Petefészekrák: milyen vizsgálattal mutatható ki, hogy jó - vagy rosszindulatú a daganat?

A petefészek daganat az 5. leggyakoribb rosszindulatú ráktípus.

A petefészekrák gyors progressziót mutat, a kezdeti stádiumban sajnos nem ad jellegzetes tüneteket, véletlenszerű a korai stádiumban történő felismerése. Pedig számos diagnosztikai lehetőség van arra, hogy kimutassa vagy éppen kizárja a nőgyógyász a petefészekrák jelenlétét. A lehetőségeket ismerteti dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.

Fontos a genetika

Amikor petefészekrákról beszélünk, nem csupán egyetlen fajtára gondolunk, ugyanis számos szövettani altípusa van (az agresszív típus mellett létezik lassan kialakuló és növekvő típus). Kialakulásában – főként az agresszív típusnál – kiemelt szerepet játszik a genetikai tényező, ezért ha a családjában, a szülőknél vagy a nagyszülőknél volt hasonló daganatos megbetegedés (petefészekrák vagy emlődaganat – előfordulhat, hogy ha az egyik kialakul, a másik is megjelenik a szervezetben), lényeges megbeszélni a szűrővizsgálat (markerek vizsgálatának) elvégzését a nőgyógyásszal, hogy kiderüljön, alacsony vagy magas kockázatú csoportba tartozik-e. Akik 35 éves kor felett szültek, nem szoptattak, illetve a menopauzában lévő, 50 év feletti hölgyek szintén érintettek lehetnek, ezért az ő esetükben is indokolt a szűrés.

UH, CT, MR, LSC

A petefészekrák szűrési módszere még nincs pontosan kidolgozva, nem áll rendelkezésre megfelelő, minden típusra hatékony módszer. Ennek ellenére komplexen, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal pontos képet kaphat a szakorvos:

• A hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében, akár a jó és rosszindulatú daganatok közötti különbségtételben.
• Léteznek különböző tumorjelző markerek (CA125 és HE4 együttes szintje), melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Ezek a molekulák, főként a CA125 nemcsak petefészekrák esetében emelkedhet meg, sőt, olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható, ezért önmagukban nem diagnosztikus értékűek!
• A Laparoszkópos beavatkozás (LSC) segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül pedig milyen típusú.
• A CT és MR vizsgálatokkal főként a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelőorvos.

A petefészekrák kezelése

A petefészekrák megállapítása után a hasi explorációs műtét során eltávolításra kerül a daganat, valamint az érintett szövetek is. A cél a látható daganatmentesség elérése! Emellett kemoterápia, sugárkezelés és egyéb onkológiai gyógyszerek alkalmazása is indokolt lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Ezek a tünetek jelzik a leggyakrabban a nőgyógyászati daganatokat - az intim folyás az egyik

A kezelés láthatóan nem csupán a műtétet jelenti – hangsúlyozza a Nőgyógyászati Központ orvosa. Szükség van adott esetben a beavatkozás előtti (preoperativ) vagy utáni (posztoperatív) kezelésre is. Lényeges eleme a kezelésnek a terápia tervének összeállítása, amely a cél elérésében segít a kezelőorvosnak és a páciensnek.

A petefészekrák főbb tünetei

A petefészekrák a kezdeti stádiumban nem okoz észrevehető tüneteket, mivel a petefészkek körüli tér megengedi, hogy viszonylag nagy méreteket érjen el, mielőtt más szervekre nyomást gyakorolna vagy fájdalmat okozna. A megjelenő tünetek ráadásul sok más betegségre is utalhatnak:

• puffadtság,
• hasi vagy medencei fájdalom,
• kis mennyiségű étel elfogyasztása után is teltségérzés,
• változások a vizelési szokásokban (gyakori vizelési inger, vizelési nehézségek),
• rendszertelen vérzés.

Ritkább tünetek petefészekrák tünetek:

• változások a székletürítési szokásokban,
• alsó végtagi mélyvénás trombózis,
• gyengeség,
• neurológiai eltérések (lábzsibbadás),
• ok nélküli fogyás vagy hízás,
• hasvízkór,
• fájdalom intim együttlét közben,
• haskörfogat növekedése,
• nehézlégzés, légszomj.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!