Hajnalban gyakoribb a stroke és az infarktus - pedig gyakran megelőzhető lenne
A rizikótényezőket sajnos a legtöbb esetben mi magunk idézzük elő.
A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai közé tartozik az alvászavar is a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly, a magas koleszterin és a mozgásszegény életmód mellett.
A szívbetegségek számítanak a vezető haláloknak
Hazánkban ischaemiás szívbetegség és heveny szívizomelhalás következtében átlagosan 20.000 ember veszti életét minden évben, ezzel vezető haláloknak számít és meghaladja a rosszindulatú daganatos betegség következtében elhunytak számát. A Szívünk Napjával kapcsolatban Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója elmondta:
„Fontosnak tartjuk a Szívünk Napjához hasonló kezdeményezéseket, amelyek felhívják a figyelmet a megelőzés fontosságára és a szív- és érrendszeri betegségekre, hiszen a kardiológiai problémák előbb vagy utóbb minden felnőttet érintenek. A szív betegségei közül a magas vérnyomást, a ritmuszavart és koszorúér betegségeket emelném ki, mert ezek fordulnak elő a leggyakrabban. Az elmúlt időszakban a pandémia után is többen fordulnak orvoshoz szívpanaszokkal.”
Az alvászavar komoly szívbetegséghez vezethet
A szív- és érrendszeri betegségek jó része helyes életmóddal megelőzhető, később pedig a panaszok kialakulása után megfelelő kezeléssel jól karbantartható. Általában 40 éves kortól javasolják a rendszeres kivizsgálást mindenkinek, azoknak pedig korábban, akiknél a családjában előfordult fiatalkori, szív és érrendszeri esemény. A rizikófaktorok közül érdemes kiemelni a magas koleszterinszintet, dohányzást, a mozgásszegény életmódot és a túlsúlyt.
„A jól ismert kockázati tényezők mellett az alvászavarra is figyelni kell, ami egy kevésbé ismert rizikófaktor. Az alvási apnoéban szenvedők jó része túlsúlyos, jelentősen horkolnak és előfordul, hogy éjjel egyszerűen nem vesznek levegőt. Az így fellépő oxigénhiány beindíthat számos kóros szív- és érrendszeri folyamatot, de akár ritmuszavart is okozhat. Hajnalban eleve gyakoribb az infarktus, a stroke kialakulása, és ezt a rizikót az apnoé még tovább fokozza. Ha valaki rosszul alszik, és esetleg nem tud fogyni, az mindenképpen forduljon alvásszakértőhöz, majd kardiológushoz.” – tette hozzá Dr. Menyhárt Orsolya.
Így zajlik egy komplex kardiológiai kivizsgálás
Egy általános kardiológiai szakrendelésen elsőként felmérik a páciens anamnézisét és megismerik a családi hátteret. Nagyon fontos az életmód feltérképezése is, azaz, hogy a páciens mennyit mozog, dohányzik-e, fogyaszt-e alkoholt, koffeint. Ezt egészíti ki szervesen egy friss laboreredmény, amely feltárja a legfontosabb rizikófaktorokat, mint például a húgysav, koleszterin, vércukor, vesefunkció szintjét.
Ezután következik egy fizikális vizsgálat fonendoszkóppal, majd egy nyugalmi EKG és vérnyomásmérés. A kardiológus ezt követően szívultrahangot is kérhet vagy készíthet. Ha valamilyen probléma merül fel, akkor következő lépésben terheléses EKG-re, 24 órás EKG-re, esetleg 24 órás vérnyomásmérésre kerülhet sor. További szívvizsgálatok a terheléses szívizom szintigráfia, illetve szív CT-vizsgálat, valamint szív MR, koszorúér festés.
Összegezve
- Az alvászavar fontos rizikótényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek.
- 40 éves kortól fontos a rendszeres kivizsgálás.
- Az alvási apnoé is okozhat szívproblémákat.
Olvasta már?
- A rendszeresen vizesedő láb szívelégtelenséget is jelezhet!
- Ilyen, amikor az artériás keringészavar a szemben okoz károkat
- Komoly betegségekre utalhat, ha alacsony a pulzusa - mondja a kardiológus
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Stroke vagy agyi infarktus: mi a különbség a kettő között?
