Tömegviselkedés - egy tragédia kapcsán (West Balkán)
"Megkezdődtek a tanúkihallgatások a szombat éjjeli diszkótragédia ügyében..." Minden híradásban szerepelt a West Balkán szórakozóhelyen történt tragédia. Magunk a tömeg viselkedésével kapcsolatban tennénk közzé néhány észrevételt.
Tömegpszichózis?
A tömeg viselkedése, manipulálhatósága sokkal inkább úgy tűnik, hogy a politikai fogalomkörbe tartozik, amelyet főleg a 20. században elemeztek, elsősorban a forradalmak, világháborúk, helyi háborúk kapcsán.
Az egyén és a tömeg viselkedése teljesen más, hiszen az egyén, az egyéniség a tömegben gyakorlatilag "feloldódik", nincsen többé saját akarata, (és még ha lenne, sem tudná érvényesíteni.)
A tévé reggeli adásába beszélgetőpartnerként meghívottak közül az egyik, egy lány, aki jelen volt a szórakozóhelyen. Az ő elmondása alapján, amikor segítségért kiáltott, és a kezét nyújtotta, valamelyik menekülő "lecsapta" a kezét, majd mások segítettek, de a lába beszorult, tehát még ez is nehezítette a menekülést... nemhogy együttműködtek volna... csak a túlélő-ösztön dolgozott.
A meghívott pszichológus szakértő pedig egyértelműen a tömeg nyomásáról, sodró effektusáról beszélt, tehát nyilvánvaló, hogy egy tömegsodrásban már semmiféle személyes akaratot nem lehet érvényesíteni, alapvető emberi jellemzők változnak meg (kollektív érzés, empátia, segítőkészség).
Saját élmény
A szerkesztő maga is járt annak idején (70-es évek) hazai rockkoncertekre, ahol tipikus a tömeg jelensége mellett még a hangerő "beburkoló" hatása, ami tovább fokozta a közösség, együvé tartozás érzését. Ez egészen pontosan olyan volt, mintha egy amerikai szabadtéri rockfesztiválon lettünk volna... Megjegyzem, a szabadtéren még mindig nagyobb lehetőség van/volt a menekülésre, mint egy zárt térből... Annyi különbség, hogy ott kb 10-30 ezer ember gyűlt össze egy koncerten.
A zárt tért további problémákat szül éppen biztonságtechnikai, tűzvédelmi stb. szempontokból. Sok esetben ezeket a szórakozóhelyek nem- vagy csak részben tartják be, a híradásokból az Olvasók számtalan ilyen esetre emlékezhetnek, pl. diszkótüzek kapcsán is. Nagyon fontos a menekülő-kijáratok létesítése, karbantartása, és adott esetben működtethetősége. A méretekről már nem is beszélve.
Itt is 1,5 méter széles lépcsőt említettek, a helyiségekben pedig 2-3 ezer közötti volt a létszám - a megengedett 300 (!) főhöz képest...
Egy tömegrendezvényen a legapróbb dolog, információ is elegendő ahhoz, hogy szikraként pattanjon ki a pánik, a tömegpszichózis, itt épp az, hogy késelést kiáltottak. Innentől kezdve mindenki már csak saját életét menti, ezért is alakult ki a fejveszett pánik, a tömeg sodrásával, aminek három ártatlan fiatal lett az áldozata.
Lehet-e, szabad-e ebből bármiféle következtetést levonnunk? A törvény nyilvánvalóan el fog járni a felelősökkel szemben, az áldozatoknak pedig együttérzésünket nyilvánítjuk.
Mit lehet tenni a tömegpszichózissal szemben?
Gyakorlatilag, semmit - illetve aki nem része ennek, az áldozata sem lehet közvetlenül. Főként azokra is gondolunk, akik egyébként is érintettek a szociális fóbiákban, akár a nagy nyílt, akár a kisebb zárt terek tekintetében. Azoknak semmiképpen nem javasolt, de maguk sem keresik az ilyen lehetőségeket. Zárt terek esetén pedig valóban egy lehetőség nyílik, ellenőrzés, és ésszerű korlátozás, pl. m2-alapon meghatározni, hogy maximum mennyi lehet egy-egy szórakozóhely, közösségi hely, művelődési ház stb. befogadóképessége.
A tömegpszichózis maradó károsodásokat is okozhat, különösen ha tragédia is bekövetkezik, akár természeti okokból, akár a tömegből való "generálódás" révén. Ez úgy működik, mint a poszttraumás stressz (PTSD), ahol nyilvánvaló, hogy a bekövetkezett tragédia természetéből és nagyságából adódik, hogy ki mennyire károsodik. Ebben nagyon nagy az egyéni érzékenységekből származó különbség: elképzelhető, hogy utólagos pszichoterápia szükséges lehet, ha kialakult a PTSD.
