Gyanús hasi tünetek: ezt kell tudni a fekélyes vastagbélgyulladásról
Mik a tipikus tünetei, és létezik-e rá ismert gyógymód? Csak a lényeg, érthetően: ismerje meg a legfontosabb tudnivalókat a fekélyes vastagbélgyulladásról.
A fekélyes vastagbélgyulladás (ulceratív kolitisz) egy krónikus gyulladásos bélbetegség (IBD), amely a vastagbél belső nyálkahártyáját érinti, fekélyek és gyulladás kialakulását okozva. A tünetek időszakosan felerősödhetnek (fellángolások) vagy javulhatnak (remisszió). Az állapot kezelése gyógyszeres terápiával, életmódbeli változtatásokkal és szükség esetén sebészeti beavatkozással történik.
Fekélyes vastagbélgyulladás: jellemző tünetek
- Hasmenés (véres vagy nyákos széklet)
- Hasi fájdalom, görcsök
- Fáradtság
- Súlycsökkenés, étvágytalanság
- Vashiányos vérszegénység
- Láz
- Dehidratáció
- Állandó székelési inger
A tünetek reggelente gyakran rosszabbak, és változhatnak attól függően, hogy a betegség mely részeket érinti.
Oka és kockázati tényezők:
- Genetikai tényezők: bizonyos örökletes tényezők hajlamosíthatnak a betegségre.
- Környezeti tényezők: étrend, légszennyezés, dohányfüst expozíció.
- Immunrendszeri reakció: a szervezet gyulladásos választ adhat egy fertőzésre, amely később önállóan fennmaradhat.
- Autoimmun eredet: az immunrendszer tévesen támadhatja a vastagbél szöveteit.
- Bélflóra eltérései: az IBD-ben szenvedő betegek bélmikrobiomja eltér az egészséges emberekétől.
A betegség típusai:
- Ulceratív proktitisz: csak a végbelet érinti, tünete lehet a véres széklet és a fájdalom.
- Proctosigmoiditis: a végbelet és a szigmabélt érinti, hasmenéssel, hasi görcsökkel.
- Bal oldali kolitisz: a vastagbél bal oldali részére terjed ki, súlycsökkenéssel járhat.
- Pankolitisz: az egész vastagbelet érinti, erős hasmenést, fáradtságot és fogyást okozva.
- Fulmináns kolitisz: súlyos, életveszélyes állapot, amely toxikus megakolont és perforációt okozhat.
A fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisa
A diagnózis felállítása orvosi vizsgálatokkal történik:
- Vérvizsgálatok (vérszegénység, gyulladásos markerek)
- Székletteszt (fertőzések kizárása)
- Endoszkópos vizsgálatok (sigmoidoszkópia, kolonoszkópia)
- Képalkotó vizsgálatok (CT, röntgen)
A fekélyes vastagbélgyulladás kezelése
A kezelés célja a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése.
Gyógyszeres kezelés
- Aminoszalicilátok (meszalazin, sulfasalazin): gyulladáscsökkentő hatású.
- Kortikoszteroidok: fellángolások esetén alkalmazzák.
- Immunszupresszánsok (azatioprin, metotrexát): az immunválaszt csökkentik.
- Biológiai terápiák (infliximab, adalimumab, vedolizumab): specifikusan a gyulladást okozó fehérjéket gátolják.
- Célzott szintetikus gyógyszerek (JAK-gátlók): gyulladáscsökkentő hatásúak.
- Sebészeti kezelés: Ha a gyógyszeres kezelés nem hatékony, vagy életveszélyes szövődmény alakul ki, a vastagbél részleges vagy teljes eltávolítására (kolektómiára) lehet szükség.
Étrend és életmódbeli változtatások fekélyes vastagbélgyulladás esetén
- Kis adagokban történő étkezés
- Bőséges folyadékbevitel
- Koffein és alkohol kerülése
- Zsíros, fűszeres és puffasztó ételek csökkentése
- Alacsony rosttartalmú étrend fellángolás alatt
- Probiotikumok és gyulladáscsökkentő növényi kivonatok kipróbálása (pl. aloe vera, búzafűlé)
Ezek lehetnek a fekélyes vastagbélgyulladás szövődményei
- Kolorektális rák: UC esetén magasabb a vastagbélrák kockázata.
- Toxikus megakolon: életveszélyes állapot, amely a vastagbél feszülését és perforációját okozhatja.
- Csontritkulás: kortikoszteroid-kezelés miatt alakulhat ki.
- Májbetegség, ízületi gyulladás, szemgyulladás.
Gyakori kérdések és válaszok a fekélyes vastagbélgyulladásról
A fekélyes vastagbélgyulladás legyengítheti a szervezetet, és néha életveszélyes szövődményekhez vezethet. Bár nincs ismert gyógymódja, a kezelés nagymértékben csökkentheti és enyhítheti a betegség tüneteit.
Elmúlhat-e a fekélyes vastagbélgyulladás?
A ulceratív kolitisz krónikus betegség, amely jelenleg nem gyógyítható. A megfelelő kezeléssel azonban tartós tünetmentesség (remisszió) érhető el.
Örökölhető-e a betegség?
A genetikai hajlam növelheti a kockázatot, de a környezeti tényezők is jelentős szerepet játszanak a kialakulásában.
Hogyan befolyásolja a várható élettartamot?
A megfelelő kezelés mellett az UC nem csökkenti jelentősen a várható élettartamot, de a szövődmények kockázatát csökkenteni kell rendszeres orvosi ellenőrzéssel.
Milyen gyakran kell kolonoszkópiát végezni?
Az UC-ben szenvedőknek 8 év után javasolt 1-2 évente kolonoszkópiát végezni a vastagbélrák kockázatának csökkentése érdekében.
Legyengíti-e az immunrendszert?
A betegség és a kezelések egy része, különösen az immunszuppresszánsok és a biológiai terápiák, csökkenthetik az immunrendszer működését.
A fekélyes vastagbélgyulladás kezelése személyre szabott megközelítést igényel, ezért fontos, hogy a betegek rendszeresen konzultáljanak orvosukkal a megfelelő terápiás stratégiáról.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
A fekélyes vastagbélgyulladás átalakulhat-e tumorrá? Az orvos válaszol
Felhasznált irodalom:
- Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) – Gyógyszertájékoztatók
- National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK) – Ulcerative Colitis
- Crohn’s & Colitis Foundation – Understanding Ulcerative Colitis
- Mayo Clinic – Ulcerative Colitis
- Medical News Today – Ulcerative Colitis Overview
- Cochrane Library – Evidence-based Treatments for Ulcerative Colitis
