Ezekre nagyon figyeljen oda, ha vasat szed!
A vashiány okozta folytonos fáradtság, szédülés és fejfájás, megfelelő terápiával megszüntethető.
Hogy mi mindenre érdemes figyelni vaspótlás esetén, azt dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjétől tudtuk meg.
Mikor szükséges pótolni a vasat?
Vas pótlására már kis mennyiségű vashiány esetén is szükség van, és amennyiben már vashiányos vérszegénység is fennáll, akkor az orvosi vizsgálat feltétlenül szükséges- ekkor a szakember előírásának megfelelően a javasolt készítménnyel kell pótolni a hiányt.
Vasat elsősorban étkezéssel kell bevinni, ám előfordulhat, hogy még így sem tudnak feltöltődni a vasraktárak. Gyógyszeres bevitelre akkor van szükség, ha megfelelő étrenddel nem tudjuk a szükséges mennyiséget biztosítani- ilyenkor a vasraktárak kiürülnek. Ez előfordulhat pl. terhességben a fokozott szükséglet miatt, hiszen a növekvő magzat az anyukától veszi el a számára szükséges tápanyagokat és nyomelemeket- így a vasat is, melyre igen nagy szüksége van a megfelelő fejlődéshez.
Ezen kívül van, amikor valamilyen vérzéssel veszítjük a vasat (pl. menstruáció, bélrendszeri vérzés, vagy baleset okozta vérzés). Érdemes tudni, hogy emésztőrendszeri gyulladásos betegségben is hiány keletkezhet, mivel ekkor a vas felszívódása zavart szenved. Vérszegénység alakul ki akkor is, ha krónikus gyulladásos betegség áll fenn, esetleg rosszindulatú daganatos elváltozás van a szervezetben, mert az immunrendszerünk fogva tarja vasat a raktárakban.
Igen fontos, hogy ha valakinél vashiányt állapítanak meg, úgy ki kell deríteni, mi is okozza a problémát, és azt kezelni szükséges, mert súlyos betegség bújhat meg mögötte és a vas adásával árthatunk is!
A vaspótlás formái
A pótlás módja az alapbetegségtől és a vashiány mértékétől függ. Amennyiben csupán csekély a hiány, úgy jól összeállított vegyes táplálkozással is növelni lehet a szintjét. Amennyiben ez nem vezet eredményre, illetve nagyobb a hiány, akkor a vasat táplálékkiegészítő, gyógyszer formájában célszerű bejuttatni. Sajnos előfordulhat, hogy az illetőnek még ez sem elég, pl. felszívódási zavarban- ilyenkor az orvos intravénás injekciót adhat megfelelő biztonságos intézeti körülmények között.
Önhatalmúan lehetőleg ne szedjen hosszabb ideig vasat, mert súlyos betegség, daganat felismerését kendőzheti el vele. Túladagolás csak 12 év alatti gyermekeknél fordulhat elő súlyos formában, felnőtteknél csak néhány ritka betegségben.
Mire ügyeljen akkor, ha vasat szed?
A vas pótlásának megvannak a maga szabályai, melyekre ügyelni kell, hiszen vannak olyan vitaminok és nyomelemek, melyek segítik, vagy éppen gátolják a vas felszívódását. Amennyiben valaki olyan gyógyszereket, étrend-kiegészítőket szed, melyek hátráltatják a felszívódást, a vas bevétele után (vagy előtt) minimum 2 óra szünetet kell tartani!
A vas felszívódását gátolja: magnézium, savcsökkentők, antibiotikumok, hormon készítmények, mint amilyen a pajzsmirigy betegségben alkalmazott szerek (vassal együtt annak hatása is gátlódik), teljes kiőrlésű, magas rost tartalmú gabonák, kávé, tea, tej, tejtermékek, spenót. A vas felszívódását segíti: C-vitamin, béta-karotin.
A vas napi ajánlott beviteli szintje
A napi ajánlott vasbevitel a nemtől és az életkortól is függ. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekek, idősek és várandósok esetében fokozott a vasszükséglet:
- férfiak és menopauzán átesett nők esetében napi 12 mg,
- menstruáló nők esetén napi 20 mg,
- várandósság idején napi 30 mg.
A vashiány vérvizsgálattal igazolható. Kezelése a vas pótlásával megoldható, de ez viszonylag hosszú ideig, akár hónapokig is eltarthat, mivel a vasraktárakat is fel kell tölteni.
Megnövekedett igény a következő állapotokban léphet fel
- várandósság és szoptatás idején, mivel az anya szervezete az átlagosnál több vörösvértestet állít elő;
- menstruáló nőknél, különösen azoknál, akiknél erőteljes vérzéssel jár a ciklus;
- gyermekeknél, mivel nekik a növekedés miatt több vasra van szükségük;
- időseknél, mivel náluk gyakoribbak a táplálkozási zavarok és a krónikus gyulladásos betegségek;
- vegetáriánusoknál és vegánoknál, mivel ők a vas növényi, nehezebben felszívódó formáját viszik csak be táplálékkal;
- nagyobb vérveszteség esetén.
Fokozott lehet a vasigény olyan betegségben szenvedőknél is, amely tápanyag-felszívódási zavarokat okoz (pl. Crohn-betegség, cöliákia), vagy étkezési zavarok esetén (pl. anorexia).
A dialíziskezelést kapó betegeknél szintén megnő a vasigény, mivel a veseelégtelenség csökkenti annak a hormonnak a termelődését, amely a szervezetet a vörösvértestek előállítására ösztönzi.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!