Nem mindegy, hogy pánikbetegség vagy pánikroham okozza kellemetlen tüneteit
Sokan szinte már szinonimaként használják a két kifejezést.
A pánikbetegség a legfélelmetesebb pszichés zavarok egyike. Fontos azonban az, hogy megkülönböztessük a pánikrohamtól.
Mi a pánikbetegség oka?
A pánik hirtelen támadó, rendkívül erős szorongás, melyet szervi tünetek kísérnek. Ezeket pánikrohamoknak nevezzük. Tüneteiben nem hasonlít a többi szorongásos betegséghez. A pánikroham az érintetteknél évente fordul elő átlagosan mondható, hogy a felnőttek egyharmadánál.
A pánikbetegség pontos okai ismeretlenek, de az öröklés és a stresszkeltő életesemények valószínűleg fontos szerepet játszanak a kialakulásában. A pánikbetegség családi halmozódások vizsgálata alapján örökletes is lehet, ami azt mutatja, hogy valamely genetikai variációk is szerepet játszhatnak a tünetek megjelenésében. Sok embernél ellenben bármilyen családon belüli előzmény nélkül jelenik meg a pánikbetegség.
Milyen tünetek jellemzik a pánikbetegséget, rohamot?
Szapora szívverés, izzadás, remegés vagy reszketés, fulladás vagy légszomj, fuldoklás ("gombóc a torokban" érzés), mellkasi fájdalom, hányinger vagy hasi tünetek, szédülés, bizonytalanság, ájulásérzés, irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése, az önkontroll elvesztésétől való félelem, halálfélelem, zsibbadás, "hangyamászás", érzéketlenség érzése, hideg- vagy meleghullámok.
Pánikbetegséget akkor állapít meg az orvos, ha a rohamok váratlanul és ismétlődően jelennek meg, illetve ha a roham után egy hónapig is eltart a következő rohamtól való félelem. A valóságban aszerint dominál egyik vagy másik tünet, hogy milyen típusú a pánikroham.
Számos vizsgálat igazolta, hogy a "spontán" pánikban szenvedő betegek fokozottan érzékenyek az oxigénhiányra, illetőleg a levegő növekvő szén-dioxid-szintjére. Légzőközpontjuk hajlamos a "téves riasztásra", vagyis átmeneti légzésmegállást vált ki, erre adott reakcióként gyorsul, sőt kapkodóvá válik a légzés (hiperventilláció), s ez magával hozza a többi tünetet.
Különböző pánikrohamok különböző tünetekkel
Fontos a tünetek megjelenésének sorrendje is, ebből a háttérben zajló idegrendszeri folyamatokra következtethetünk. Spontán pánik esetében a félelem a tünetek sorában hátul kullog, tehát a szorongás csak követi a rohamot, de nem oka annak. A betegek elmondják, hogy derült égből villámcsapásként éri őket a roham. Erre a típusra a vizsgálatok szerint jól hatnak az antidepresszánsok.
Egy másik típusú pánikrohamnak, amelyet mi anticipátoros (előrevetítő) szorongásos rohamnak nevezünk, az a sajátossága, hogy a páciens rettegve várja, mikor következik be a roham, és ez olyan erős szorongást kelt benne, hogy bármilyen provokáló helyzet (utazás, egyedüllét stb.) kiválthatja a rohamot. A kialakult gyakorlatot követve ezt is nevezhetjük pánikrohamnak, de más, mint a spontán roham.
A légzési tünetek kevésbé jellemzők rá, viszont sokkal intenzívebb a szorongás, a pánikérzés, a félelem, s ez egyben a roham szorongásos eredetét is jelzi. Ha mégis van légzési tünet, az a várakozó szorongás miatti hiperventilláció, amely később fulladásérzést is okozhat, a sorrend azonban fordított, mint a spontán pánik esetén. A hiperventilláció aztán mellkasi szorító érzést, szédülést okozhat, egyszóval a pánik összes tünetét felsorakoztatja.
A pánikbetegséggel együtt járhat más pszichés eredetű betegség is. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, akárcsak alkoholizmust és a drogfüggőséget. A pánikbetegek 30%-a használ alkoholt és 17%-uk egyéb szereket, mint a kokain vagy marihuána a kínjaik enyhítésére. Mivel a pánikrohamban számos életfontosságú szerv érintett, a betegek gyakran félnek valamilyen súlyos, a szívet, tüdőt, vagy az agyat érintő szervi betegségtől és orvoshoz fordulnak.
Amit a betegnek meg kell értenie az az, hogy a pánikrohamok az egészséges szervezetre nem jelentenek valódi veszélyt, még ha az szörnyű élmény is. Azonban az ismétlődő pánikrohamoknak súlyos következményei lehetnek, kezelés nélkül ez a betegség eluralhatja a beteg életét.
Hogyan lehet kezelni a pánikbetegséget?
Az emberek többségénél kezelés nélkül is elmúlhatnak ezek a rohamok; néhányaknál azonban fennáll a betegség kialakulása.
- Súlyosabb eseteknél egyfajta pszichoterápiás kezelés – ún. kognitív viselkedésterápia lehetséges, ami megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzeteket.
- Másik lehetséges pszichoterápia a csoportterápia pánikbetegeknek, amely segíthet megérteni és kezelni a betegséget.
- Sok pszichológus ajánl stressz-menedzselő, időbeosztási vagy érzelmi egyensúly-tanfolyamokat, hogy segítsen a páciensnek elkerülni a szorongást a jövőben.
- Bizonyos esetekben a hagyományos pszichoanalízis segíthet feltárni a rohamok lelki hátterét és így segíthet megszabadulni a betegségtől.
- A pánikbetegség kezeléséhez hozzátartozhat akár gyógyszerek szedése is. A gyógyszer – és viselkedésterápia általában hatásos tüneti kezelés lehet.
Kezelés során alkalmazandó gyógyszerek közé tartoznak az antidepresszánsok és szorongás elleni gyógyszerek (pl. bezodiazepinek).
Az antidepresszánsok mindegyik fajtája - a triciklikusok (pl. imipramin), a monoamin oxidáz gátlók (pl. a fenelzin), és a szelektív szerotomin visszavételt gátló szerek (pl. a fluoxetin) – hatásosnak bizonyult.
Ha ezek valamelyike hatásosnak bizonyul, megelőzi a pánikrohamokat, vagy jelentősen csökkenti annak előfordulási gyakoriságát.
Egyéb nem gyógyszeres terápiák pánikbetegség ellen
Amennyiben nincs egyéb kizáró tényező, a heti rendszerességgel végzett intenzív testmozgás, rossz állapotú betegeknél már a rendszeres kiadós séta is igen előnyös lehet. Az intenzív mozgás által felszabadult endorfin önmagában is jó hatású, de legalább ennyire fontos a pánikbetegeknél többnyire emelkedett kardiovaszkuláris rizikófaktorok csökkentése szempontjából, ugyanez vonatkozik az egészséges táplálkozásra és a testsúly normalizálására.
A fényterápia is hasznos lehet. Olyan esetekben, ahol hangulati zavar is jelen van, kockázatmentesen kipróbálható. A beteg a lehetőségek szerint tartózkodjon napi egy-két órát napfényen, vagy erős és folyamatosan világító műfényen, a vibráló neonfény, a tévé és a monitornézés ebből a szempontból nem megfelelő.
Mint a többi érzelmi zavarnál, a család és barátok támogatása szintén segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában. Ebben az esetben sajnos kialakulhat a családtagoktól, de akár a kezelő orvostól való súlyos fokú függés is.
Összegezve
- A pánikroham hirtelen támadó, szervi tünetekkel kísért erős szorongás.
- A pánikbetegség pontos okai ismeretlenek, de a genetika nagy szerepet játszhat benne.
- Az antidepresszánsok hatásosak a spontán pánikroham kezelésében.
- A pánikbetegség együtt járhat más pszichés eredetű betegségekkel, mint pl. klinikai depresszióval, alkohol- és drogfüggőséggel.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Gyakran szorong? Lehet, hogy a pajzsmirigye a ludas!
