Tudja meg, mi számít normális feledékenységnek és mi kórosnak
Vékony a határ a normál feledékenység és aközött, ami már felveti a demencia gyanúját.
A feledékenység bizonyos mértékig normális jelenség, és számos oka lehet: Az életkor előrehaladtával csökken a memória és a felidézési teljesítmény.
Ez elsőre nem ad okot aggodalomra. A fiatalok is érintettek lehetnek: az alváshiány, a stresszes hétköznapok, a tápanyaghiány vagy az alkoholfogyasztás lehetséges okai a memóriazavarnak.
Ha a feledékenység kicsúszik a kezünkből, annak oka lehet valamilyen betegség is, például demencia, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, anyagcsere-betegségek vagy agyi gyulladások. Ezenkívül a feledékenység tipikus tünet, amely stroke-ot vagy mentális betegségeket, például depressziót kísér.
Kóros vagy normális feledékenység?
Egészséges körülmények között is számos testi-lelki tényező hat a memóriánkra (fáradtság, érdeklődés, lehangoltság stb.), de legnagyobb hatást az életkorral összefüggő változások jelentik. A gyermekekre, fiatalokra a gyors tanulási képesség, a tanultak gyors felidézésének képessége jellemző, idősebb életkorban viszont egyes memóriafunkciók (pl. a tanulás sebessége) csökken, de a tudás gyarapszik az élettapasztalatoknak köszönhetően. Az egészséges idősödés során a memória tehát nem romlik, hanem minőségében alakul át.
Hirtelen vagy drasztikus változások:
Ha valaki hirtelen vagy drasztikusan tapasztal feledékenységet, amely kihat az mindennapi életére, például elfelejti a fontos találkozókat vagy a mindennapi feladatokat, az ilyen okokat érdemes orvosi szemszögből is megvizsgálni.
Idővel fokozódó problémák:
Az öregedéssel együtt járó enyhe feledékenység normális jelenség lehet, de ha ez az állapot idővel romlik, és a memória folyamatosan gyengül, az agyi problémákra utalhat.
Ismeretlen okú feledékenység:
Ha valaki feledékenységet tapasztal, de nincs azonosítható stresszforrás vagy egyéb élethelyzet, ami magyarázná a tüneteket.
Az életminőség romlása:
Ha a feledékenység miatt az életminőség jelentős mértékben romlik, például társas kapcsolatokban, munkahelyi teljesítményben vagy az önálló életvezetésben, az orvosi segítség keresése indokolt lehet.
Egyéb tünetek jelenléte:
Az emlékezetproblémák mellett egyéb tünetek, például szédülés, fejfájás vagy beszédproblémák is előfordulhatnak. Ezek a jelek további okokra utalhatnak, például neurológiai problémákra.
Családi anamnézis:
Ha a családban előfordultak olyan betegségek, mint az Alzheimer-kór vagy más neurodegeneratív rendellenességek, az növelheti a személyes kockázatot. Ilyen esetekben érdemes még kisebb feledékenységi tünetek esetén is konzultálni egy orvossal.
Egyéb kiváltó okok:
A feledékenység hátterében számos oka lehet, beleértve a vitaminhiányt, pajzsmirigyproblémákat vagy éppen stresszt. Az orvos segítségével ezek az okok kizárhatók vagy kezelhetők.
Korai felismerés és kezelés
A feledékenység nem mindig utal komoly egészségügyi problémára, de bizonyos esetekben az orvosi vizsgálat segíthet az okok azonosításában és a megfelelő kezelés kijelölésében. Az időben történő orvosi konzultáció segíthet megőrizni az életminőséget és hozzájárulhat az egészséges agyfunkció fenntartásához. Ne hagyja figyelmen kívül a jeleket, és forduljon orvoshoz, ha aggódik a feledékenysége miatt.
Összegezve
- A feledékenység normális lehet, de ha kihat a mindennapi életre, úgy orvos felkeresése indokolt.
- A feledékenység hátterében számos ok húzódhat, beleértve a vitaminhiányt, pajzsmirigyproblémákat vagy éppen a stresszt.
- Ha a feledékenység romlik az idő múlásával, az agyi problémákra utalhat.
- Egyes betegségek, mint pl. az Alzheimer-kór vagy más neurodegeneratív rendellenességek, növelik a feledékenység mértékét.
- Az időben történő orvosi konzultáció segíthet megőrizni az életminőséget és hozzájárulhat az egészséges agyfunkciók fenntartásához.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ezért forduljon orvoshoz, ha beszédzavart vesz észre magán
