Ne stresszeljünk a válság miatt
Minden negyedik munkavállaló stresszel a munkájával kapcsolatban a recesszió miatt. Egy új kutatás szerint a jelenség egészében 40 százalékkal gyakoribb lett.
Az Occupational Medicine című folyóiratban megjelent cikkből az is kiderült, hogy 25 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik a stressz miatt kiesnek a munkából a gazdasági válság során. Több mint egyharmaddal nőtt azok száma, akik hasonló pszichés problémák miatt kényszerültek betegszabadságra. Az adatok erőteljes figyelmeztetést jelentenek a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt, különösen hogy a brit gazdasági szakemberek jóslata szerint még tovább mélyül a válság.
A kutatást a Nottinghami és az Ulsteri Egyetem munkatársai végezték el, 17.000 közalkalmazottat kérdeztek ki Észak-Írországban. Két felmérés eredményeit hasonlították össze, az egyiket 2005-ben, a másikat pedig 2009-ben hajtották végre, miután a gazdaság mélyrepülésbe kezdett. Megvizsgálták, hogy a megkérdezettek mennyire szenvedtek a munkahelyi nyomástól, például az elvárások, az ellenőrzés miatt; illetve hogy mennyi támogatást kaptak a vezetőség részéről. Felmérték a válaszadók által érzett szubjektív stressz-szintet, és hogy emiatt mennyit hiányoztak a munkahelyükről. Kiderült, mennyire fontos az, hogy a nehéz időkben a vezetők odafigyeljenek beosztottjaik mentális egészségére.
Dr Jonathan Houdmont, a Nottinghami Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője a következőket mondta el: "Olyan szerencsések voltunk, hogy gyűjthettünk adatokat a válság előtt, majd négy évvel később, annak tetőzésekor is. Nagyon élesen látszik a különbség a két időpontban, ami arra utal, hogy a nehéz helyzet hatással lehet a dolgozók egészségi állapotára és teljesítményére. Úgy tűnik, hogy amely cégek gondot fordítanak az ezzel kapcsolatos stressz kezelésére, ott kevesebb a hiányzás és nő a termelékenység."
A depresszió és a szorongás a hosszú távú betegállomány két leggyakoribb oka. Ha a cégek befektetnének a munkaegészségügyi szolgáltatásokba, ezek az emberek hamarabb visszatérhetnének a termelésbe. Ezáltal javulna a termelékenység, csökkenne a betegséggel kapcsolatos kiadás. A munkaterület és a speciális feladatok megértése révén a szakemberek segíthetnek leküzdeni azt, hogy a munkavállalók sokáig távol maradjanak.
Meglátják azt, hogy miért betegedett meg az illető, és holisztikus megközelítéssel kezelik. Dr. Goodall szerint ezen kívül még a megfelelő kommunikáció is elengedhetetlen. "Ha beüt a válság, a vezetőségnek tájékoztatniuk kell a kollektívát arról, ami történik, így megszűnik a bizonytalanság. Ha az emberek az állásuk miatt izgulnak, túlértékelhetnek bizonyos jeleket, ami irritálhatja őket. A tiszta és világos beszéd létfontosságú" - vélekedett a szakember.
