Így derítheti ki, hogy elsorvadtak-e a bélbolyhai

Akár teljesen el is sorvadhatnak a bélbolyhok, ha kezeletlenül hagyja ezt az állapotot.

A felszívódási zavarok esetében a felszívó felületet károsodás éri, ami miatt a bélbolyhok sorvadásnak indulnak - legrosszabb esetben teljesen elsorvadnak. Hogy megtudja, hogy milyen állapotban vannak a bélbolyhai, arról a gyomortükrözés adhat pontos információt.

Mik azok a bélbolyhok és mi a szerepük?

A tápanyagok felszívódása a vékonybélben zajlik, melynek belső felületét a bélbolyhok (mikrovillusok) növelik meg. A bélbolyhok a nyálkahártya apró kitüremkedései, melyek tengelyében vérerek, nyirokerek és idegek futnak. A felszínt nagyobbító képződmények segítségével jóval hatékonyabb a tápanyagok felszívódása.

Gluténérzékenység

Gluténérzékenység esetén a vékonybélben található bélbolyhok könnyen károsodhatnak, ellaposodhatnak, ami szintén gátolja a tápanyagok felszívódását. A fel nem ismert, vagy nem kezelt betegség soványságot, vashiányt, fejfájást, töredezett körmöket, hajhullást és egyéb, súlyosabb szövődményeket okozhat.

Vizsgálat cöliakia specifikus antitestekre

A vizsgálat olyan autoantitestek kimutatására irányul, melyeket az immunrendszer a búzában, árpában és rozsban található étkezési fehérjékre (glutén és gliadin) termel válaszként. A termelt autoantitestek gyulladást okoznak a belekben és károsítják a bélfalakat, ami alultápláltsággal és felszívódási zavarokkal összefüggő tüneteket okoz.

Ha cöliákiával állunk szemben, akkor bizony a glutént száműzni kell étrendünkből, különben a bélbolyhaink bánják. A diagnózisához szükséges vékonybél biopszia eredményét az ún. Marsh-kritériumok alapján határozzák meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a vizsgálatról és az eredmények kiértékeléséről kérdeztük.

Pozitív és negatív laborvizsgálat mellett is szükség van rá

Ha valakinél felmerül a gyanú, hogy panaszai összefügghetnek a glutén fogyasztásával, akkor első lépésben szerológiai vizsgálatot végeznek. A vérvétel eredményét minden esetben összevetik a beteg panaszaival, vagyis negatív lelet mellett sem jelenthető ki senkiről, hogy nem cöliákiás, pedig panaszai vannak. Ilyen esetben tovább kell folytatni a kivizsgálást, a következő lépés a vékonybél biopszia elvégzése. Erre egyébként pozitív laborlelet mellett is sor kerül, mert a cöliákia diagnózisához a szerológiai vizsgálat mellett a biopszia elvégzésére is szükség van.

Mit mutat a vizsgálat?

A gyomortükrözés során a gyomron át a vékonybél kezdeti szakaszába vezetjük az endoszkópot. A vékonybélben látott ödémás, vizenyős nyálkahártya, csipkézett redő élek illetve ellapult redőzet utalhat cöliákiára.

A gyomortükrözés során az orvos egy endoszkópot vezet be a beteg száján keresztül, majd irányítja azt a nyelőcsövön és a gyomron keresztül egészen a vékonybélig. Az endoszkópon található kamera segítségével részletesen megtekinthető a vékonybél belső felszíne. Szükség esetén az orvos biopsziát készíthet, amely során egy kis szövetmintát vesz a vékonybélből további laboratóriumi vizsgálatokhoz. A beavatkozás általában minimális diszkomforttal jár a beteg számára, és fontos diagnosztikai eszközként szolgál a vékonybél betegségeinek felderítésére.

A biopszia során vett bélnyálkahártya minta szövettani vizsgálatra kerül. A cöliákiás immunrendszere autoantitesteket termel a búzában, árpában és rozsban lévő fehérjék (glutén) ellen. Az autoantitestek gyulladást okoznak a bélben és károsítják a bélfalat. A gyulladás miatt a vékonybélben található bélbolyhok károsodnak, ellaposodhatnak, ez a változás megfigyelhető a szövettani mintában.

Marsh és a számok

A szövettani minták eredményeit súlyossági fok szerint, a Michael N. Marsh patológus által meghatározott csoportosítás alapján, 0-4-es skálán értékelik. A Marsh 0 érték a negatív lelet, ha ezt látjuk, normális a bélnyákahártya állapota. Marsh 1 és 2 gyulladást jelez, Marsh 3 esetében már a bélbolyhok megrövidülése látható. Itt több alcsoport is létezik attól függően, hogy a károsodás mértéke részleges vagy teljes. A Marsh 4 pedig ritka, de súlyos eredmény, mely a bélbolyhok teljes sorvadását jelzi.

Egymásnak ellentmondó eredmények?

Dr. Sárdi Krisztina felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes vizsgálatok eredményeit és a beteg tüneteit nagyon fontos együttesen értékelni, csakis így születhet megfelelő diagnózis. Valóban ellentmondásosnak tűnhet, ha a beteg a pozitív szerológia mellett kap egy Marsh 0-s leletet, ezt nevezzük látens cöliákiának. Egy másik eset a néma cöliákia, amikor tünetek nem jelentkeznek, a szerológia pozitív és a bélbolyhok károsodása "észrevétlenül" zajlik. Ezt a folyamatot visszafordítani gluténmentes étrend segítségével lehet. A harmadik eset, amikor minden vizsgálat negatív, ám a betegnek a glutén fogyasztásával összefüggő tünetei vannak. Ilyenkor a kezelőorvos javaslatára megkezdi a gluténmentes étkezést és figyeli, hogy tapasztal-e javulást. Amennyiben igen, akkor nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) a diagnózis.

Összegezve

• A felszívódási zavarok a vékonybél felszívó felületének károsodása miatt alakulnak ki.
• A bélbolyhok növelik meg a vékonybél felszívó felületét - gluténérzékenység esetén ezek könnyen károsodhatnak.
• A gluténérzékenység felszívódási zavarokat, súlyosságtól függően soványságot, vashiányt, fejfájást, töredezett körmöket, hajhullást is okozhat.
• A diagnózishoz szükséges vékonybél biopszia eredményét az ún. Marsh-kritériumok alapján határozzák meg.
• Az egyes vizsgálatok eredményeit és a beteg tüneteit nagyon fontos együttesen értékelni a megfelelő diagnózis felállításához.

Összegezve

Gyomortükrözés: erre lehet számítani a vizsgálat során