Szívbetegség: ezt tegye, hogy elkerülje
A magyarok többsége tudja, mit kellene tennie a szív-és érrendszeri betegségek megelőzéséért, mégsem teszi.
A legfrissebb, Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. által végzett kutatásból kiderül, hogy bár a felnőttek nagy többsége tisztában van a genetika és az életmód szerepével, mégis csak kevesen tesznek az egészségük megőrzéséért. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az eredményeket elemezte és a lehetőségeket ismertette.
Alig van család, amely ne lenne érintett
A Szinapszis cég 500 fős, 18 év feletti lakosságra reprezentatív mintán végzett online kérdőíves kutatást a KardioKözpont megbízásából, amelyben a férfiak-nők közel fele-fele arányban képviseltették magukat. A válaszadók 19 %-a Budapesten, további 52 %-a más városokban élt. A megkérdezettek közel kétharmada volt érintett szív- és érrendszeri betegségben. 37 % azok aránya, aki személyesen, további 25 % kizárólag családilag érintett (21 % személyesen és családilag is). Vagyis ma Magyarországon szinte nincs olyan család, amelyben ne fordulna elő például magas vérnyomás, érszűkület, szívritmuszavar vagy szívinfarktus!
A kutatásból az is megállapítható, hogy a férfiak, a Nyugat-Magyarországon élők és az idősebb korosztályba tartozók közt magasabb az érintettség előfordulása. Az EU átlaggal összehasonlítva pedig sajnos hazánkban jóval magasabb az szív-érrendszeri betegségekkel küzdők aránya.
Tisztában vagyunk a szívügyeinkkel
A felmérés kiemelten foglalkozik a szív-érrendszeri betegségekhez kapcsolódó ismeretekkel, amelyekről kiderült, hogy a magyar felnőttek meglehetősen tájékozottak ebben a kérdésben. Ennek oka valószínűleg az, hogy mint első számú halálok, ez a terület erősen fókuszban van. A többség elutasította a tévhiteken alapuló állításokat, illetve tudta, hogy mi a teendő a szívé-érrendszeri problémákkal élők egészségmegőrzésével kapcsolatban:
- 53 % például nem ért egyet azzal, hogy ha egyébként jól van, nincs szükség kardiológiai kivizsgálásra.
- 64 % nem fogadta el az az állítást, miszerint amíg a magas koleszterinszint nem jár tünetekkel, nem kell foglalkozni vele.
- 71 % tudta azt, hogy megfelelő gyógyszerelés mellett is szükséges az életmód reformja a kardiológiai betegségek kezeléséhez.
- 78 % nem értett egyet azzal, hogy a magas vérnyomás addig nem veszélyes mértékű, amíg nem zavarja a látást.
- 75 % nem tartotta igaznak azt a kijelentést, hogy a magas vérnyomás nem veszélyes mértékű, amíg nem okoz fejfájást.
- 78 % tisztában volt azzal, hogy szív-érrendszeri betegségek esetében a tünetek elmúlásával is szükséges az orvosi felügyelet.
Tudjuk, mit kellene tennünk és nem tesszük
- Nagyon érdekes eredmény és még számunkra is meglepő kissé, hogy milyen sokan látják tisztán az életmód jelentős szerepét a betegségek kialakulásában – kommentálta az eredményeket Sztancsik doktornő. – A megkérdezettek közel 90 %-a tudta, hogy az elhízás, a dohányzás, a stressz és a mozgásszegény életmód hozzájárul a szív-érrendszeri betegségek kialakulásához. Valamivel kevesebb, de még mindig 80 %-nyian tisztában voltak azzal is, hogy a cukorbetegség is rizikófaktor e tekintetben.
Fontos ismeret a kardiológusoknak, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben személyesen nem érintettek többsége (64 %) is nyitott lenne egy rendszeres kardiológiai szűrővizsgálatra, éves rendszerességgel, további 17 % csak ennél ritkábban. Átlagosnál magasabb érdeklődés a fiataloknál és a 65+ korcsoportban tapasztalható, valamint a férfiaknál. Ehhez képest az eredmények szerint mindössze a felnőttek 4 % vesz részt rendszeresen kardiológiai kivizsgáláson.
Kész megoldásokkal könnyebb
- Erre a kihívásra – vagyis, hogy honfitársaink az ismeretek ellenére sem tesznek eleget a szív-érrendszerünk egészségéért, a betegség megelőzéséért, illetve a meglévő betegség széles körű karbantartásáért -, igyekeztünk megtalálni a magunk válaszát. Elsősorban betegség- és tünet-specifikus csomagokat hoztunk létre, amelyek komoly támpontot adnak a tájékozódáshoz, hiszen a páciensek választhatnak például a magas vérnyomás-, a ritmuszavar-, a mellkasi fájdalom-, a szívinfarktus megelőző-, a stresszes életet élőknek szánt vizsgálati csomagok közül – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Olvasson tovább! Izomláz vagy trombózis? Így tévesztheti össze!
- Ezen kívül hitvallásunk, hogy a betegségeket csak komplexen lehet kezelni, gyógyítani, és örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen szakítanak „a gyógyszer majd mindent megold” szemlélettel. Ezért az életmód orvoslás területének úttörőjeként életmód csomagokkal is segítjük a változtatni akarók életét, kidolgozott programokkal várjuk a vérnyomást-, a koleszterinszintet csökkenteni szándékozókat, stroke utáni életmódprogramot, ischaemiás rehabilitációs programot, sőt érszűkület megelőző és testsúlycsökkentő életmódprogramot is kidolgoztunk. Hosszú távon pedig szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy jóval kevesebb szív-érrendszeri betegség manifesztálódjon, a betegségek komplex kezelése elterjedtebb legyen, a betegek pedig jóval magasabb életminőséggel élhessenek!
Forrás: KardioKözpont
Olvasta már?
- Mellkasi fájdalom bal oldalt, vagy a teljes mellkason: mi lehet még, ha nem a szív?
- Heves, élénk szívverésre ébred fel éjjel? Nem csak szívbetegség lehet az oka
- Szívinfarktusa volt? Ezt az 5 orvosi tanácsot tartsa be!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Szívinfarktus: rendszeres kávézással tényleg csökkenthető a szívroham esélye?
Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!
