A koronavírus utóhatása: több fertőzöttnél szívprobléma alakult ki
A koronavírus betegségen átesetteknek megnő az esélyül a szívbetegségek kialakulására. Ha felépült a betegségből, és előtte rendszeresen sportolt, addig ne kezdjen újra bele, amíg ki nem vizsgálták!
A COVID–dal kórházba kerülő betegek 30-40 százalékánál szívbetegségek alakulnak ki, de a tünetmentesen gyógyulók esetében is fokozott a kardiológiai kockázat[1]
Még a tünetmentes koronavírus fertőzést követően is óvatosnak kell lenni!
A profi sportolók mellett az intenzíven sportoló amatőröknek is körültekintően kell újrakezdeniük a testedzést a COVID–19-ből való felgyógyulást követően. A főváros vezető privát kardiológiai központja, a Wáberer Kardiológiai Centrum (WKC) szakértői hangsúlyozzák: még a tünetmentes lefolyású koronavírus betegség esetén sem ajánlott a sportolás a pozitív teszteredményt követő 3 hétben. Mielőtt a koronavírus-fertőzésen átesett amatőrök visszatérnének az edzéshez, legalább 3 hétig pihenniük kell, és még panaszmentes esetekben is ajánlott kardiológiai kivizsgáláson részt venniük.
A szakemberek szerint ugyanis a COVID–19-betegséggel összefüggésben a szokásosnál nagyobb a különböző szívproblémák kialakulásának kockázata, ezért a részletes - akár szív-MRI-t is magában foglaló sportkardiológiai kivizsgálást követően fokozatos terhelés, pulzuskontroll mellett végzett alacsony intenzitású testedzés javasolt.
„Minden aktívan sportoló emberben, profiban és amatőrben egyaránt tudatosítani kell, hogy nagy és felesleges rizikót vállal, aki COVID-fertőzés után kardiológiai és egyéb szakorvosi vizsgálatok nélkül próbál meg visszatérni az aktív sportoláshoz. Néhány fontos vizsgálat elvégzésével felmérhető a sportoló aktuális állapota, ami – adott esetben – komoly kockázatok elkerülését teszi lehetővé – mutatott rá Dr. Sári Csaba, a Wáberer Kardiológiai Centrum sportkardiológiai ambulanciájának vezetője.
Az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) adatai szerint[2] október végéig hazánkban már több mint 800 igazolt versenyző fertőződött meg COVID–19-vírussal a pandémia második hulláma során. Magyarországon a becslések szerint 350 000 igazolt sportoló van, de legalább még egyszer ennyien vannak az aktívan sportoló amatőrök. Ahogy gyors ütemben emelkedik a fertőzöttek hazai száma, úgy esnek át közülük is egyre többen a betegségen.
A Coviddal kórházba kerülők 30-40 százalékánál szívproblémák alakulnak ki
Az utóbbi években divatos tömegsporttá vált például a kerékpározás és a futás, azonban az intenzíven sportoló amatőrök esetében is fontos, hogy még tünetmentesen átvészelt fertőzés után se térjenek vissza azonnal lefutni a szokásos köröket a Margitszigeti rekortánon. A WKC szakértője szerint ugyanis az amatőr sportolók – különösen például a mostanában rendkívül népszerűvé vált félmaratonokra, maratonokra készülők – még inkább veszélyeztetettek, hiszen esetükben csak a jó információáramlásra és a saját belátásukra lehet számítani. A profiknak, ezzel szemben, mindenképp kötelező vizsgálatokon részt venniük a visszatérés előtt, aktív időszakban pedig folyamatos sportorvosi kontroll alatt állnak.
„A tapasztalatok szerint a COVID–19-betegséggel kórházba kerülő betegek 30-40 százalékánál szívproblémák lépnek fel. A sportegészségügyi előírások a profikra vonatkoznak, de az amatőröknél a kockázat ugyanúgy fennáll. Már a legenyhébb tünetek, panaszok jelentkezése esetén is szakorvoshoz kell fordulni, de különösen igaz ez fulladás, mellkasi fájdalom, eszméletvesztés esetén” – tette hozzá Dr. Sári Csaba.
Az OSEI október 28-án kiadott, sportolóknak szánt állásfoglalása szerint a pihenőidő és a hatósági karantén lejártát követően 1-3 héttel komplex kardiológiai vizsgálatot (nyugalmi EKG, szívultrahang, laborvizsgálat) indokolt végezni. Kóros eltérés vagy elhúzódó panaszok esetén kiegészítő vizsgálatokra, például koronária-CT-re, szív-MR-re vagy Holter-vizsgálatra is szükség lehet.
Milyen kivizsgálások javasoltak a koronavírus fertőzés után?
A Wáberer Kardiológiai Centrum (WKC) által kínált célzott csomagok átfogó képet nyújtanak az egészségi kockázatokról, hiszen az intézmény tapasztalt kardiológusai nem csupán a kötelező ajánlásokban előírt vizsgálatokat végzik el, hanem annál kiterjedtebb, komplex vizsgálati protokollokat állítottak össze.
A WKC post-COVID kardiológiai alapcsomagjában EKG, szívultrahang, laborvizsgálat (troponinszint-mérés), spirometriával összekötött pulmonológiai vizsgálat, illetve alacsony sugárdózisú mellkas-CT is szerepel. Egyes vizsgálatok elvégzéséhez negatív antigén vagy PCR-teszt szükséges.
Mivel általánosságban kijelenthető, hogy minél alaposabb a kivizsgálás, annál biztonságosabb lesz a visszatérés, a WKC szakértői kiegészítő vizsgálatok elvégzését javasolják azoknak a hobbisportolóknak, akik magasabb kockázati csoportba tartoznak.
Ilyen rizikófaktornak számíthat többek között az életkor, a súlyosabb lefolyású COVID-betegség, a meglévő alapbetegségek, illetve a fokozott intenzitású sporttevékenység. A WKC szűrőcsomagja kiegészíthető szükség esetén a nemzetközi ajánlásokkal összhangban[3] szív-MR és a koronária-CT vizsgálatokkal, melyeket a helyszínen, a Wáberer Medical Center saját képalkotó diagnosztikai egységében végzik el.
Profi sportolók számára fontos információ, hogy a bevont sportorvosi engedélyek visszaadására semmilyen privát egészségügyi intézménynek, így a WKC-nak sincs jogosultsága, a megszerzett kardiológiai lelet birtokában az engedély újbóli kiadását a sportorvosnál kell kezdeményezni.
Kardiológiai kivizsgálásra szüksége van még panaszmentes esetekben is
Egyelőre korlátozott adatokkal rendelkezünk arról, hogy a kórházba nem került, illetve a kórházba kerülő koronavírus-fertőzöttek között milyen magas a tartós szívkárosodás kockázata, az viszont tény, hogy a COVID–19-betegséggel kórházba kerülők között a szívbetegségek gyakori előfordulását figyelték meg.[4] Friss állásfoglalásában az Országos Sportegészségügyi Intézet is az intenzív sportolás újrakezdésének kockázataira hívja fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ebben a fázisban a szokásosnál is nagyobb a különböző szívproblémák, központi idegrendszeri történések, valamint mozgásszervi sérülések megelőzésének a jelentősége.
Egy, a British Journal of Sports Medicine című lapban megjelent tanulmány, amely összesen hat kutatás eredményeit és 1527 COVID-beteg adatait vizsgálta a járvány első hulláma idején, arra jutott, hogy a koronavírus-fertőzöttek 8 százaléka szenvedett akut szívkárosodást, ez az intenzív osztályon kezelt kritikus betegeknél mért előfordulási arány 13-szorosa. Ezeknél a betegeknél a natriuretikus peptidek szintje is igen magas, ami komoly figyelmeztető jel. Egyes esetekben még az interstitialis tüdőgyulladás tüneteit nem mutató betegeknél is kialakult szívbetegség, ez pedig a szubklinikai kardiológiai vizsgálat, valamint a szív biomarkerek mérésének fontosságára hívja fel a szakemberek figyelmét.[5]
A koronavírus okozta betegséggel összefüggésben számos keringési, légzőrendszeri és központi idegrendszeri szövődmény ismert. A szövődményes szívizomgyulladás következményei közül a sok esetben előzetes figyelmeztető tünetek nélkül jelentkező szívritmuszavar és hirtelen szívleállás akár végzetes kimenetelű is lehet. Szívizom-, illetve szívburokgyulladás (pericarditis) esetén - az aktuális protokoll szerint - az igazolt sportolókat 6 hónapra eltiltják a versenyzéstől.[6]
„A sportolók szempontjából a fertőzést követően jelentkező szívizomgyulladás lehetőségét a legfontosabb kizárni. Ezért az intenzív sportolás, edzés megkezdése előtt még panaszmentes esetekben is rendkívül indokolt a kardiológiai kivizsgálás, ennek megtörténtéig pedig csak kevésbé megterhelő testedzés végezhető, orvosi felügyelet mellett” – tette hozzá a kardiológus.
Az OSEI állásfoglalása szerint tünetmentes és enyhe tünetes, azaz 24 órán belül lezajló tünetek esetén a COVID–19-pozitív sportolók esetében 2 hét pihenés indokolt. Az első pozitív PCR-tesztet vagy az első tünetes napot követően 3 héttel, a betegség elhúzódó lefolyása esetén pedig leghamarabb 4-6 héttel kezdhető meg az edzés. A pihenőidőt követően az intenzív sportolás megkezdéséig fokozatosan, pulzuskontroll mellett lehet testedzést végezni. Fontos, hogy hasonló előírások vonatkoznak a gyerekekre is.
Források:
[1] A Game Plan for the Resumption of Sport and Exercise After Coronavirus Disease 2019 (COVID–19) Infection, JAMA Cardiology Published online May 13, 2020 American Medical Association
[2] Aktualizált állásfoglalás a COVID–19 fertőzött sportolók sportba való visszatérésének kérdésében, Országos Sportegészségügyi Intézet Budapest, 2020. október 28.
[3] Löllgen H, et al. Br J Sports Med Month 2020 Infographic. Clinical recommendations for return to play during the COVID–19 pandemic
[4] A Game Plan for the Resumption of Sport and Exercise After Coronavirus Disease 2019 (COVID–19) Infection, JAMA Cardiology Published online May 13, 2020 American Medical Association
[5] Dores H, Cardim N Return to play after COVID-19: a sport cardiologist’s view British Journal of Sports Medicine 2020;54:1132-1133. https://bjsm.bmj.com/content/54/19/1132
[6] OSEI állásfoglalás, 2020. október 28.
