Véradás: miért fontos a vércsoport, és meddig tárolható a vér, amit adtunk?
A hatékony egészségügyi rendszer elképzelhetetlen az önkéntes véradók nélkül.
Június 14-én, Karl Landsteiner, az AB0 vércsoportok felfedezőjének születésnapján ünnepeljük a véradók világnapját. Ennek apropóján osztott meg velünk öt információt a vértranszfúzió jelentőségéről dr. Halm Gabriella, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakembere.
A véradás életmentő
A vér a legértékesebb ajándék, amit önzetlenül adhatunk egy másik embernek. A vér az élet ajándéka, ami nem pótolható semmi mással – olvasható a WHO állásfoglalásában. Ennek ellenére világszerte mégis sok vérátömlesztésre (transzfúzióra) szoruló beteg nem jut időben biztonságos vérhez. Pedig vérre lehet szüksége a hematológiai és krónikusan vérző betegeknek, csontvelő károsodás esetén vagy a véralvadási faktor hiánya miatt.
– hangsúlyozza dr. Halm Gabriella, aki hozzáteszi, hogy előfordulnak olyan sürgető helyzetek (balesetek, traumák, műtét alatta fellépő nagymértékű vérzések), amelyek szintén azonnali vérátömlesztést igényelnek. Ezzel a beavatkozással kórházi körülmények között, szigorú szakmai szabályok szerint kivizsgált, illetve tárolt vérkészítmények biztosíthatók a betegek számára, hogy pótoljuk a szervezetükben fellépő hiányt.
Mióta létezik vérátömlesztés?
Bár a vér fiatalító, gyógyító hatásában már az ókoriak is erősen hittek, és a középkortól már kísérleteztek a vérátömlesztéssel, az igazi áttörést Karl Landsteiner munkássága jelentette. A később Nobel-díjjal is kitüntetett tudós 1900-ban írta le a legfontosabb vércsoport-tulajdonságokat, utat nyitva így a biztonságos transzfúziónak – ismerteti Halm főorvosnő. Komoly gondot jelentett azonban, hogy a vért ekkoriban még rövid időre sem tudták tárolni.
Ezt a problémát oldotta meg Richard Lewisohn, aki meghatározta az antikoagulációhoz szükséges nátrium-citrát optimális adagját. Hamarosan arra is fény derült, hogy a citrátos vért a hűtőben tovább is eltartható, ezen információk és felfedezések birtokában pedig sok katona életét mentették meg a transzfúzió segítségével az I. világháború alatt.
Miért van jelentősége a vércsoport meghatározásnak?
Számtalan vércsoport rendszert ismerünk, ezek közül vérátömlesztéskor az AB0- valamint az Rh-rendszereket veszik elsősorban figyelembe. Az AB0-rendszerben négyféle vércsoportot különböztethetünk meg: A, B, AB és 0. A négy vércsoport pedig Rh-pozitív és Rh-negatív változattal rendelkezik, attól függően, hogy a vörösvértestek felületén megtalálható-e az RhD antigén. A vérellátás szakmai alapkövetelménye szerint a betegek lehetőség szerint saját vércsoportjuknak megfelelő (nem feltétlenül azonos, de a szabályoknak megfelelő) vért kell, hogy kapjanak.
A gyakori transzfúziós igényű krónikus betegek esetén mindenképpen választott vérrel célszerű transzfundálni. A főcsoporton túlmenően, egyéb alcsoportbeli antigéneket is figyelembe kell venni, A beteg ellenanyagot termelhet a számára ismeretlen vércsoport antigének ellen. Amennyiben a vérkészítmény kiválasztása nem megfelelő, azaz főcsoport vagy Rh-tévesztés történik, a transzfúzió halálos szövődményekkel is járhat.
A már korábban transzfúziókat kapó betegnél, egyéb antigén rendszerbeli különbözőség esetén is kialakulhat transzfúziós szövődmény korábbi immunizáció miatt.
Miért van szükség folyamatos véradásra?
A vért sajnos semmi sem helyettesítheti, a vérkészítmények pedig csak korlátozott ideig tárolhatók. Míg a plazmakészítmények gondos fagyasztás és tárolás mellett két évig felhasználhatók, addig a trombocita készítményeket csak 5 napig lehet felhasználni. Azt tehát, hogy a biztonságos vérkészítmények folyamatosan elérhetőek legyenek csak a rendszeres, önkéntes, térítésmentes véradók stabil bázisa tudja biztosítani.
Mi történik a véradás során összegyűjtött vérrel?
Magyarországon az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) látja el a véradással kapcsolatos tevékenységet. A donoroktól levett legfeljebb 450 ml-nyi vért 24 órán belül feldolgozzák. Mint dr. Halm Gabriella mondja, a vér akkor használható fel a leghatékonyabban, ha komponensekké dolgozzák fel, ugyanis a terápiájuk során a betegek csak a hiányzó vérkomponenst kapják meg (így egy véradás akár több betegen is segíthet).
A vér feldolgozása során az alkotóelemeire szétválasztott vérből háromféle vérkészítményt állítanak elő: vörösvérsejt-koncentrátumot, trombocita-koncentrátumot és friss fagyasztott plazmát. Szükség szerint fvs gazdag készítményre is szükség lehet.
Kik részesülnek leggyakrabban transzfúzióban?
A WHO statisztikája szerint a transzfundált betegek életkor szerinti megoszlása nagy eltéréseket mutat. A magasabb jövedelmű országokban jellemzően a 60 év felettiek kapják meg a vérkészítmények nagy hányadát szív- és érrendszeri műtétek, transzplantációs műtétek, traumák, valamint a szolid és hematológiai daganatok terápiája során. Az alacsony jövedelmű országokban a transzfúziók 54 százalékából az 5 év alatti (súlyosan vérszegény) gyermekek részesülnek, emellett a a vérkészítményeket a terhességgel kapcsolatos komplikációk kezelésére használják fel. Hazánkban évi 400 ezer transzfúzió történik.
Rossz szokások, amelyek növelhetik a szívritmuszavar esélyét
Náluk nagyobb a szívritmuszavar kialakulásának esélye a kardiológus szerint.
Forrás: shuttertock.com
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
