Ezeket látta már?

Bélgáz, puffadás, székrekedés és hasmenés: ezek az IBS jelei

Székrekedés, hasmenés, puffadás irritábilis bél szindróma

Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, amelynek kivizsgálása orvosi feladat, kezelése viszont a páciens aktív közreműködését igényli.

Dr. Pászthory Erzsébet, a Budai Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos hívta fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos tudnivalókra.

Az IBS egy funkcionális gyomor-bélrendszeri zavar

Az irritábilis bél szindróma egy olyan tünetegyüttes, amely az emésztőendszert érinti, a funkcionális gyomor- bélrendszeri zavarok egyike. 2016 óta a diagnosztikus rendszerben az ilyen típusú kórképeket a bél-agy tengely szabályozási zavaraiként is definiálják, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy valamiféle probléma befolyásolja azt emésztőrendszer és az agy együttműködését. Ez a meghatározás azért is fontos, mert teret enged a funkcionális gyomor-bélrendszeri tünetek bio-pszicho-szociális, komplex megközelítésének.

Az IBS tünetei az alábbiak lehetnek:

- alhasi fájdalom, görcs,

- puffadás,

- gázképződés,

- egyes esetekben nyálka megjelenése a székletben,

- hasmenés vagy székrekedés.

Az utóbbi tünet alapján több típusba is besorolható az IBS:

- IBS székrekedéssel. (Ilyenkor a székelés nehézkes, a széklet kemény és darabos.)

- IBS hasmenéssel. (A széklet folyékony, vizes jellegű.)

- IBS kevert székelési habitussal. (Akár egy napon belül is előfordulhat székrekedéses és hasmenéses jellegű széklet.)

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az IBS-sel élő páciens némely napokon teljesen normális, más napokon problémás székletet produkál. A típus ismerete már csak azért is fontos, mert bizonyos gyógyszerek csak bizonyos típusoknál működnek.

Stressz is kiválthatja

Az USA-ban 10-15%-ra becsülik a felnőttek közt az IBS gyakoriságát, bár csak kb. 5-7% rendelkezik diagnózissal. Mindazonáltal az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai zavarról van szó, amely nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Rizikófaktorai közé tartozik:

- családban már előforduló IBS,

- komoly emésztőrendszeri fertőzés,

- kezeletlen stressz, szorongás.

Az IBS-sel élők sokszor megfigyelik, mi váltja ki náluk a tüneteket, ami lehet bizonyos étel, gyógyszer, és főként valamilyen stresszes állapot. Szakértők gyakran úgy jellemzik az IBS-t, mint az emésztőrendszer válaszát a stresszre. Ugyanakkor, ha vér jelenik meg a székletben, láz, erős fájdalom, fogyás jelentkezik, az komolyabb bajra utalhat, amit minél előbb ki kell vizsgáltatni.

Hogyan lehet diagnosztizálni az IBS-t?

- Az első lépés a kórtörténet részletes ismerete. Az aktuális panaszok feltárása mellett fontos ismernünk a tünetek megjelenésének időpontját, a kórlefolyás menetét és az esetleges társbetegségeket. Elengedhetetlen a tünetek hátterében álló esetleges szervi betegség kizárása. Ezért a fizikális vizsgálaton túl vérvizsgálatra, székletminta elemzésre és adott esetben ultrahangra, röntgenre, kolonoszkópiára is szükség lehet. Ha sem a panaszok, sem az elvégzett vizsgálatok nem utalnak szervi betegség fennállására, az IBS diagnózisa felállítható – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet, a Budai Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos. - És itt következik az, ami talán még szokatlan a mindennapi orvoslásban: meg kell ismernünk a beteg személyiségét, életmódját, élethelyzetét. Enélkül az IBS eredményes gyógyítása aligha lehetséges.

Az IBS kezelése komplex, egyénre szabott feladat

- Az IBS-nek nincs uniformizált, sematikus terápiája, mindenkinél azt kell megtalálni, ami nála működik – ismerteti a gasztroenterológus. – A terápiás terv kialakítása ezért a beteggel közösen történik. Az első beszélgetés egy kicsit felvilágosító jellegű is, hiszen, ha a páciens megérti a lelki tényezők, stresszhelyzetek jelentőségének élettani hátterét, számára is könnyebb lesz a hosszabb távú együttműködés. Általában ajánlott a megfelelő étrend kialakítása, amiben professzionális és konkrét segítséget jelenthet a dietetikai tanácsadás. Sokat segíthet a megnövelt rost- és vízfogyasztás, tartósított, finomított ételféleségek fogyasztásának mellőzése. Étel-intolerancia gyanúja esetén a FODMAP étrend megfelelő alkalmazásával a panaszokat kiváltó étel-csoportok kiszűrhetők.

Ugyanakkor az életmódban is ajánlott változtatásokat bevezetni, hiszen a rendszeres mozgás és a különböző stresszkezelő technikák segíthetnek a tünetek enyhítésében. Ez utóbbiak sokszor a megoldás kulcsát is jelentik, ezért gyakran pszichológus segítségét érdemes igénybe venni. Ezeken felül az adott tüneteket átmenetileg gyógyszeresen is kezelhetjük. A gyógyulás az IBS esetében a kínzó panaszok megszűnése mellett azt is jelenti, hogy a páciens testi-lelki értelemben is egészségesebb lesz.

Összegzés

  • Az IBS egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, amely aktív páciens közreműködést igényel a kezelés során.
  • Az IBS tünetei közé tartozik az alhasi fájdalom, puffadás, gázképződés, nyálka megjelenése a székletben, valamint hasmenés vagy székrekedés.
  • Az IBS gyakoriságát az USA-ban 10-15%-ra becsülik, és nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.
  • Az IBS diagnózisa összetett, és a szervi betegség kizárásával állítható fel.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Gyomorrák: gyomorégés, puffadás, böfögés az első jelek között

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

IBS

Forrás: Budai Allergiaközpont
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához