Kézremegés - nem csak Parkinson-kór okozhatja

2024.09.15.

Egészségkalauz

remegés Stressz Parkinson-kór pajzsmirigy túlműködés májbetegség

Számtalan probléma okozhat kézremegést.

A remegés súlyos panaszokra is utalhat, például az idegrendszert érintő károsodásra, problémára. A remegés, reszketés tulajdonképpen az izmok akaratlan, ritmikus összehúzódása, majd elernyedése. A mozgásnak jól leírható „útja”, oszcillációja van, vagyis a legtöbbször a mozdulatok előre-hátra vagy fel-le történnek. Egy vagy több testrészt érinthet, a leggyakoribb a remegés a kéz, a fej, a szemek, az arcizmok, a fej, a láb esetében, de sokan megtapasztalhatják azt is, hogy a hangjuk remeg (vagyis, a hangképzésért felelős hangszálak remegnek), és szintén rendkívül gyakori az is, hogy valaki vacog, vagyis a száj körüli apró izmok húzódnak össze.

A remegés okai

A remegés nem minden esetben jelez betegséget, ezeket az önkéntelen mozdulatokat kiválthatja a stressz, a félelem, a kimerültség és alváshiány, sőt a környezeti hatások. Nem lehet azt sem meghatározni, hogy ki hajlamosabb a remegésre, hiszen ez életkortól és nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet. Emellett pedig az is előfordulhat, hogy valaki egyszerűen „remegős típus”, vagyis nem áll a jelenség hátterében sem külső hatás, sem belső eredetű probléma. Ilyenkor általában más, közeli családtagokra is jellemző, hogy gyakrabban remegnek, reszketnek.

Egyes pszichiátriai betegségek esetében, mint a szorongás, pánik, félelem, gyakran kísérőtünet a remegés. Az agy betegségei közül elsősorban a kisagy érintettségnél jelentkezik a remegés (bizonyos öröklődő betegségek, szklerózis multiplex, kisagy daganatai), amit gyakorlatilag mindig egyensúly- és járászavar kísér. Az agyérbetegségeket is gyakran kísérheti ez a jelenség, és lezajlott agyvelőgyulladások után is gyakran marad vissza a remegés.

Így csoportosítják, osztályozzák a remegést

milyen tevékenységek, mozdulatok közben vagy után jelentkezik (vagyis, kötődik-e a remegés mozgáshoz vagy nyugalmi helyzetben jellemző a betegre),
milyen hatásokra (pl. érintésre) enyhül-e a remegés, ha enyhül egyáltalán,
milyen jellegű a mozgás,
mennyire „gyors” a remegés (milyen a frekvenciája).

A remegés típusai

Ha valamilyen egészségügyi probléma áll a remegés hátterében, akkor általában az idegrendszer érintett, azok az agyterületek, melyek az izmok kontrollálásáért felelősek. A remegés lehet többek között szklerózis multiplex, Parkinson-kór, agysérülés, agyvérzés tünete vagy következménye. Tudatmódosító szerek, stimulánsok is okozhatnak remegést, például a túl sok koffein fogyasztásának egyik mellékhatása a remegés, de bizonyos függőséget okozó szerek elvonási tünete is lehet a remegés (gyakori például az alkoholisták esetében). Gyógyszerek mellékhatása is lehet remegés.

A nem közvetlenül idegrendszeri okok között találhatjuk a pajzsmirigy-túlműködést, a máj- és veseelégtelenséget, de a cukoranyagcsere zavarait, a tápanyaghiányt (pl. a B-vitaminok vagy a magnézium hiányát) is. Emellett pedig előfordulhat az is, hogy nem lehet semmilyen pontos okot meghatározni.

Érdemes megemlíteni a remegés azon típusát is, mellyel a legtöbbször találkozunk: a hideg kiváltotta reszketést. Ez a külső hőmérséklet lehűlésére adott reflex, melynek során az izmaink aprókat rándulnak, azért, hogy hőt termeljenek és ezzel biztosítsák a szervezetünk megfelelő hőmérsékletét.

Összegezve

A kézremegés súlyos problémára is utalhat, de nem mindig.
Lehetséges okok: stressz, félelem, kimerültség, pszichiátriai betegségek, agybetegségek, tudatmódosító szerek, gyógyszerek mellékhatásai, belső szervi problémák, hideg kiváltotta reszketés.
A remegés hátterében az idegrendszer lehet érintett, azok az agyterületek, melyek az izmok kontrollálásáért felelősek.
A remegés az alkoholisták és egyéb függőségek esetében elvonási tünet is lehet.