Hideg verejték és szédülés? Lehet, hogy szívritmuszavar áll a háttérben!

Amennyiben ezeket a tüneteket észleli, haladéktalanul keressen fel orvost, vagy menjen a legközelebbi sürgősségi osztályra!

Szívritmuszavar az, amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól. Az esetek többségében veszélytelen a jelenség, ám egyes formái súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik a szívdobogás vagy a szívdobogás érzése, amely épp úgy jelentkezhet egészséges szívű embereknél, mint a már szívbetegségben diagnosztizáltaknál, vagy a magas vérnyomásban, szívelégtelenségben szenvedő betegeknél.

11 fő tünet, amely szívritmuszavarra utalhat

Szívritmuszavar (aritmia) bármely életkorban előfordulhat, de az időseknél gyakoribb. A legtöbb esetben a rutinvizsgálatok során azonosítják a betegséget - az aritmiában szenvedőknek gyakran más típusú szívproblémáik is vannak.

A szívdobogás tüneteihez bizonyos esetekben gyengeségérzés, szédülés, rossz közérzet, légszomj, mellkasi fájdalom, sápadtság vagy hideg verejték is társulhat, ami komolyabb szívritmuszavarra utalhat.

Ha ezeket tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz, vagy menjen el a legközelebbi sürgősségi osztályra. Fontos, hogy kardiológushoz forduljon a nyomon követés és a legmegfelelőbb kezelés, a szövődmények megelőzése érdekében.

1. 1 szívdobogás;
2. 2 gyors vagy lassú szívverés;
3. 3 mellkasi fájdalom;
4. 4 légszomj;
5. 5 gombóc érzése a torokban;
6. 6 fáradtság;
7. 7 gyengeségérzés;
8. 8 szédülés vagy ájulás;
9. 9 rossz közérzet;
10. 10 szorongás;
11. 11 hideg verejtékezés.

Ha ezen tünetek bármelyikét tapasztalja, mielőbb forduljon orvoshoz, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt.

Kit veszélyeztet leginkább az aritmia kockázata?

A szívritmuszavarok minden nyilvánvaló ok nélkül is kialakulhatnak, akár a természetes öregedési folyamat eredményeként is. Néhány tényező azonban növelheti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát, ezek közé tartoznak:

• szív- és érrendszeri betegségek, például érelmeszesedés, szívroham vagy szívelégtelenség;
• korábbi szívműtét;
• magas vérnyomás;
• a szív születési rendellenességei;
• pajzsmirigyproblémák, például pajzsmirigy-túlműködés;
• cukorbetegség, különösen, ha az ellenőrizetlen, magas vércukorszinttel jár;
• alvási apnoe;
• kémiai egyensúlyhiány a vérben, például a kálium-, nátrium-, magnézium- és kalciumkoncentráció változása;
• olyan gyógyszerek, mint például a digitalis vagy a szalbutamol, illetve fenilefrint tartalmazó influenza elleni gyógyszerek alkalmazása;
• chagas-kór;
• vérszegénység;
• dohányzás;
• túlzott kávéfogyasztás.

Ezenkívül az alkohol vagy a kábítószerhasználat is megváltoztathatja a szívritmust és növelheti a szívritmuszavar kockázatát.

Hogyan diagnosztizálják a szívritmuszavart?

A szívritmuszavart kardiológus diagnosztizálja, aki felméri a beteg kórtörténetét és tüneteit, valamint az esetleges gyógyszer- vagy drogfogyasztást. A szívritmuszavar diagnosztizálásának az elektrokardiogram (EKG) elengedhetetlen része. Nehezíti a diagnózis megállapítását, ha a ritmuszavar csak időszakosan jelenik meg, mivel a vizsgálatot a tünetek fennállásával egy időben kell elvégezni.

Milyen vizsgálatokkal diagnosztizálják a szívritmuszavart?

Az orvosi kivizsgáláson kívül néhány laboratóriumi vizsgálat is elrendelhető, amelyek elengedhetetlenek a diagnózis megerősítéséhez és az aritmia okának azonosításához:

•  EKG-vizsgálat 
• laboratóriumi vizsgálatok, például vérkép, magnézium, kalcium, nátrium és kálium vérszintje;
• A troponin vérszintjének vizsgálata a szív összehúzódásának értékelésére;
• pajzsmirigy vizsgálatok;
• ergometrikus teszt;
• 24 órás Holter monitorozás.

További kérhető vizsgálatok például az echokardiográfia, a szívmágneses rezonancia vagy a magszcintigráfia.

Az EKG-diagnosztika lehetséges módozatai:

• Az EKG-vizsgálat során elektródokat rögzítenek a mellkasra és a végtagokra, így vizsgálják a szív elektromos tevekénységét.
• Egy másik diagnosztikai módszer a Holter-vizsgálat. A Holter egy hordozható EKG-készülék, amely 24 órán vagy akár 7 napon keresztül is képes figyelni a szívműködést, így az időszakos ritmuszavarokat könnyebb felderíteni.
• Létezik egy otthon tartható EKG-fajta, amelyet akkor kell használni, ha a beteg szívritmuszavarra utaló tüneteket észlel magán (eseménymonitorozás).

További vizsgálati módszerek:

• szívultrahang: hanghullámok segítségével vizsgálja a szív méretét, szerkezetét és mozgását;
• terheléses EKG: szobabiciklin vagy futópadon végzett mozgás közben EKG-val vizsgálják a szívműködést (a szívritmuszavarok gyakran terhelésre jelentkeznek);
• billenőasztalos vizsgálat: ájulásos rosszullétek esetén alkalmazott vizsgálati módszer: a pácienst vízszintes asztalon fekve lassan álló helyzetbe billentik, ezalatt figyelik a szívműködést;
• elektrofiziológiai vizsgálat: egy vékony elektródát vagy katétert juttatnak a beteg szívébe, ennek a segítségével megfigyelhető a szív elektromos tevékenysége, és kimutathatóvá válhat a ritmuszavar forrása.

Hogyan történik a szívritmus kezelése?

Az aritmia kezelése az aritmia tüneteitől, súlyosságától és a szövődmények kockázatától függ. Általában enyhébb esetekben a kezelés magában foglalhat egyszerű útmutatást, életmódbeli szokások megváltoztatását, időszakos orvosi ellenőrzést vagy az aritmiát okozó gyógyszerek alkalmazásának abbahagyását.

Súlyosabb szívritmuszavar esetén a kezelés történhet például az orvos által felírt gyógyszerekkel vagy műtéttel.

Ez a kezelés legfontosabb célja:

•  a pulzusszám ellenőrzése és a szív túl gyors vagy túl lassú működésének megakadályozása;
• a vérrögképződés és ezzel a stroke megelőzése;
• a szív normális ritmusának helyreállítása (ha lehetséges);
• ha egyéb szívritmuszavart okozó orvosi problémák állnak a hátterében, akkor azok megszüntetése.

Hogyan lehet megelőzni a szívritmuszavart?

Néhány életmódbeli változtatás segíthet megelőzni a szívritmuszavar kialakulását, például:

• egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás;
• rendszeres testmozgás;
• elhízás vagy túlsúly esetén fogyás;
• a dohányzás kerülése;
• az alkoholfogyasztás csökkentése;
• a szívműködést serkentő szereket, például fenilefrint tartalmazó gyógyszerek használatának kerülése.

Ezenkívül fontos a stresszt és szorongást okozó helyzetek elkerülése, hogy megelőzzük a szívritmuszavar vagy más szívproblémák kockázatát.

Összegezve

• Szívritmuszavarok gyakran az időseknél fordulnak elő.
• Fiataloknál az alkohol és kábítószerhasználat növelheti a szívritmuszavar kockázatát.
• A szívritmuszavart kardiológus diagnosztizálja.
• Szívritmuszavar kezelése életmódbeli változtatásokkal vagy gyógyszerekkel történhet.

Cikkajánló

Légszomja van, és hevesen, erősen ver a szíve? Ez okozhatja

Források:

• Mayo Clinic. Heart arrhythmia: Diagnosis and Treatment.
• Mayo Clinic. Heart arrhythmia: Symptoms and causes.
• Sossalla Samuel; Vollmann, Dirk. Arrhythmia-Induced Cardiomyopathy Causes, Clinical Significance, and Treatment. Dtsch Arztebl Int. 115. 19; 335–341, 2018
• Waldmanna, V.; Marijon, E. Cardiac arrhythmias: Diagnosis and management. Rev Med Interne. 37. 9; 608-615, 2016

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!