Ilyen betegségeket okozhat a munkahelyi stressz - igen, a szívritmuszavar is köztük van
A munkahelyi környezet és légkör igen komoly hatást gyakorol egészségükre. Éppen ezért könnyen meg is betegíthet minket.
Mint sok más szervezetünket ért hatásról, a stresszről is elmondhatjuk, hogy kismértékben hasznos, nagymértékben káros. Személyiségünk határozza meg, hogy tudjuk felvenni vele a küzdelmet.
Mi is a stressz valójában, és miért van rá szükségünk?
A stressz a szervezet reakciója bármilyen változásra, célja pedig a változásokhoz való alkalmazkodás. A stressz az élet természetes velejárója, kiiktatása egyet jelentene az öngyilkossággal.
A fogalmat a 20. századi orvostudományban még kétféle értelemben is használták: a stressz egyrészt vonatkozott a szervezetre ható külső körülményekre (például magas hőmérsékletre, erős ütésre), másrészt az ezen körülmények hatására lezajló belső változásokra is. A jelenleg általánosan elfogadott meghatározás szerint a stressz az, "amikor az ember úgy ítéli meg, hogy a környezetéből érkező megterhelés, kényszer vagy lehetőség meghaladja az erőforrásait".
Nem is gondolnánk, hogy egy számítógép előtt töltött munkanap valójában milyen stresszt jelent a szervezetünknek. Például a monitor vibrálása, a kényelmetlen szék, a beérkező információk feldolgozása folyamatos terhelést jelent izmainknak, agyunknak és lelkünknek is. Ilyenkor a szervezet rövid időn belül elfárad, csökken az agyi aktivitás és a teljesítmény is. Sokat segíthet, ha óránként felállunk a monitor mellől és sétálunk néhány percet.
A stresszre adott választ és a megküzdést szintén számos tényező befolyásolja. Fontos kérdés például, hogy az érintett számára mi jelent stresszt, személyiségéből fakadóan milyen egyénileg rá jellemző módon reagál az őt ért stresszhelyzetre. Lényeges szempont az is, hogy ez a reakció megfelelő-e, vagyis segíti-e, vagy inkább hátráltatja őt a helyzettel való megküzdésben.
A stresszes életmód számtalan kellemetlen fizikai és lelki tünettel jár, hosszabb távon pedig komoly betegségek kialakulásához vezethet.
Stressz okozta tünetek
- Fizikai tünetek: vérnyomás növekedése, fejfájás, alvászavarok, az immunrendszer működésének csökkenése, kimerültség, megbetegedések;
- Lelki tünetek: félelemérzet, idegesség, nyugtalanság, bizonytalanság, türelmetlenség, izgatottság, koncentrációs problémák, döntésképtelenség, alacsony önértékelés, apátia, depresszió;
- Viselkedésbeli következmények: csökkent teljesítőképesség, a társas kapcsolatok zavarai, étvágytalanság, különböző szerek használata
A stresszel összefüggésbe hozható leggyakoribb betegségek
- Szív és keringési rendszer: koszorúér-megbetegedés, magas vérnyomás, agyérbetegség, szívritmuszavar
- Izomzat: feszüléses fejfájás, izom-összehúzódással járó hátfájás
- Kötőszövet: reumás ízületi gyulladás, egyéb gyulladásos megbetegedések
- Légzési rendszer: asztma, szénanátha
- Immunrendszer: csökkent immunműködés (immunszupresszió) vagy immunhiányos állapot
- Gyomor és bélrendszer: fekély, irritábilis bél szindróma, hasmenés, hányinger és hányás, gyulladásos állapotok
- Húgyúti és nemi szervek: fokozott vizelettermelés, nemi működés csökkenése
- Bőr: ekcéma, idegi eredetű bőrgyulladás, akné
- Belső elválasztású mirigyrendszer: cukorbetegség
- Központi idegrendszer: kimerültség, kábultság, viselkedési zavarok, túlzott étvágy és táplálékfelvétel, búskomorság, depresszió, álmatlanság
Melyek a munkahelyi stressz tünetei?
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) a stresszt századunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájaként tartja számon. Az egyik legfőbb stresszforrás a munkahelyi környezet. Kutatások igazolják, hogy a tartós munkahelyi stressz az egyén, a munkahely és a társadalom szintjén is számos negatív következménnyel jár. A megelőzés egyik legfontosabb eszköze a pszichoszociális kockázati tényezők feltérképezése és a stresszkezelési módszerek gyakorlása.
A fejfájás, az alvászavar, a kimerültség , a vérnyomás növekedése, az immunitás csökkenése, vagy éppen a pszichoszomatikus megbetegedések fontos jelzések. A lelki tünetek szintén jelentősek: megjelenhet a félelemérzet, az idegesség, vagy éppen a bizonytalanságérzet is.
A munkahelyi stressz negatív következményei egyéni szinten:
- ingerültség, lehangoltság,
- fáradtság, türelmetlenség,
- gyakoribbá váló hibák, koncentrációs zavarok, tévedések,
- a munka iránti érdeklődés, motiváció csökkenése,
- szaporodó fegyelmi problémák, konfliktusok,
- agresszív megnyilvánulások,
- balesetek.
A viselkedésbeli tünetek a legtöbb esetben testi és lelki tünetekkel is párosulnak:
- mellkasi fájdalmak,
- magas vérnyomás,
- fejfájás,
- emésztési problémák,
- alvászavar,
- ingerlékenység,
- depresszió,
- koncentrációzavar,
- menstruációs zavarok,
- étvágytalanság,
- egészségkárosító magatartások (mértéktelen alkoholfogyasztás, dohányzás),
- csökkent védekezőképesség a betegségekkel szemben.
A munkahelyi stressz negatív következménye szervezeti szinten:
- egyre gyakoribb nézeteltérések,
- szaporodó betegszabadságok,
- megnövekedett fluktuáció,
- csökkenő teljesítmény,
- rendszeres késések.
Összegezve
- A stressz kismértékben hasznos, nagymértékben azonban káros.
- A stresszre adott választ és a megküzdést számos tényező befolyásolja.
- A stresszes életmód számtalan kellemetlen fizikai és lelki tünettel jár.
- Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a stressz századunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája.
- A munkahelyi környezet a stressz egyik legfőbb forrása.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Természetes megoldások stressz és depresszió ellen - így használja a gyógynövényeket!
