Így csökkentheti a ketonszintjét - életveszélyes, ha túl magas az értéke

Ön tudja, hogy pontosan mik is azok a ketontestek?

A ketontestek egyre gyakrabban bukkan fel az egészségtudatos életmód hívei között, különösen, ha szóba kerül a ketogén diéta vagy a cukorbetegség. De mit is jelent ez pontosan? Miért van jelentősége annak, hogy időnként ellenőrizzük a szervezetünkben a ketontestek szintjét? Hogyan lehet csökkenteni?

Mit nevezünk ketontesteknek?

A ketontestek (más néven ketonok) olyan, a májban keletkező vegyületek, amelyek alternatív energiaforrást jelentenek a szervezet számára. Három fő típusa ismert: aceton, acetoacetát és béta-hidroxibutirát. Ezek főként akkor termelődnek, amikor a szervezet zsírokat bont le energiaforrásként; például hosszabb böjt, szénhidrátszegény diéta, intenzív fizikai aktivitás vagy cukorbetegség esetén. Ez akkor következik be, amikor a szénhidrátok elérhetősége csökken, hiszen a szervezet elsősorban ezeket használja energiaforrásként.

A ketontestek koncentrációja a vérben és a vizeletben mérhető. (A vérből történő mérés pontosabb, de otthoni használatra mindkét módszer alkalmas).

Nagy mennyiségű ketontestek jelenléte a vérben ketózist okozhat, mely gyakran az alacsony szénhidráttartalmú diéta célja. Viszont extrém mennyiségű ketontestek ketonsavas állapotot eredményezhetnek, ami kóros és életveszélyes lehet, különösen a cukorbetegeknél.

Mikor kell mérni a ketontestek szintjét?

• Cukorbetegek esetén: Az 1-es típusú cukorbetegeknek, illetve bizonyos esetekben a 2-es típusú cukorbetegeknek fontos lehet a ketontestek rendszeres ellenőrzése, különösen, ha a vércukorszint tartósan magas, vagy influenzaszerű tünetek, hányás, hasi fájdalom jelentkezik. A magas ketonszint ugyanis egy életveszélyes állapothoz, ketoacidózishoz vezethet.
• Ketogén diétát követőknek: a ketogén diétát folytatók gyakran mérik a ketontesteket, hogy ellenőrizzék, elérték-e a „ketózis” állapotát, amikor a test a zsírokat használja fő energiaforrásként.

Mikor veszélyes a túl magas ketonszint?

A túl magas ketonszint veszélyes lehet, különösen olyan állapotokban, mint a diabéteszes ketoacidózis (DKA), amely életveszélyes lehet, ha nem kezelik gyorsan és megfelelően. A ketonszint emelkedése gyakran a következő helyzetekben válik problémássá:

• Diabéteszes ketoacidózis (DKA): ez leggyakrabban azon cukorbetegeknél fordul elő, akiknek magas vércukorszintjük van, és inzulinhiányban szenvednek. A DKA esetén a vércukorszint nagyon magasra emelkedik, és a szervezet nem képes megfelelően használni a glükózt energiaforrásként. A test ekkor elkezdi a zsírokat bontani és ketontesteket termel, ami savasítja a vért. A DKA tünetei közé tartozik a gyakori vizelés, kiszáradás, kóros szomjúság, hányás, hasi fájdalom, gyors légzés, gyengeség és zavartság. Sürgős orvosi beavatkozásra van szükség, mert kezelés nélkül súlyos szövődményekhez, sőt halálhoz is vezethet.
• Éhezés: éhezés vagy nagyon alacsony kalóriatartalmú diéta esetén a szervezet szénhidráthiányba kerülhet. Mivel a szénhidrátok nem állnak rendelkezésre, a test zsír elégetésére kényszerül, ami a ketontestek szintjének növekedéséhez vezet. Bár az enyhe ketózis nem feltétlenül kóros és bizonyos diéták esetében célzottan elérni kívánt állapot, súlyos vagy hosszan tartó ketózis alultápláltsághoz, kiszáradáshoz és más egészségügyi problémákhoz vezethet.
• Ketogén diéta során: bár szándékosan követett ketogén diéta esetén az emberek gyakran törekszenek a ketózis elérésére, fontos a ketonszintet monitorozni. Extrém ketonszintek esetén, különösen nem felügyelt körülmények között, a diéta kockázatos lehet és egészségügyi problémákat okozhat.

A következő tünetek jelezhetik a túl magas ketonszintet és a ketoacidózis veszélyét:

• gyakori vizelés és extrém szomjúság,
• szájszárazság
• hányinger, hányás
• gyomorfájdalom
• gyengeség vagy fáradtság
• gyors légzés
• bűzös lehelet
• zavartság, eszméletvesztés

Ezek az értékek jelzik, hogy túl magas a ketonszintje

Általában a következő értékek jelzik a túl magas ketonszintet:

Vérben mérve:

• A normál érték: 0.5 mmol/L alatti
• Enyhe ketózis**: 0.6–1.5 mmol/L között. Ezek az értékek figyelmeztetőek, és esetleg szükség van a vércukorszint szabályozására, különösen cukorbetegeknél.
• Közepes ketózis: 1.6–3.0 mmol/L között. Ez az állapot már középsúlyos ketózisnak tekinthető, és növekvő kockázatot jelenthet a diabeteszes ketoacidózis kialakulására.
• Súlyos ketózis: 3.0 mmol/L felett. Ez az érték sürgős orvosi segítséget igényel, mert komoly veszélyt jelenthet az egészségre, különösen cukorbetegeknél, mivel a DKA kialakulása valószínű.

Vizeletben mérve:

• A vizelet ketonszintjének mérése tesztcsíkokkal történik, amelyek különböző színekkel jelzik a ketonszintet.
• Normál vagy enyhe szint: világos rózsaszíntől világos liláig terjedő szín. Ez általában normális, enyhe ketózist jelez.
• Közepes vagy magas szint: sötét árnyalat. Ez már közepes vagy magas ketonszintet jelez, amely kóros lehet és sürgős beavatkozást igényelhet.

Hogyan csökkentheti a ketontestek szintjét?

A ketontestek szintjének csökkentéséhez növelni kell a szénhidrátbevitelt, hiszen a szervezet elsősorban szénhidrátokat használ energiaforrásként. A szénhidrátok pótlása segíthet abban, hogy a máj kisebb mértékben termeljen ketontesteket, ezért több keményítőtartalmú ételt, mint például kenyeret, tésztát, rizst és gyümölcsöt kell fogyasztani.

Ezen kívül sok folyadék, különösen víz fogyasztása is segíthet a ketontestek kiürítésében a szervezetből. A megfelelő hidratálás támogatja a vesék működését, amelyek segítenek a ketontestek eltávolításában. Ha a ketontestek szintje kórosan magas, például diabéteszes ketoacidózis esetén, sürgősségi orvosi ellátás szükséges. Az orvos intravénás folyadékot, inzulint és elektrolitokat adhat, hogy stabilizálja a beteg állapotát.

A cukorbetegek esetében az inzulin megfelelő adagolása alapvető fontosságú. Az inzulin szabályozza a vércukorszintet és segít megelőzni a ketontestek túltermelését. A készítmény megfelelő adagolásáról és kezeléséről mindig konzultáljon orvosával!

Intenzív edzés vagy stressz hatására fokozódhat a ketontestek termelődése, különösen akkor, ha a szervezet szénhidráthiányos állapotban van, vagy ha nem megfelelően kezeli a cukorbetegségét. Ezért kerülni kell a túlzott fizikai megterhelést.

Végül, az olyan diéták, amelyek erősen korlátozzák a szénhidrátokat és magas zsír- és fehérjetartalmúak, mint például a ketogén diéta, növelhetik a ketontestek szintjét. Ha nem célzott kezelésről van szó, kerülni kell az extrém diétákat, és az egyensúlyos táplálkozást kell választani.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!