Selye János, a stresszelmélet atyja
A stresszelméletet Selye János (Hans Selye) dolgozta ki. Selye Bécsben született, 1907-ben, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Már korai orvosegyetemi éveiben, 1926 körül kezdett foglalkozni a később stressznek nevezett teóriával, pontosabban azzal, hogyan hatnak az emberi szervezetre a sérülések és betegségek, és az ember hogyan tud ezekkel megküzdeni. Felismerte, hogy a különböző betegségekben szenvedő betegek számos hasonló tünetet is produkálnak. Így azt feltételezte, hogy ezek a tüneti hasonlóságok a szervezet egyfajta általános válaszát képezik a betegségekkel szemben. Ezt a tünetegyüttest nevezte el stressz-szindrómának, másnéven GAS-nak (generális, azaz általános adaptációs szindrómának). A GAS (általános adaptációs szindróma)
Forrás: EgészségKalauz
A GAS alapját állatkísérletes eredmény képezte: egerekbe különböző szervkivonatokat injekciózott. Azt várta, hogy egy új hormon nyomára bukkanhat így. Ezzel ellentétben, az egereken a különböző szervkivonatok érdekes módon hasonló válaszreakciót mutattak: a mellékvesekéreg duzzanata, a csecsemőmirigy sorvadása, gyomor- és nyombélfekély. Ezek az észlelések, párhuzamosan azzal, hogy különböző betegségekben szenvedő betegeken is számos hasonló tünet jelentkezik, vezettek a "noxa" (káros) hatás, (általában) káros anyagok teóriájához. Ezt a káros hatást nevezte később stressznek, amely később ezen a néven volnult be az orvostudományba.
Selye fedezte fel és írta le, hogy a stressz különbözik más válaszreakcióktól, létezik negatív és pozitív formája is (distressz ill. eustressz). A szervezetben a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese "tengely" küzd meg a stresszel. Rámutatott a vészreakció (alarm-reakció), a rezisztens, és a kifáradásos (exhaustiv) állapotok létezésére is. A későbbiekben kidolgozta a stressz-rezisztencia és stressz-energia fogalmát.
Selye egész életét, tudományos pályáját a stresszelmélet részletes kidolgozásának szentelte. Több, mint 30 könyv és 1500 tudományos közlemény született e munkásságból. Magyar nyelven is megjelent kötetei: "Stressz distressz nélkül" és "Életünk és a stressz". Tanulmányai e téren annyira impresszívek voltak, hogy sok szerző az orvoslás Einsteinje-ként hivatkozott rá...
Mint belgyógyász-endokrinológus professzor, számos kitüntetésben részesült e területen végzett úttörő munkájáért. Az Université de Montreal Kísérletes Belgyógyászati és Sebészeti Intézetét vezette több évtizeden át. 1982-ben e városban hunyt el.
források: Wikipédia, dushkin.com, stresscanada.org
kép forrása: www.felvidek.hu
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
