Kiderült: ezek az agyi rendellenességek a rossz alvással állnak összefüggésben
Néhány egyszerű tanács megfogadásával könnyen fiatalon tarthatja az elméjét. A negyedik szabály kulcsfontosságú, mégis sokan állnak hadilábon vele.
Mit lehet tenni a demencia ellen? Hogyan kerülhető el a szellemi hanyatlás? Mi áll az Alzheimer-kór hátterében?
Azt, hogy a demencia valóban elkerülhető, bizonyítja az alábbi történet Dr. Bohács Krisztina, kognitív pszichológus, intelligenciakutatótól:
"Az idős kor nem feltétlenül vezet szenilitáshoz – még akkor sem, ha ezt netán az agy kóros elváltozásai is indokolnák. Ennek egyik ékes bizonyítékaként emlegetik az „apáca-kutatást” (Nun Study, 1986-2001 Minnesotai Egyetem), a követéses vizsgálatban összesen 678 római katolikus tanítórendi apáca vett részt, akik 75–104 év közöttiek voltak. Az alanyok többsége abba is beleegyezett, hogy az agyát a halála után tudományos céllal megvizsgálják.Az apácák szellemi és fizikai értelemben egyaránt aktív életet éltek, feszes napi időbeosztásban. A kutatók azt vizsgálták, mi az oka annak, hogy az apácák rendkívül magas kort érnek meg, és mennyire érinti őket a demencia problémája.
A boncolások során a kutatók legnagyobb döbbenetére az derült ki, hogy számos apáca agya az előrehaladott Alzheimer-kór állapotát mutatta, viszont az aktív életvitelük folytán nem fejlődött ki náluk tünetileg a betegség. Tehát számtalan olyan eset van, amikor orvosi szempontból az agy mutat ugyan kóros elváltozást, de az illető életében egy szemernyi nem érzékelhető a betegségből."
Demencia és Alzeheimer-kór - így előzze meg!
A felnőttkori feledékenység megnehezítheti a munkavégzést és a mindennapi teendők hatékony elintézését, de negatív hatással lehet a társas kapcsolatokra is.
Az emlékezetvesztés, zavarodottság és az önellátási képességek csökkenése mind az érintettek, mind családtagjaik mindennapi életét jelentősen megnehezíti. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében a tudatosság kulcsfontosságú.
Mit jelent pontosan a demencia?
A demencia az agy működésének jelentős csökkenése, a memória zavaraival, a gondolkodás és a szociális képességek hanyatlásával járó tünetegyüttes. Bár a feledékenység önmagában nem feltétlenül jelent demenciát, akár a legelső tünetek egyike is lehet.
A demencia kialakulásának kockázata 65 éves kor fölött már igen magas, de fiatalabb korban is vannak a kialakulására hajlamosító tényezők. Magyarországon a demenciával élők száma folyamatosan növekszik, részben az elöregedő népesség miatt.
A 65 évesek 10%-át érinti valamilyen formában a demencia, majd a kialakulásának valószínűsége nagyjából ötévente megduplázódik, és a 85 év feletti korosztálynak már 50 százalékát érinti. A demencia négy stádiumát különböztetik meg, az enyhe feledékenységtől a teljes leépülésig.
Az Alzheimer-kór és hajlamosító tényezői
Az időskori demencia, azaz szellemi és fizikai leépülés hátterében az esetek 80 százalékában az Alzheimer-kór áll. Az Alzheimer-kór esetén a központi idegrendszer gyulladások és kóros elváltozásai az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnéséhez, illetve az idegsejtek pusztulásához vezetnek.
Ennek következtében romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége, egészen addig, míg a legegyszerűbb hétköznapi feladatokat sem képes már elvégezni.
A betegség gyakorisága folyamatosan nő a várható élettartam emelkedésével. Az életkor előrehaladtával súlyosabbá váló agyi betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak.
Ugyanakkor a szakértők kiemelik az életmód fontosságát, mivel az olyan "civilizációs betegségek", mint az elhízás, diabétesz, magas vérnyomás és koleszterinszint, erősen hajlamosítanak az Alzheimer-kór kialakulására. Kevesen tudják, hogy az Alzheimer-kórt 3-as típusú diabéteszként is emlegetik, abból kiindulva, hogy a betegség a vércukor szinthez és az inzulinszabályozáshoz is köthető. A kognitív rendellenességek (ideértve a demenciát és az Alzheimer-kórt is) egyértelműen összefüggnek az alvás minőségével.
Összességében kimondható, hogy a rosszul alvóknál ilyen jellegű agyi betegségek 68 százalékkal nagyobb arányban fejlődtek ki, mint a jó alvóknál. Kutatás bizonyította, hogy az alvászavarok kognitív nehézségeket is okozhatnak. Számos tanulmány rámutat, hogy az egyedül élők, vagy akik csak kevés szociális kontaktussal rendelkeztek, 60 százalékkal nagyobb arányban váltak demenssé.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Bár az Alzheimer-kór ma még nem gyógyítható, ugyanakkor sokat tehetünk a megelőzéséért. Érdemes az első gyanús jeleknél felkeresni egy szakembert, hiszen minél korábban elkezdődik a fejlesztés, annál nagyobb mértékben lehet megőrizni a kognitív képességeket. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében az egyéni felelősség és tudatosság kulcsfontosságú.
A rendszeres orvosi ellenőrzések és az egészséges életmódra való odafigyelés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősebb korban is megőrizzük szellemi frissességünket. Ne feledje, az idősebb kor nem feltétlenül jár együtt a mentális hanyatlással, és a prevenció kulcsfontosságú a hosszú, egészséges élet elérésében. Az agytréning bármilyen életkorban hatékony megoldás!
5 tipp az agy öregedésének lassítására
Az öregedés egy természetes folyamat - így van ez agyunk esetében is. Nem kell tehát megijedni, ha az idő múlásával kisebb változásokat észlelünk - például ha kicsit "lelassulunk". A rövidtávú memóriában fellépő gyakori "kihagyások" azonban már Alzheimer-kórra figyelmeztethetnek, ha pedig a hosszú távú memóriával is gondok adódnak, az vaszkuláris demenciát is jelezhet.
1. Táplálkozzon egészségesen
Hozza lendületbe magát megfelelő táplálkozással. Kerülje a cukrot, gabonát és feldolgozott élelmiszereket. Fontosak a zöldségek és gyümölcsök, különösen a lutein és zeaxanthin tartalmúak, melyek javíthatják a memóriát és neurális hatékonyságot.
2. Mozogjon intenzíven
Az aerobic gyakorlatok nemcsak a testnek, hanem az agynak is jót tesznek. A rendszeres mozgás okozza a BDNF szintet, amely kulcsfontosságú az agy megfelelő működéséhez. Heti 1,5-3 óra mozgás javasolt a kognitív funkciók javításához.
3. Tréningezze az agyat
Az agytréning programoknak kiemelkedő szerepük van az agy működésének javításában. Rendszeres tréning hatására az agy hálózata hatékonyabban működik. Klinikai kutatások eredményei támasztják alá a Gibson Kutató Intézet által kidolgozott, világszerte sikerrel alkalmazott BrainRx agytréning program pozitív hatásait kognitív területeken. Az MRI eredmények azt mutatták, hogy a BrainRx agytréning nemcsak kognitív teljesítményjavulást, hanem fizikai változásokat is elősegít, támogatva az idegrendszer optimális működését és a kognitív funkciók fejlődését.
4. Aludjon eleget
Az alvás kulcsfontosságú az agy méregtelenítéséhez és regenerációjához. A napi 7-9 óra alvás javítja a kognitív funkciókat és csökkenti az agyi betegségek kockázatát. A jó alvás frissíti az agysejteket és támogatja a memóriát.
5. Éljen társasági életet
Az egyedül élők gyakrabban tapasztalnak kognitív rendellenességeket. A szociális kapcsolatok kiemelkedő szerepet játszanak az agyi egészségben. Építsen ki baráti kört, vállaljon önkéntes munkát, és maradjon aktív a társadalmi életben a saját érdekében.
Nemzetközi és hazai kutatások
Magyarországon a közelmúltban indítottak intervenciós programot a nemzetközi FINGER (Finnish Geriatric Intervention Study to Prevent Cognitive Impairment and Disability) vizsgálat alapján. A program célja az időskori szellemi és fizikai frissesség megőrzése. A kutatást a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központ szervezi.
Az újabb kutatási eredmények egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az életmódnak és a környezeti hatásoknak az időskori szellemi és fizikai egészség megőrzésében. Kutatások kimutatták, hogy tudatos életmódváltással akár 40%-kal is csökkenthető az időskori idegrendszeri betegségek kialakulása. Azok az életmódprogramok bizonyultak a leginkább hatékonynak, melyek egyidejűleg támogatják a fizikai és szellemi aktivitást, valamint a társas kapcsolatok megőrzését, és segítenek az egészségesebb táplálkozási szokások kialakításában.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Alzheimer-kóros személyt ápol? Jó, ha megfogad pár hasznos tanácsot
