Fájdalom az állkapocsban: ilyen, amikor pszichés oka van
Az állkapocs fájdalma viszonylag gyakori panasz, melynek hátterében gyakran krónikus stressz áll.
A probléma többeket érint, mint gondolná - a lakosság körülbelül 30 százaléka küzd ilyen típusú fájdalommal.
Az állandó fogszorítás, fogcsikorgatás, feszes rágóizmok hátterében ritkábban áll fogászati vagy ízületi probléma, gyakrabban okozza stressz. A probléma kezelésére a Semmelweis Egyetemen egy még kevéssé elterjedt, komplex állkapocs-, fizio- és pszichoterápiás megközelítést alkalmaznak - számolt be róla a Semmelweis Egyetem.
Az állkapocs fájdalom okai
Az önkéntelen fogszorítás, a rágóizmok extrém mértékű túlterhelése, illetve az állkapocs környékének ennek következtében kialakuló megbetegedései itthon és világszinten a lakosság durván 30%-át érinti. Amikor koncentrálunk, fizikailag megerőltető tevékenységek közben, valamint stressz és pszichoszociális terhelés miatt is kialakulhat állkapocsfájdalom. Sokáig a fogak és a fogérintkezések korrigálása volt a bevett gyakorlat – fogszabályzó készülék vagy harapásemelő sín alkalmazásával.
- A szakma egy része mára felismerte, hogy a rágófelületek érintkezését befolyásoló megközelítés nem helyes irány, mivel azok is tapasztalhatnak ilyen problémákat, akiknél az állcsontok helyzete, a fogsorok záródása tökéletes – mondja dr. Schmidt Péter klinikai főorvos, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának igazgatóhelyettese.
A TMD kezelésekor ezért a klinika a betegségre specializálódott munkacsoportja a páciensek biológiai, pszichés és szociális hátterét is figyelembe veszi.
A Fogpótlástani Klinika szakemberei az ún. kéttengelyes vizsgálat során vizsgálják a fogsort, a fogakat az állkapocs mozgását, az ízületet, az izmokat (manuális, képalkotó és mozgást elemző készülékekkel), majd egy részletes pszichoszociális kérdőívet töltetnek ki a betegekkel.
A panaszt okozó területen túl rákérdeznek a teljes testen érzékelt akut és krónikus fájdalmakra (pl. derékfájás), és kapcsolódó tünetekre (fáradtság, alvászavarok, emésztési problémák, légszomj), melyek más pszichés problémákra, például szorongásra, depresszióra is utalhatnak.
Mikor csikorgatjuk a fogainkat?
Végigveszik azokat a tevékenységeket, melyek során hajlamosak vagyunk fogunkat szorítani, csikorgatni és más rágással, tartással összefüggő helyzeteket (ceruza végének rágása, telefon fej és váll között tartása). Emellett kitérnek a beteg panaszokkal kapcsolatos viselkedésére, lelkiállapotának megítélésére, önértékelésére.
- A betegek azért keresik fel a klinikát, hogy a fogak szintjén oldjuk meg problémájukat, ám erre az esetek jó részében nem kerül sor, hiszen a kiváltó ok sem a fogak szintjén van” – mondja dr. Ambrus Szilvia fogorvos-pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának munkatársa. „A tudomány mai állása szerint a test és lélek egységét nem tudjuk megkerülni. Ezt igazolja, hogy stresszesebb időszakban a krónikus betegek tünetei is súlyosabbá válnak – teszi hozzá.
A biológia és pszichés okok mellett a társadalmi háttér is hatással van a betegek állapotára. A fájdalom ugyanis tanult viselkedésminta is, melyet szociális háttértől függően mindenki másképp kezel.
- Ha valaki fájdalommal él, annak társadalmi megítélése is más, megkülönböztetett, stigma is lehet, mely szorongáshoz, depresszióhoz, akár kirekesztéshez vezethet. – mondja dr. Ambrus Szilvia.
A diagnózis felállítása mellett ezért a betegek tájékoztatása is kiemelt fontosságú.
- Ahhoz, hogy egy állkapocsízületi kattogással a klinikára érkező páciens megértse, mi javíthat az állapotán, s ne tartson attól, hogy állapota jelentősen romlik, az információátadás nélkülözhetetlen. A fellépő szorongás hatására ugyanis nő az izmok feszülése, s egy egyébként egyszerű probléma is súlyosabbá válhat – magyarázza a szakember.
A kezeletlen tünetek hosszú távon pszichés problémákhoz vezetnek
A TMD-s betegekre egyébként is jellemző, hogy maximalisták, teljesítménykényszerük van, hajlamosak rágódni, ’foggal-körömmel’ próbálnak problémákat a tudattalanban tartani, ami szorításban manifesztálódhat.
- A pszichoterápiás támogatás egyénre szabott, ha szükséges, a fogorvos továbbirányítja a beteget megfelelő kezelésre. Ez lehet önsegítő könyv, tudatos jelenlét (mindfulness) alapú terápia, viselkedésterápiás eljárás, konzultálás pszichológussal. „Ezek mind segíthetnek abban, hogy problémáit ne fogszorítással vezesse le. – mondja dr. Ambrus Szilvia.
- A gyógytorna, bár sokszor szintén nem az okot kezeli, a fogászati és pszichés eredetű TMD-s panaszok fontos kiegészítője, terápiája. „Gyógytornával fájdalmat csillapítunk, javítjuk a rágóízület funkcióját, mely hatására javul az életminőség, s a beteg maga tudja a fellépő problémát kontrollálni ez pedig pszichés támogatást is nyújt. – mondja Molnár Bernadett gyógytornász, az állkapocsízületi diszfunkciók fizioterápia tantárgy egyik kidolgozója, aki a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán oktatja a tárgyat.
A gyógytorna ideális esetben egyénre szabott, ám bizonyos gyakorlatokat állkapocs-specialista szakember javaslatára otthon is végezhetünk, melyeket a mellékelt oktatóvideóban Molnár Bernadett ismertet.
Az okok (stressz) kezelése mellett a nem tudatos, szükségtelen mozgások tudatosítása, majd azok elhagyása a fő cél. A dohányzásról való leszokás támogatásához hasonlóan ez sem történik egyik pillanatról a másikra.
Miután sikerült feltérképezni a kritikus helyzeteket, az ezekben jelentkező pótcselekvést először egy másik, panaszt nem okozó tevékenységgel kell helyettesíteni.
- Ebben segíthet post-it cédulák kiragasztása “lazíts” felirattal olyan helyekre, ahol sok időt töltünk – mondja Molnár Bernadett.
- Beállíthatunk a telefonra értesítést, ami emlékeztet, hogy időről-időre álljunk fel, végezzünk nyak-váll nyújtógyakorlatokat. A fogak nyugalmi állapotban nem érintkezhetnek, ezért ha valaki hajlamos SMS-íráskor a fogait összeszorítani, javasoljuk, hogy helyette nyelve hegyét érintse szájpadlásához – magyarázza.
A TMD elsősorban a felnőtt lakosságot, túlnyomórészt nőket érint, azonban jelentős növekedés látható a gyermekek és tizenévesek között.
Összegezve
- Az állkapocsfájdalom hátterében gyakran krónikus stressz áll.
- A Semmelweis Egyetemen komplex állkapocs-, fizio- és pszichoterápiás megközelítést alkalmaznak.
- A betegek biológiai, pszichés és szociális hátterét is figyelembe veszik a kezelés során.
- A fájdalom tanult viselkedésminta, melyet a szociális háttértől függően mindenki másképp kezel.
- Az információátadás nélkülözhetetlen a betegek megnyugtatása és a kezelés sikerének biztosítása érdekében.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ez lehet az oka annak, ha fogászati kezelés után nyelvgyulladás lép fel
