Felnőttkori ADHD: jelek, amik gyanakvásra adhatnak okot
Felnőttek is küzdhetnek figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral, azaz ADHD-val.
Magyarországon a felnőttek körülbelül 3 %-a ADHD-s. Noha a tényleges diagnózis felállítása pszichiáter feladata, vannak árulkodó jelek, amik esetén érdemes lehet szakemberhez fordulni.
Gyermekkori ADHD: elmúlik, vagy átalakul?
Aki gyermekkorban ADHD-s, az körülbelül 50 %-os eséllyel felnőtt korában is ADHD-s lesz. Azonban az ADHD tünetei markáns változásokon mennek keresztül az évek előrehaladtával. Egyetlen páciens esetében is más formákban ölt testet a hiperaktivitás vagy a figyelemzavar iskoláskorban, illetve a felnőtt években. Például, ami a gyermekeknél állandó rohangászásban, ugrándozásban nyilvánul meg, az felnőtt korra egyfajta belső nyugtalansággá szelídülhet.
Tény, hogy az ADHD tünetei már gyermekkorban megjelennek, de sokan csak felnőttként szembesülnek azzal, hogy ők is érintettek. Meglepő, de sok felnőtt a saját gyermeke ADHD-diagnózisa után döbben csak rá arra, hogy tőle örököl(het)te a gyerek a figyelemzavart és/vagy hiperaktivitást. Innen már csak egy lépés lehet az, hogy nála is diagnosztizálják az ADHD-t.
Kell-e foglalkozni a felnőttkori ADHD-vel?
Amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy a felnőtteknél az ADHD kezelésének elmaradása növeli a párkapcsolati problémák, az életvezetési zavarok, valamint a hangulat-és szerhasználati zavarok kockázatát, akkor egyértelműen adódik a válasz, hogy IGEN.
Szem előtt tartandó, hogy az ADHD-s személyek életminőségén és kilátásain sokat javíthat a megfelelő terápia; ami kapcsán kiemelendő, hogy az csak gyógyszerszedést takar, hanem – egyéntől függően – szóba jöhet például a pszichoterápia, a kognitív tréning vagy a komplementer medicina eszköztárának alkalmazása is.
ADHD-ra utaló jelek felnőtteknél
Az ADHD döntően figyelemzavaros formája esetén a következő 9 tünetből legalább 5 jelen van:
- Nem figyel a részletekre, gyakran gondatlan, hibákat vét.
- Nehézséget jelent számára a figyelem megtartása.
- Nem figyel, ha beszélnek hozzá.
- Nem tudja befejezni a feladatait.
- Nehézséget okoz számára a feladatai megszervezése.
- Nem szereti/elkerüli a koncentrálást igénylő feladatokat.
- Gyakran elveszíti vagy nem találja a holmijait.
- Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét.
- Napi tevékenységeiben feledékeny, szétszórt.
Az ADHD döntően hiperaktív-impulzív formája esetén a következő 9 tünetből legalább 5 jelen van:
- Gyakran izeg-mozog, babrál a kezével.
- Gyakran elhagyja a helyét, amikor ülni kellene.
- Gyakran nyugtalan.
- Nem kötik le csendes, nyugodt tevékenységek.
- Gyakran mehetnékje van, pörög, mint akit felhúztak.
- Túl sokat beszél.
- Közbevág, nem várja ki a sorát a beszélgetésben.
- Nehezére esik kivárni a sorát.
- Gyakran félbeszakít másokat.
- Az ADHD kombinált formája esetén mind a figyelemzavaros formára utaló tünetek közül, mind pedig a hiperaktív-impulzív tünetek közül legalább 5-5 megmutatkozik.
Az ADHD diagnózisának a felállítása azonban nem csupán egy teszten alapul. Lényeges, hogy a tünetek már legalább 6 hónapja fennállnak, illetve fontos az is, hogy azok már a páciens 12 éves kora előtt is jelen voltak. Emellett, a tünetek az élet legalább két területére negatív hatással vannak (pl. munkahelyi és szociális kapcsolatok).
Összegezve
- Magyarországon a felnőttek kb. 3%-a szenved ADHD-ban.
- ADHD-s gyermeknél kb. 50% esély van arra, hogy felnőttkorában is ADHD-s lesz.
- ADHD tünetei felnőttkorban markáns változásokon mennek keresztül az évek előrehaladtával.
- Sok felnőtt csak felnőttkorban szembesül azzal, hogy ADHD-vel küzd.
- Az ADHD-nak terápia segítségével jelentősen javítható az életminőség.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Tévhitek az ADHD-ról
