Hogyan éljük túl a kamaszkort? A pszichológus tanácsai
Kisgyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond?
Vannak kisgyerekes anyukák, akik a dackorszak viharai közepette erről hallani sem szeretnének, vagy legalábbis nem vesznek róla tudomást, pedig a szülők által másik rettegettnek tartott időszak, a kamaszkor egyre hamarabb éri el a mai gyermekeket.
Korábban kezdődik a kamaszkor
A dackorszakban (1,5-2 évesen) a gyerekek életükben először kezdik felfedezni az autonómiát, igy hajlamosak ellenállni az utasításoknak, kísérleteznek a határokkal, és megpróbálnak sok aprò dologban önállóbbak lenni. Kamaszkorban ismèt visszaköszön az autonómia kèrdèse - ekkor az immár serdülő gyerekek új kihívásokkal találkoznak a függetlenség megszerzésében, és elmondható, hogy ez a személyiség fejlődésének és az identitás kialakításának legfontosabb időszaka. A serdülőkor kezdetétől a fiatal felnőttkorig a szervezet jelentős hormonális és biológiai változásokon megy keresztül, és a fiatalok általában a társas kapcsolatok terén is fokozott érdeklődést mutatnak.
„Valóban elmondhatjuk, hogy az utóbbi években a kamaszkor kezdete korábbra tolódott el a korábbi generációkhoz képest” – kezdi Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ vezetője. - „A társadalmi változások, a korai biológiai érés, az információhoz való könnyebb hozzáférés és a technológiai fejlődés egytől egyig hozzájárulhatnak ehhez a változáshoz. De persze ahány gyerek, annyiféle kamaszkor: mind-mind a saját kihívásaival, nehézségeivel, össze- és szétkapcsolódásaival, melyek során a szülők és a szakemberek feladata a kamasz támogatása ebben a gyönyörűségesen gyötrelmes időszakban.”
A digitális világ nagy hatással van a kamaszokra is
A szakértő is egyetért abban, hogy a digitális világ terjedése nagyon is jelentős hatást gyakorol a kamaszkorra és az azt átélő fiatalokra. A technológia fejlődése, a közösségi média, az okostelefonok és az online tartalmak könnyű hozzáférése újabb és újabb kihívások elé állítanak és lehetőségeket teremtenek.
„A digitális világban eltöltött idő és a közösségi média használata hatással van a fiatalok szociális kapcsolataira, önbecsülésére, énképére, sőt mentális jólétére” – folytatja Pollák Éva. – „A folyamatos online jelenlét, az állandóan elérhető információáradat és a virtuális kommunikáció a korábbiaktól erősen eltérő dinamikákat hozhat létre. Felnőtt egy generáció, akinek az ingerek egyre rövidebb ideig kötik le a figyelmüket. Az információgyorsaság és a felületes tartalmak előtérbe kerülése miatt a reflektív gondolkodásra való idő ritkábbá vált. Az okostelefonok állandó használata miatt (és ez persze a felnőttekre is igaz!) kevesebb időt és lehetőséget hagyunk a mélyebb feldolgozásra, az elmélkedésre.”
A pszichológus szakértő egy egyszerű példával illusztrál: nézzük meg, mi történik, ha a kamasz összeveszik a szerelmével. A korábbi generációkhoz képest most sokkal kevesebb időt hagy, már ha hagy egyáltalán, a történtek kapcsán benne felbukkanó érzések azonosítására, megfogalmazására. Azonnal reagál, már írja is érzéseit - sokszor ömlesztve és megemésztetlenül - a barátainak, akiktől támogatást vár. Az okostelefonok megjelenése előtt ehhez képest jóval több teret hagytak maguknak a kamaszok, hogy pl. a buszon ülve az ablakon kibámulva összerendezzék a gondolataikat. Igen, lehet, hogy leszállva már nyúltak a mobil után és telefonáltak. A még korábbi generációnak ehhez képest is hosszabb idő állt rendelkezésére, hiszen sokszor ki kellett várni a barátokkal való másnapi találkozást, vagy átsétálni valakihez - ugyanakkor a társas támogatás személyes volt és sokkal kevésbé félreérthető, mint a mai üzenetek formájában kapott rapid visszajelzések.
A szülők szerepe
„A szülőknek fontos szerepük van abban, hogy az egészséges digitális felhasználást segítsék és irányítsák” – emeli ki dr. Dura Mónika, a Mindwell alapítója, aki maga is ötgyermekes édesanya.
Fontos, hogy beszéljünk a gyermekeinkkel a digitális világ kihívásairól és előnyeiről. Ehhez persze nem árt olvasni, tájékozódni. Szerencsére már igen sok könyv született a témában. Meg kell érteni a fiatalok élményeit és azt is, hogy milyen hatással van rájuk a digitális eszközök használata. De ugyanilyen fontos, hogy legyenek korlátok. A szülők határozzanak meg – kamasz esetében már szigorúan együtt - időkorlátokat a képernyőidőre, és biztosítsák, hogy a fiataloknak legyen elegendő idejük más tevékenységekre, például tanulásra, szabadidős tevékenységekre vagy személyes jelenlévő társas kapcsolatokra is.
Ugyancsak nagyon fontos olyan közös tevékenységeket találni, amelyek nem kapcsolódnak a digitális eszközök használatához, ilyen lehet pl. a közös főzés, mozgás, társasjátékozás. Ez segíthet a kapcsolat erősítésében és az offline élmények megélésében. Természetesen elengedhetetlen, hogy a szülők felhívják a figyelmet a digitális biztonságra és az adatvédelemre, képben legyenek a gyerekeik internetes tevékenységeivel kapcsolatban és segítsenek nekik az online veszélyek és kockázatok kezelésében. És persze a szülő is legyen jó példa a digitális eszközök használatában, tartsák be a felnőttek is a közösen meghatározott szabályokat és korlátozásokat.
Leválás a szülőkről
„A természetes leválás - kamasz illetve fiatal felnőtt korban - egyaránt nehéz a szülőnek és a gyereknek is, ez nem mindig egyenes vonalú és zökkenőmentes” – erősíti meg Pollák Éva. – „Előfordulhatnak konfliktusok vagy nehézségek, legyünk hát rugalmasak és elfogadóak ebben az időszakban. Fogadjuk el, hogy a gyermekünk keresi a saját identitását és próbálja kibontakoztatni az egyéni függetlenségét, támogassuk és segítsük, hogy önálló döntéseket hozzon. Engedjük, hogy hibázzon, hogy kifejezze a véleményét és keresse a saját útját az életben. Magunkkal kapcsolatban pedig fogadjuk el, hogy ambivalens érzések fognak el bennünket gyermekünk szárnypróbálgatásai kapcsán. Rendkívül sokat segít, ha ebben az időszakban nyitottak tudunk lenni saját érzelmeinkre is a gyermek érzelmei mellett, hiszen, ha mi magunk ügyesebben tudunk beszélni saját érzelmeinkről, a gyermekünknek is segítünk megtanulni kifejezni és megérteni a sajátjait.”
Szülőként tehát nem lehet jobb választásunk, mint törekedni arra, hogy megértsük és elfogadjuk kamaszunk érzelmeit és perspektíváját még akkor is, ha adott esetben nem vagy nehezen értjük csak meg azokat.
Olvasta már?
- Így találhat lelki kapaszkodót a mai próbatételekkel teli világban
- Jobb annak, aki nem akar boldog lenni?
- 9 jel, hogy megtaláltuk lelki társunkat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
