Alvási nehézségek időskorban

Az idős emberek több mint kétharmada alvási nehézségekkel küszködik, a háziorvosok azonban ritkán foglalkoznak ezzel az általános panasszal – utal egy friss amerikai vizsgálat eredményére a New York Times egészségügyi melléklete.

Az életkor előre haladtával a szervezetnek egyre kevesebb alvásra van szüksége, azonban ennek a rövidebb tartamú alvásnak is pihentetőnek, ezért tehát zavartalannak kell lennie. A békés, nyugodt alvás felel az életminőségért, de orvosi vizsgálatok szerint, akár az egészégért is, legalábbis az egészségesen jó közérzetért. Kutatási eredmények szerint a kifejezetten jó egészségi állapotban lévő idősek körében az alvászavar gyakorisága még az egy százalékot sem éri el. Nem igaz tehát az a közhiedelem, hogy az öregség velejárója a rossz alvás.

Ugyanakkor nem csak a panaszkodó idős ember családtagjai, környezete nem veszi komolyan ezt a típusú panaszt, hanem az idősek ellátásában a legnagyobb szerepet betöltő háziorvosok, a belgyógyászok maguk sem. Az alvászavarra utaló tüneteket ugyanis többnyire nem is regisztrálják a betegek kórlapján – erre a felismerésre jutott dr. Kathryn Reid neurológus, az amerikai Northwestern Egyetem kutatója.

Vizsgálatában másfélezer 60 év feletti beteg adatait dolgozta fel. A családorvosát felkereső idős embereket szociális munkások kérdezték ki alvási problémáikról. Az összegyűjtött adatok azt mutatták, hogy a betegek 69 százalékának legalább egyféle alvási problémája volt, 40 százalékának kettő, vagy annál is több. Minden második résztvevőnek nehézséget jelentett az elalvás, illetve alvása nem volt folyamatos. A sokféle és szinte általánosnak mondható panaszok ellenére, az alvási nehézség problémája csak minden ötödik kórlapon jelent meg.

Korábbi kutatások összefüggésbe hozták az időskori alvási nehézségeket a kevés mozgással, másfelől pedig gondolkodásbeli problémákkal és az alacsony életminőséggel. Dr. Reid értelmezésében ez azt jelenti, hogy a testmozgás hiánya, a visszavonult életforma, a lakásban való üldögélés azt eredményezheti, hogy fizikailag semmiféle erőkifejtést nem tesznek az idősek, még az állapotuknak megfelelő aktivitás is kimarad az életükből, ezért esetükben egyáltalán nem kerülhet sor a pihentető alvásra. Nincs mit kipihenniük. Másfelől pedig a kialvatlan idős nehezebben teljesít szellemileg, az előbbiek következménye pedig a gyenge életminőség. A neurológus szerint sok orvos még mindig úgy gondolja, hogy az alvási nehézség normális időskori jelenség, és nem lehet mit tenni ellene. Holott számtalan egyszerű módszerrel is segíteni lehetne.

Az alvási nehézségek kezelésében többek között hasznos lehet a fokozott fizikai aktivitás és a nagyobb szociális jelenlét – a beszélgetés a családtagokkal, a szomszédokkal, a hírek, események nyomon követése, a szellemi frissesség erősítése, az életkornak megfelelő feladatok ellátása.