Mit jelent a pH érték a laborleleten?

2025.04.13.

Egészségkalauz

pH pH-érték laborlelet laboreredmény laborvizsgálat orvosi laboreredmény

A pH érték a vizelet vegyhatását, azaz savasságát-lúgosságát mutatja, és bakteriális fertőzés meghatározására szolgál. A normálértéke 4,5-8,5 PH tartományba esik, értéke függ az étrendtől is.

Az orvosi laboreredményekben a pH-érték különböző testnedvek sav-bázis egyensúlyának mérésére szolgál. A szervezetben a pH szigorúan szabályozott, mert a sejtek működése, az enzimek aktivitása és az anyagcsere-folyamatok csak meghatározott pH-tartományban zajlanak megfelelően.

Mi a pH?

A pH egy kémiai mértékegység, amely egy oldat savasságát vagy lúgosságát határozza meg. A pH-skála 0 és 14 között mozog, ahol:

pH < 7: savas oldat (pl. gyomorsav, citromlé)
pH = 7: semleges oldat (pl. tiszta víz)
pH > 7: lúgos (bázikus) oldat (pl. szappanos víz, ammóniaoldat)

A pH jelentősége

A pH-t széles körben használják a tudomány különböző területein:

Orvostudomány: a vér és egyéb testnedvek pH-jának mérése kulcsfontosságú az egészség szempontjából.
Környezetvédelem: a vizek és talajok pH-értékének ellenőrzése segít az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában.
Élelmiszeripar: az ételek és italok pH-jának szabályozása befolyásolja azok ízét és eltarthatóságát.

Hogyan mérhető a pH?

pH-papírral (indikátorpapír): egyszerű, gyors módszer, amely színváltozással jelzi a pH-t.
pH-mérő készülékkel: pontosabb eszköz, amely elektromos jeleket használ a pH meghatározására.

Leggyakoribb laboratóriumi pH-mérések és referenciaértékeik

A pH egy alapvető fogalom a kémiában, amely meghatározza egy adott oldat tulajdonságait és számos biológiai, kémiai és ipari folyamatban kulcsszerepet játszik. A vizelet pH-értéke: vegyes táplálkozás esetén, egészséges embereknél enyhén savas, a pH 5,5-6,5 között mozog. A vér pH értéke: 7,35 – 7,45, tehát a vérünk lúgosabb.

A vizeletbe kerülő és széteső vörösvértestek és fehérvértestek is növelik a vizelet fehérjetartalmát. Vérvizelés esetén szinte mindig észlelhető emelkedett szintű fehérjetartalom.

Vér pH-ja

Normál tartomány: 7,35–7,45
A vér enyhén lúgos, és szűk tartományban szabályozott.
Alacsony pH (<7,35): acidózis (a vér savasabbá válása)
Magas pH (>7,45): alkalózis (a vér lúgosabbá válása)

Vizelet pH-ja

Normál tartomány: 4,5–8,0
Az étrend, a vesefunkció és egyes betegségek befolyásolják.
Alacsony pH (savasabb vizelet): húgyúti fertőzés, metabolikus acidózis, magas fehérjebevitel
Magas pH (lúgosabb vizelet): vesekövesség, bakteriális fertőzés, vegetáriánus étrend

Gyomornedv pH-ja

Normál tartomány: 1,5–3,5
A gyomorsav rendkívül savas, segít az emésztésben és a kórokozók elleni védekezésben.
Emelkedett pH (>4,0): csökkent gyomorsav-termelés, pl. Helicobacter pylori fertőzés esetén

Nyál pH-ja

Normál tartomány: 6,2–7,6
Segít a fogak védelmében és az emésztésben.
Alacsony pH: savas közeg, ami fokozza a fogszuvasodás kockázatát

Agy-gerincvelői folyadék (likvor) pH-ja

Normál tartomány: 7,3–7,4
Fontos az idegrendszeri betegségek diagnosztikájában.

Miért fontos a pH-érték az orvosi diagnosztikában?

A vér pH-jának változása súlyos anyagcsere- vagy légzőszervi rendellenességekre utalhat (pl. légzési elégtelenség, diabéteszes ketoacidózis).
A vizelet pH-ja segít a vesebetegségek, húgyúti fertőzések és anyagcserezavarok felismerésében.
A gyomorsav pH-jának eltérése refluxbetegségre vagy emésztési problémákra utalhat.

Gyakori kérdések a pH-értékről

A pH-érték orvosi laboreredményként a szervezet egyensúlyának fontos mutatója, amelyet az orvosok diagnosztikai és terápiás döntésekhez is használnak.

Miért fontos a vér pH-ja, és milyen következményei vannak az eltérésének?

A vér pH-ja az egyik legfontosabb élettani paraméter, amely a szervezet sav-bázis egyensúlyát tükrözi. A normál tartomány 7,35–7,45, ennél alacsonyabb vagy magasabb értékek súlyos anyagcsere- vagy légzőszervi problémákra utalhatnak. Acidózis (pH < 7,35) esetén a sejtek működése károsodik, ami légszomjhoz, fáradtsághoz, eszméletvesztéshez vezethet. Alkalózis (pH > 7,45) esetén izomgörcsöket, zavartságot, szívritmuszavarokat okozhat. Az ilyen eltérések hátterében tüdőbetegségek, veseműködési zavarok vagy súlyos anyagcsere-rendellenességek állhatnak.

Hogyan befolyásolja az étrend a vizelet pH-ját?

A vizelet pH-ja 4,5 és 8,0 között változik, és nagyban függ az étrendtől. A fehérjében gazdag, húsalapú étrend savasabbá teszi a vizeletet, míg a növényi étrend lúgosabbá. Egyes betegségek, például húgyúti fertőzések, vesekövesség vagy anyagcserezavarok is befolyásolhatják az értéket. A lúgos vizelet elősegítheti egyes vesekövek kialakulását, míg a túl savas közeg hajlamosíthat a húgysavkövek képződésére.

Mit jelent, ha a gyomorsav pH-ja magasabb a normálisnál?

A gyomorsav normál pH-ja 1,5 és 3,5 között van. Ha a pH 4,0 fölé emelkedik, az csökkent gyomorsav-termelésre utalhat, amelynek hátterében Helicobacter pylori fertőzés, stressz vagy egyes gyógyszerek (pl. protonpumpagátlók) tartós szedése állhat. A csökkent savtermelés rontja az emésztést és a tápanyagok felszívódását, hosszú távon pedig B12-vitamin-hiányt, vasfelszívódási zavart és gyomor-bélrendszeri fertőzéseket okozhat.

Hogyan mérhető otthon a pH-érték?

Otthoni körülmények között a vizelet és nyál pH-ja mérhető pH-indikátor papírral, amely színváltozással jelzi az értéket. A pontosabb mérés érdekében pH-mérő készülék is használható. Azonban a vér pH-ját nem lehet otthoni módszerekkel mérni, ez az eljárás speciális laboratóriumi vizsgálatot igényel. Ha az ilymódon mért laboreredményekben rendszeresen jelentős eltérést tapasztalható a vizelet vagy nyál pH-jában, érdemes miatta orvosi konzultációt kérnie.

Milyen betegségek esetén változhat meg a pH-érték?

A pH-eltérések különböző betegségekre utalhatnak. Acidózis (savasodás) kialakulhat cukorbetegség (ketoacidózis), veseelégtelenség, légzési elégtelenség vagy súlyos fertőzések esetén. Alkalózis (túlzott lúgosság) jellemző lehet erős hányás, hasmenés, bizonyos hormonális betegségek vagy túlzott bikarbonátbevitel esetén. A vizelet pH-ja húgyúti fertőzésekre vagy vesebetegségekre utalhat, míg a gyomorsav pH-ja emésztőrendszeri betegségek diagnosztikájában játszik szerepet.

Felhasznált források: