, hogy a praxis kapuin túl is segítséget nyújtunk. Előbb online, majd 2018-tól dr. Illésy Lóránt emlősebész kollégámmal olyan sportot kerestünk, amely egészséges, egyszerű, nem igényel különleges felszerelést – így választottuk a futást. A cél az volt, hogy ne csak az orvosi rendelőben találkozzunk a páciensekkel, hanem egy kötetlenebb, barátságosabb környezetben is, ahol könnyebben megnyílnak, bizalmasabb kapcsolat alakulhat ki. Építsünk egy inspiráló sportközösséget, mely alapja lehet a hatékony orvoslásnak. Így sokkal eredményesebbek tudunk majd lenni az életmódváltásban is.

Vannak olyan betegségek, amelyeket meg lehet előzni életmódváltással?

– Manapság a fertőző betegségek helyett inkább a krónikus, nem fertőző megbetegedések válnak komoly kihívássá az egészségügyben és a halálozások döntő többségét is ezek a betegségek okozzák. Ilyen betegségek az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás döntő többsége, számos daganatos betegség, a demencia (köztük az Alzheimer-kór), bizonyos ízületi gyulladásos állapotok, melyet sokszor látunk, hogy együtt jelentkeznek, ami nem véletlen. Fura igaz, hogy szinte minden komoly betegségben a tudatos, sportos életmód mind a megelőzésben, mind a betegségek visszafordításában is segít. Fontos kiemelni, hogy sokan tévesen azt hiszik és azzal próbálják levenni a rossz, minden napos döntéseikről a felelősséget, hogy ők az elhízást a nagyszülőknek köszönhetik...magas vérnyomás? „ja igen, azt pedig a szülőktől örököltem...” A genetika túlságosan nagy szerepet kap a köztudatban, vonzó lehetőség ezzel nyugtatni magunkat, de a valóságban a betegségek mindössze 10%-a örökölhető, míg 90%-ban életmódbeli döntéseink, helyzetünk határozzák meg, hogy lesznek e betegségeink vagy sem. A valóság sokszor, hogy az életmódot örököljük, vesszük át a szüleinktől, és a génjeink csak egy kisebb hátrányos helyzetet jelentenek. Éppen ezért a géndiagnosztika egyre fontosabb terület a személyre szabott orvoslásban. Örülök neki, hogy értelmes beszélgetések után, ezeket a tévhiteket eloszlatva mindig sikeresek az életmódváltások.

2016-ban még azt tanultam az egyetemen, hogy aki egyszer elkezdi szedni a vérnyomás csökkentőt, annak egy életen át kell szedni. Szerencsére ez nem így van. Ráadásul, ha valakinek már kialakult a magas vérnyomása, az nem végleges állapot, sőt sokszor ez csak egy tünet. A nemzetközi protokollok szerint, ha valakinek a rendszeres, átlagos vérnyomása 150/95 Hgmm alatti és nincs más betegsége (elhízás az betegség), akkor három hónap életmódváltás ajánlott, kivizsgálásokkal és nem azonnal gyógyszert kell javasolni. A cél vérnyomás pedig: 130/85 Hgmm alatti! Ez a folyamat elképesztő eredményekkel járhat: ha valaki immár nem sózza meg extrába az ételeit, leteszi a cigarettát, hetente bevezet 150 percnyi sportidőt (például 5 nap 30 perc, ebből 3x lassú-gyors séta váltakozása, 2x saját testsúlyos izomerő fejlesztés, pl. fekvőtámasz-guggolások) több zöldséget, gyümölcsöt eszik (hetente legalább 20-30 különbözőt, minimum egyszer), a vérnyomása akár 20-40 Hgmm-t is csökkenhet (mindegyik jó szokás 3-8 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást). A gyógyszerek sem tudnak jobb eredményt felmutatni és számos mellékhatásuk is lehet! A gyógyszernek legtöbbször csak az életmód után és mellett van a helye és nem legelől a kezelésben. Sajnos itt számos tévhit kering mindenkiben, de egyre nagyobb a nyitottság az életmód alapú kezelésre.

A praxisomnak egészségnapot szerveztünk Forrás: dr. Bana Richárd

Mennyire fogékonyak az emberek ezekre a kezdeményezésekre? Könnyű őket bevonni?

– A tapasztalataim alapján a pácienseket három csoportra lehet osztani. Az első csoportot úgy nevezem, hogy ők a "longevity hozzáállású páciensek". Őket nem kell meggyőzni, már eleve belső motivációjuk van arra, hogy egészségesek maradjanak és minél tovább éljenek. Ők maguktól is csatlakoznak a futóközösségekhez, egészségtudatosak és sokan példaképekké válnak a közösségben. Közülük választjuk ki a futónagyköveteket is, akik később másokat is motiválnak.

A második csoport páciensei „a meggyőzhetőek”, akikben már megfogalmazódott az életmódváltás iránti igény, de még szükségük van külső impulzusokra, hiteles szakemberi tanácsokra. Itt a legfontosabb, hogy időben elérjük őket, még a nagyobb bajok bekövetkezése előtt! Hányszor látom, hogy a vállalkozók, páciensek egy szívinfarktusig, sztrókig nem tudnak lassítani. Ezen csoportnak nagyon fontosak az edukációs tartalmak és az üzemorvosi vizsgálatok, ahol tartalmas beszélgetéseket lehet velük folytatni. Ezért is lenne fontos, hogy a munkáltatók igenis ne engedjék el az üzemorvosi vizsgálatokat, hiszen ha a munkavállaló nem egészséges, a cégük sem lesz az. Több esetem van, akit meggyőztünk és longevity hozzáállású páciens lett belőle.

A harmadik csoport páciensei „az ellenállók”, őket szinte lehetetlen meggyőzni, hogy változtassanak az életmódjukon, ők minden esetben ellenállnak. Infarktus után is az első kérdésük, mikor cigizhetnek újra. Ők vannak kevesebben. Bár én hiszek a csodákban, nekik is mindig elmondom a mondókámat.

Az első két csoportban azonban egyre nagyobb az igény az egészséges életmódra, és fontos, hogy hiteles, megbízható forrásból kapják az információkat. Én magam is sportolok, sosem cigiztem, nem iszok, nem vagyok se túlsúlyos, se elhízott, boldog 3 gyermekes családapa vagyok, aki szépen beszél a pácienseivel, így azt hallom, hogy a pácienseim megbíznak bennem.

Az idősebb korosztály mennyire nyitott egy fiatal, 33 éves családorvos szavaira?

– Az idősebbek különösen a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban nyitottak. A GOKVI-OKFŐ intézetekkel együttműködve szűrőbuszok érkeznek két évente a praxisunkhoz. Vidéken, különösen a nagyobb kórházaktól távolabb élőknek nehézséget jelenthet az orvosi vizsgálatok megszervezése. Sok páciens kéri tőlünk, hogy ne küldjük őket kórházba, mert túl messze van, egy egyszerű mellkasröntgen elvégzése is egész napos elfoglaltság lehet számukra. Az Egészségház parkolójában áll meg a busz, és már az érkezés előtt 10-20 idősebb hölgy várakozik, hogy részt vegyenek a vizsgálatokon, mint például az anyajegyszűrésen, kardiológiai vizsgálatokon. Egyértelmű, hogy nagy az igény erre.

Amikor nincs szűrőbusz, van longevity szemléletű családorvoslás. Mi is segítjük őket helyben történő ingyenes vérvételekkel (évente javaslom az egészségeknek is), helyben szervezett egészségnapokkal, közösségi futásokkal, gyors vértesztekkel (pl. PSA), csontritkulás szűrésekkel. A telemedicina is egyre nagyobb segítség, az EKG sem a régi már, transztelefonikus EKG-t használok, ami azt jelenti, hogy lehúzom az EKG-t, utána azonnal az eredményt továbbítja a rendszer a GOKVI (Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet) kardiológusának, akit felhívok, konzultálunk és közösen döntünk a páciens kivizsgálási útjáról. Ezt nagyon szeretik a pácienseim, hiszen egy kardiológiai konzultációt is kapnak az egyszerű, kis községi rendelésemen. Exkluzív kiszolgálásban érzik magukat és még buszozni sem kellett a kardiológushoz.

Az életmódváltásnak van eredménye idősebb korban is?

– Természetesen. A legjobb az lenne, ha már fiatal korban elkezdenénk az egészséges életmódot, és nem kellene időskorban változtatni. Például gyermekeinket, orvos szülőként már most igyekszünk egészséges életmódra nevelni. Kevesen tudják, hogy nem csak az a fontos, hogy fél kiló zöldséget vagy gyümölcsöt együnk meg naponta, hanem annak a tartalma legyen minél változatosabb, színesebb. Ha mindennap fél kiló uborkát eszünk, az elég egyoldalú táplálkozás lenne. Arra kell törekedni, hogy hetente legalább 20-30 különböző zöldség-gyümölcsfélét együnk, ez jót tesz a bélflórának, ami döntően befolyásolja a mikrobiomunk (szervezetünkben élő baktériumok-vírusok-gombák-egyéb mikróbák összessége) egészségét. Ezért esténként a gyerkőcökkel lerajzoljuk, hogy milyen zöldséget vagy gyümölcsöt ettünk aznap, és a hét végére megszámoljuk, hányfélét sikerült. Ha játékkal és jutalmazással van egybekötve az egészségnevelés, azt a gyerekek is jobban szeretik. A mikrobiomunkat egy kerthez lehet hasonlítani. Az a kert szép, amelyikben sok virág van, azok minél színesebbek, és minél jobban virágoznak. A táplálkozásban is erre kell figyelni, ezért kell minél változatosabb és színesebb gyümölcsöket-zöldségeket bevinni mindennap, hogy szebb, változatosabb legyen a mikrobiomunk. Az életmódváltás időskorban is eredményes tud lenni, de a legfontosabb, hogy már fiatalon kezdjünk odafigyelni rá és hangolódjunk a jó szokások napi rutinba való beépítésére. És ne várjuk meg a krónikus betegségeket, lépjünk előtte.

A stressz is komoly egészségi problémákat okozhat. El lehet kerülni?

– A stresszt sajnos nem tudjuk teljesen elkerülni, inkább a kezelésére kell nagy hangsúlyt fektetni. A stressz lehet jó is, például amikor sportolunk, de a hosszan tartó krónikus stressz komoly problémákat okoz. A praxisomban azt tapasztalom, hogy a daganatos pácienseknél szinte mindig megfigyelhető, hogy évekig krónikus stresszben éltek.

A stressz forrásai nagyon banálisak is lehetnek, például a munkahelyi stressz. Van egy jelenség, amit "Monday Morning, azaz hétfő reggeli betegségnek” neveznek. Ha valaki azt tapasztalja magán, hogy hétfő reggel, vagy már a vasárnapi ebéd után, amikor kicsit belegondol, hogy újra munka, enyhe hasi fájdalma, fáradtság érzése, kedvtelensége van, azt már felveti a gyanút a munkahelyi stresszre. Van olyan páciensem, aki rendszeresen megjelent hétfőn reggel a rendelésemen, munkahely váltás lett belőle, de köszöni jól is van.

A stressz nemcsak a munkahelyen, hanem a párkapcsolatokban is rendszeresen jelen van. Sok ember évekig él olyan kapcsolatban, amelybe belenyugodott, és bár rossz, de elfogadta a helyzetét, nem akar kilépni, jó ez így nekem gondolja. Ez a krónikus stressz sokszor valamilyen betegséghez, gyakran daganathoz vezet. Nem ritka, hogy ilyen témákról is beszélgetek a páciensekkel, hiszen ok-okozati összefüggéseket vélek felfedezni a mentális egészség és a testi tünetek között.

Fontos, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő módszert a stressz kezelésére: sport, olvasás, légzési technikák, közösségi tevékenységek mind segíthetnek. A modern technológia, mint például az okosórák, okosgyűrűk is hasznosak lehetnek a stressz szintjének mérésében. Sokszor nem is vagyunk tudatában, mennyire stresszesek vagyunk, de ezek az eszközök segítenek nyomon követni. A jövő orvoslása felé haladva egyre inkább teret nyer a személyre szabott gyógyítás. Különböző emberek vagyunk, mégis gyakran ugyanazokat a gyógyszereket kapjuk. A mikrobiom- és genetikai tesztek, valamint az okoseszközök segítenek abban, hogy jobban megértsük az egészségi állapotunkat, a veszélyeztető betegségeket. Bár van egy általános ajánlás a fejemben, igyekszem az embereket egészében nézni, és a mentális egészségük támogatása kiemelkedő fontosságú számomra.

Orvosként gyakran pszichológusnak is kell lennie

– Elmondok egy példát, amely bemutatja, hogy milyen amikor a tünetet gyógyítjuk és milyen amikor az embert! Nemrégiben egy profi kézilabdázó páciensem hívott fel, miután előző este megsérült a mérkőzésén. A sportolóknál a sérülés komoly hatással van a karrierjükre, akár a végét is jelentheti, így számára létfontosságú volt a mentális támogatás. A sportorvosát hívta elsőnek, hogy mikor tudná fogadni. A sportorvos azt mondta, hogy ezzel a sérülés típussal két napig nincs teendő...majd utána hívja vissza és beszélnek újra telefonon. A sportorvos leragadt a váll sérülés szintjén, pedig a sportolóknál különösen fontos a mentális egészség. Az én feladatom az volt, hogy motiváljam a sportoló páciensemet, átbeszéljük a kérdéseit, optimista hozzáállást alakítsak ki benne a rehabilitációval és a mihamarabbi visszatérésével kapcsolatban. Ilyenkor nem csupán a sérülés fizikai aspektusait kell figyelembe venni, hanem a mentális egészséget is.

A kommunikáció rendkívül fontos, hiszen a beteg bizalmának elnyerése nélkül nincs hatékony kezelés. A pácienseknek be kell építeniük a tanácsaimat a mindennapi rutinjukba. Ha nincs meg a bizalom, akkor ezek az ajánlások nem fognak nagy hatásokat elérni.

Számomra az a legfontosabb, hogy empatikusan támogassam a pácienseket, meghallgassam őket, és olyan tanácsokat adjak, amelyeket az adott élethelyzetükbe be tudnak építeni. Például hiába javaslom egy közmunkásnak, hogy végeztessen el genetikai teszteket magánlaborba, de még csak napi 3 vérnyomás mérésre sem kérhetem, hiszen nincs vérnyomásmérő eszköze otthon. Ezért a terápiáimat és tanácsaimat mindig az egyéni körülményekhez kell igazítani, hiszen a hatékony kommunikáció alapja a személyre szabott megközelítés. Az empatikus, őszinte beszélgetés nélkül nincs siker, nincs gyógyulás.

Volt olyan eset, amikor különösen nagy sikert ért el pácienseinél?

– Az üzemorvosi vizsgálatok során, ahol elméletileg egészséges emberekkel foglalkozom, gyakran szűrök ki komoly betegségeket. Manapság fontos lépést tartani a legújabb technológiákkal. Szerencsére találtam egy mesterséges intelligencia alapú applikációt, amely nagy segítség az anyajegyek szűrésében. Látja az orvos, hogy gyanús valami, de amikor befotózom az anyajegyet, és az applikációba a mérőszám csak tekeri a valószínűséget a vörös tartományba és azt írja ki, hogy 98% az esélye a rossz indulatú bőrdaganatra, ott nincs több kérdés. Vége a vizsgálatnak, irány most sürgősen a bőrgyógyászat! A sebész kimetszette, elküldték szövettanra és beigazolódott, hogy valóban rosszindulatú daganat volt. Az applikáció ugyan nem diagnosztikai eszköz, de fontos támpontot adott a sürgős intézkedéshez. A mesterséges intelligencia alapú eszközök, így kiváló asszisztenseim lettek az elmúlt években. Az ilyen gyors beavatkozások életmentők lehetnek. Több ilyen esetem is volt már. Évente mindenkinek javaslom elmenni anyajegy szűrésekre is, mert a még korai stádiumban felfedezett daganatok szinte mindig gyógyíthatóak.

A másik nagy sikerélményem az antibiotikum szedéssel kapcsolatos. Fontos tudni, hogy az antibiotikumot döntően nem az orvosok által felírt gyógyszerekkel visszük be a szervezetünkbe, hanem a táplálkozással. Ezért fontos, hogy minél kevesebb húst fogyasszunk, és azokat is megbízható helyekről szerezzük be. Inkább teljes értékű zöldség- és gyümölcs alapú táplálkozást javaslok. Viszont az antibiotikum felírása az orvosok kezében is van! Öt évvel ezelőtt, amikor idekerültem a praxisba, tízből kilenc páciens antibiotikumot kért minden felső légúti megbetegedésre, pedig ezeket 90%-ban vírus okozza, ahol az antibiotikum nemcsak haszontalan, hanem káros is. Szerencsére az elmúlt években megérte a gyógyítás mellett a páciensek oktatására is energiát fektetni. Ma már a pácienseim nagy része magától mondja: „Várhatunk még az antibiotikummal? – Természetesen!” Jó hír, hogy a szülők is egyre tudatosabbak és a gyerekeknek sem kérik az antibiotikumot, mert tudják, hogy amikor nincs szükség rá, akkor az csak árt. Az antibiotikumkezelés a teljes mikrobiomunkat átrendezi, ami a krónikus betegségek korai megjelenésének kedvez. Sok esetben hasznos a gyógyszer, de a családorvoslás szintjén, még mindig sokan túlértékelik a gyógyszerek szerepét és alulértékelik az életmód hatását! Félreértés ne essék, nem vagyok gyógyszer ellenes, csak helyén kell kezelni a gyógyszer szerepét az egészségügyben.

Tehát első az életmód és csak utána jöjjön a gyógyszer, ha szükséges! Nem az a nagy siker számomra, ha antibiotikummal meggyógyítok valakit, hanem amikor antibiotikum nélkül teszem ezt!