Fehérje, Protein
Mit jelent a fehérje (protein) érték a laborleleten?
A fehérje (protein) laboreredmény a vérben vagy a vizeletben található összes fehérje mennyiségét méri. A fehérjék alapvető fontosságúak a szervezet számára, mivel részt vesznek az immunrendszer működésében, a sejtek szerkezetében, az enzimatikus folyamatokban és a hormontermelésben. A laboratóriumi vizsgálatok során leggyakrabban az összfehérje-szintet és annak két fő komponensét, az albumint és a globulinokat mérik.
Miért fontos a fehérje laborvizsgálata?
A fehérjeszint vizsgálata segíthet az alábbi állapotok felismerésében és monitorozásában:
- Májbetegségek (pl. cirrózis, hepatitis)
- Vesebetegségek (pl. nefrotikus szindróma)
- Alultápláltság vagy felszívódási zavarok (pl. Crohn-betegség, cöliákia)
- Krónikus fertőzések és gyulladásos betegségek
- Autoimmun betegségek (pl. lupus, rheumatoid arthritis)
- Daganatos betegségek (pl. myeloma multiplex)
Fehérje típusok és normál értékek
A fehérjék vizsgálata során az összfehérje mennyiségén kívül külön is mérhetik az albumint és a globulinokat.
1. Összfehérje (Total Protein)
- Normál érték: 60–80 g/L
- Jelentősége: az összes vérben lévő fehérje mennyiségét méri, beleértve az albumint és a globulinokat.
2. Albumin
- Normál érték: 35–50 g/L
- Jelentősége: az albumin a máj által termelt fehérje, amely a vér ozmotikus nyomását szabályozza és számos anyagot szállít a véráramban.
3. Globulinok
- Normál érték: 20–35 g/L
- Jelentősége: az immunrendszer működésében vesznek részt, ide tartoznak az immunglobulinok és más fontos fehérjék.
Mit jelent az eltérés a normál értékektől?
Az extrém magas fehérjekoncentráció a vér áramlási tulajdonságainak romlását okozza. A fehérjék alacsony vérszintje a vízháztartás zavarát okozza, az érpályából a víz a szövetek felé áramlik, vizenyő (ödéma) alakul ki.
Magas fehérjeszint (hiperproteinémia) okai
- Krónikus gyulladásos betegségek (pl. autoimmun betegségek, krónikus fertőzések)
- Daganatos betegségek (pl. myeloma multiplex)
- Dehidráció (a vér besűrűsödése)
- Krónikus májbetegségek
Alacsony fehérjeszint (hipoproteinémia) okai
- Májkárosodás (pl. cirrózis, hepatitis)
- Veseproblémák (pl. nefrotikus szindróma, fehérjevesztés a vizelettel)
- Alultápláltság, fehérjehiányos étrend
- Felszívódási zavarok (pl. cöliákia, Crohn-betegség)
- Akut és krónikus fertőzések
- Égési sérülések vagy vérveszteség
Hogyan történik a fehérje laborvizsgálata?
A fehérjeszintet vérmintából vagy vizeletmintából mérik.
- Vérvizsgálat: egy egyszerű vérvétellel történik, amelyet éhgyomorra ajánlott elvégezni.
- Vizeletvizsgálat: a 24 órás gyűjtött vizeletből meghatározható a napi fehérjeürítés, amely fontos lehet vesebetegségek diagnosztizálásához.
Gyakori kérdések a fehérjeértékről
Normálisan a vizeletben igen kevés fehérje van, mennyisége 75 mg/nap ürítésig tekinthető normálisnak, 150 mg/nap ürítés már mindig kórosnak.
Mi okozhatja az alacsony összfehérje-szintet a vérben?
Az alacsony összfehérje-szint leggyakoribb oka a máj- vagy vesebetegség, illetve a krónikus alultápláltság. A fehérjehiány kialakulhat emésztési vagy felszívódási problémák (pl. cöliákia) miatt is. Ha a fehérjeszint csökkent, további vizsgálatok szükségesek az ok pontos meghatározásához.
Mit jelent, ha az albuminszint alacsony?
Az alacsony albuminszint jellemzően májbetegségekhez, vesebetegségekhez vagy alultápláltsághoz köthető. Mivel az albumin segít fenntartani a vér megfelelő ozmotikus nyomását, alacsony szintje ödémát (vizenyőt) okozhat a szervezetben.
Hogyan növelhető az alacsony fehérjeszint?
Ha a fehérjeszint csökkent, érdemes növelni a fehérjedús ételek bevitelét, például sovány húsok, hal, tojás, tejtermékek, hüvelyesek és diófélék fogyasztásával. Ha az alacsony fehérjeszint betegségekhez köthető, az alapbetegség kezelésére van szükség.
Mi történik, ha a fehérjeszint túl magas?
A magas fehérjeszint sokszor dehidrációval (folyadékhiánnyal) magyarázható, de komolyabb betegségek, például krónikus gyulladások vagy daganatok is okozhatják. Fontos az alapbetegség tisztázása és kezelése.
Milyen további vizsgálatok szükségesek eltérés esetén?
Ha a fehérjeszint eltér a normálistól, további vérvizsgálatokra (máj- és vesefunkciók, immunglobulinok, elektroforézis), vizeletvizsgálatra vagy képalkotó diagnosztikára lehet szükség az okok pontos meghatározásához.
Felhasznált források:
- Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
- Cleveland Clinic
- MedlinePlus
- Mayo Clinic
- National Library of Medicine (PubMed)