Ünnepek utáni depresszió? Tabletta helyett keresse fel távoli ismerőseit!
Egy új magyar kutatás szerint nem csupán a közeli barátok, rokonok segíthetnek a jobb mentális egészség megőrzésében, hanem a távolabbi ismerőseink is: a depresszió ellen szedett gyógyszerek mennyisége ugyanis kevesebb azoknál, akik tágabb kapcsolatrendszerükben sokféle ismerőssel állnak kapcsolatban.
Legalábbis ez derül ki a a HUN-REN KRTK KTI (Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete), a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és Yale Egyetem együttműködésében mintegy 270 000 egyén közösségi médiából származó kapcsolathálózatát és antidepresszáns fogyasztási adatait elemző kutatásból, amelyet a neves Science Advances folyóiratban adtak közre. Az elemzés a világon elsőként tette lehetővé komplex társadalmi hálózatok és a mentális egészség közötti összefüggések tanulmányozását. Az eredmények akár új terápiás alkalmazások felé is utat nyithatnak.
Mi a holiday blues?
A karácsonyt és az újévet követő periódus sokak számára a szakirodalomban holiday blues néven ismert ünnepek utáni depresszió időszaka.[i] Az ünnepekre való készülődés sokak számára stresszel járhat, ami kihat az ünnepek utáni lelkiállapotra. Az egyedül élők számára nem könnyű az ünnepi időszak, és a mentális betegséggel rendelkezők különösen ki vannak téve a szezon hatásának.
A pszichológusok szerint a társas kapcsolatok segítenek fenntartani a mentális egyensúlyt és csökkentik a szorongást valamint a depressziót. Ezért mentális zavarok esetén a társas segítségnyújtást évtizedek óta eszközként alkalmazzák a fejlett országokban.
A korábbi kutatásokban jellemzően csak a legszorosabb kapcsolatokat vették figyelembe, és a közeli ismerősök mentális egészségben betöltött szerepét hangsúlyozták. Eddig kevésbé jelentek meg az úgynevezett gyenge (vagyis a ritkán látogatott ismerőseinkhez fűződő) kapcsolatok szerepét vizsgáló kutatások, annak ellenére sem, hogy ezek rendkívül fontosak például gazdasági lehetőségeinknél vagy az új ötletekhez való hozzáférés szempontjából.
Egy új kutatásban, ami a HUN-REN KRTK KTI, a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és Yale Egyetem együttműködésében valósult meg, a magyarországi antidepresszáns fogyasztás 2011 és 2015 közötti adatait kötötték össze az iWiW kapcsolathálózat adataival.[ii] Ez az új adat 277 344 kisvárosi egyén kapcsolathálózatának és antidepresszáns fogyasztási adatait tartalmazza, ami a világon elsőként tette lehetővé komplex társadalmi hálózatok és a mentális egészség közötti összefüggések tanulmányozását.
A "gyenge" kapcsolati háló fontosabb, mint hittük
Megleptek minket az első eredmények, mert azt találtuk, hogy az ún. kohézív (erősen kapcsolódó tagokkal rendelkező) hálózatokkal bíró egyének, azaz a sok erős, de kevés gyenge kapcsolattal bírók nagyobb arányban szednek antidepresszánsokat, ami ellentmondott korábbi kutatásoknak.
– fogalmazott Lengyel Balázs, a kutatásból készült tanulmány levelező szerzője, a HUN-KRTK KTI csoportvezetője és a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora. „Aztán rájöttünk, hogy nem elég pusztán a hálózatok szerkezetét vizsgálnunk, hanem azok földrajzi jellemzője segíthet jobban elkülöníteni az erős és gyenge kapcsolatokat.”
A kutatók ezután az egyének hálózataiban számszerűsítették a helyi kohéziót (local cohesion - LC), amely azt a tendenciát tükrözi, hogy az egyén városában lakó barátai ismerik-e egymást.
Emellett kiszámoltak egy térbeli diverzitás mutatót is, ami azt ragadja meg, hogy az egyén kapcsolódik-e sok másik városban lakó közösséghez. (1. ábra A)
A kapcsolathálózatok térbeli szerkezete összefüggést mutat az antidepresszáns szedés valószínűségével
Forrás: HUN-REN
Azt találtuk, hogy kisebb valószínűséggel szednek antidepresszánst, akik vagy kohézív hálózatokkal rendelkeznek a lakóhelyük településén belül, vagy sokféle távoli közösséghez tudnak kapcsolódni.
– összegezte a tanulságokat Tóth Gergő, a HUN-REN KRTK KTI és az Umea Egyetem tudományos munkatársa. A kutatás fontos eredménye, hogy az antidepresszánsok adagja a következő években jobban csökkent azoknál a betegeknél, akik diverz, változatos közösségekkel tudnak kapcsolódni. Ez utóbbi összefüggés az antidepresszánsok helyi elérhetőségének figyelembevétele után is fennáll, és a fiatal egyének esetében erősebb, mint az időseknél.
„Adataink nem teszik lehetővé, hogy ok-okozati összefüggésre következtessünk. A stressz, a depressziós tünetek és a szorongás közismerten akadályozzák a társas kapcsolatok kialakítását.” – világított rá a további kutatások szükségességére Bíró Anikó, a HUN-REN KRTK KTI csoportvezetője.
A kutatók ugyanakkor azt gondolják, hogy az elemzett adatok nagy kiterjedése korábban nem dokumentált összefüggést jelez a társadalmi kapcsolatok térbeli sokfélesége és a mentális egészség között. Ezért szükség van a korábbi elméletek kiterjesztésére, és olyan kísérletekre, amelyek a gyakorlati alkalmazásokhoz szükséges, diverz hálózatok és mentális egészség közötti ok-okozati mechanizmusok feltárására alkalmasak, hiszen nem csak a közeli, hanem a távoli kapcsolatok is segíthetnek lelki épségünk megőrzésében és mentális betegségeink leküzdésében.
Összegzés
- A depresszió ellen szedett gyógyszerek mennyisége kevesebb azoknál, akik tágabb kapcsolatrendszerükben sokféle ismerőssel állnak kapcsolatban.
- Egyedül élők számára az ünnepi időszak nem könnyű, és a mentális betegséggel rendelkezők különösen ki vannak téve a szezon hatásának.
- Az antidepresszánsok adagja a következő években jobban csökkent azoknál a betegeknél, akik diverz, változatos közösségekkel tudnak kapcsolódni.
Téli depresszió ellen - ezt tanácsolja a szakpszichológus
Hivatkozások:
[i] https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2024/01/az-emberiseg-negyede-szenved-januar-elejen-depresszios-tunetektol
[ii] Az összekötés anonim módon történt, amire a Belügyminisztérium Tudományos Kutatási Etikai Bizottsága adott engedélyt.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
