Mellrák betegút: a betegtapasztalatokon át az ellátórendszer hiányosságait is felfedte egy új magyar kutatás
Megjelent az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület emlőrákos betegút felmérésének eredményeit összefoglaló kiadvány, amely a több mint 1100 válaszadó által a tavalyi évben kitöltött kérdőívek alapján készült el.
- A felmérés célja az volt, hogy átfogó képet kapjunk az emlőrák betegút jelenlegi magyarországi helyzetéről. Kutatásunk eredményei többek között rávilágítanak a hazai emlőrák-ellátást meghatározó földrajzi különbségekre, illetve ezek részletes jellemzőire, valamint a különböző korcsoportok tapasztalataira a betegút során - hangsúlyozta az Egészség Hídja Egyesület.
A kutatás rámutatott:
- Az emlőrák 8 nőből egyet érint.
- A szűréseken való részvételi ráta kb. 40%. Ezt a szám nagyon alacsony, a statisztikák szerint 70%-os részvételi arány esetében 30%-kal csökkenthető lenne a halálozás!
- Az időben történő diagnózis életeket menthet!
- A kiújulás kockázata sok esetben magas lehet, függetlenül a nyirokcsomó érintettségtől. (Rendszeres kontrollvizsgálattal, a kiújulás kockázatát csökkentő terápiákkal életet lehet menteni.)
- A korai emlőtumor időbeni dignózisa és modern, korszerű terápia alkalmazása azért nagyon fontos, hogy csökkentsük a kiújulás rizikóját. Megfelelő terápiát alkalmazva 4 kiújulásból több mint 1 elkerülhető!
Az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület 2024-ben átfogó kutatást végzett az emlőrákkal érintettek helyzetéről. Több mint 1000 beteg osztotta meg tapasztalatait a diagnózisról, a kezelésekről, az ellátás minőségéről és a betegség mindennapi hatásairól.
A kutatás célja az volt, hogy hiteles adatokkal támogassák a mellrákkal élőket, feltárják az ellátórendszer hiányosságait, és segítsék a döntéshozókat a betegút fejlesztésében - olvasható a szervezet oldalán.
A beérkezett válaszokból elkészült összegzés részletesen bemutatja a jelenlegi helyzetet, az eredmények itt olvashatók, letölthetőek pdf-ben: Lépésekkel közelebb egy jobb betegútért
"Hálásak vagyunk mindenkinek, aki időt és energiát szánt a kérdések megválaszolására. Nem jöhetett volna létre reprezentatív eredmény, ha egyesületi tagjaink és online követőink nem segítenek a terjesztésben. Végül, de nem utolsósorban köszönjük a kérdőív összeállásában és az adatok kiértékelésében nyújtott segítséget Ághné Dr. Tittmann Juditnak, Baló Sárának, Gyöngyösi Kristófnak, Kaló Dorottyának, Mezei Dórának, Dr. Pitter Jánosnak, Szikszay Dorottyának és Dr. Vokó Zoltánnak. A kutatást végezte: Tóth Krisztina, az egyesület alelnöke."
Mellrákmegelőzés: szűrővizsgálatok és kontrollvizsgálatok mellrák esetén
A mellrák a nőket érintő egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus, amely időben felfedezve nagy eséllyel gyógyítható. A megelőzésben és az utókövetésben egyaránt kulcsszerepet játszanak a rendszeres szűrővizsgálatok és az orvosi kontrollvizsgálatok.
Miért fontos a mellrákmegelőzés?
A mellrákmegelőzés célja, hogy még a tünetek megjelenése előtt felismerhető legyen az elváltozás. A rendszeres szűrések segítségével a daganat már korai, jól kezelhető stádiumban diagnosztizálható. Az időben megkezdett kezelés jelentősen javítja a túlélési esélyeket és csökkenti az életminőség romlását.
Szűrővizsgálatok a mellrák megelőzésére
Magyarországon a szervezett emlőszűrés 45 és 65 év közötti nők számára elérhető kétévente, de egyéni kockázat alapján már fiatalabb korban is javasolt lehet a vizsgálat.
A leggyakoribb szűrővizsgálatok
- Mammográfia: alacsony dózisú röntgensugárral készült felvétel, amely a legfontosabb eszköz a szűrésben. Elsősorban 40 év felett javasolt.
- Ultrahangvizsgálat (emlő- és hónaljárnyéki): különösen fiatalabb nőknél, sűrűbb emlőállomány esetén lehet hasznos kiegészítő vizsgálat.
- Tapintásos emlővizsgálat: szakorvos vagy képzett egészségügyi szakember végzi.
- Önvizsgálat: havonta végzett rendszeres önellenőrzés segíthet a szokatlan elváltozások észlelésében.
- MR-vizsgálat: elsősorban magas kockázatú (pl. BRCA-mutációs) esetekben használatos.
Kinek ajánlott gyakrabban szűrésre járni?
- akiknél elsőfokú rokon (anya, testvér) érintett volt mellrákban
- akik öröklött BRCA1 vagy BRCA2 génmutációval élnek
- akik fiatalkorban mellkasra sugárkezelést kaptak
- akiknél más kockázati tényező (elhízás, hormonpótló terápia, dohányzás) is fennáll
Kontrollvizsgálatok mellrák diagnózisa után
A mellrák diagnózisa után az onkológiai gondozás célja a kiújulás, áttétképződés korai felismerése, valamint a kezelés utóhatásainak követése. A kontrollvizsgálatok gyakorisága és típusa az alkalmazott kezeléstől, a betegség stádiumától és a beteg általános állapotától függ.
Általános kontrollprogram
- Első 2-3 évben: 3-6 havonta onkológiai vizit, tapintásos emlővizsgálat
- 3-5 év után: évente kontroll
- 5 év után: évenkénti követés, főként háziorvosi vagy nőgyógyászati keretek között
Alkalmazott vizsgálatok
- Mammográfia: évente, ha az adott oldali emlő megtartott
- Emlőultrahang: szükség esetén kiegészítőként
- Laborvizsgálatok: vérkép, májfunkciók, tumormarkerek (nem rutinszerűen, inkább panasz esetén)
- Képalkotó vizsgálatok (CT, MR, csontizotóp): panasz vagy klinikai gyanú alapján
- Hormonreceptor-pozitív betegeknél: a hormonkezelés mellékhatásainak nyomon követése
Mire figyeljen a beteg a kontrollok között?
A kontrollidőpontok között is fontos az éberség. Bármilyen új tünet – például csomó, fájdalom, váladékozás, bőrelváltozás, fáradékonyság, csontfájdalom – esetén azonnal orvosi vizsgálat javasolt. A rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, a függőségkezelés, tehát az alkohol kerülése, a dohányzás abbahagyása mind segítenek a kiújulás kockázatának csökkentésében.
Gyakran ismételt kérdések a mellrákszűrésről
Milyen életkorban érdemes először mammográfiára menni?
Általánosságban 40 éves kortól javasolt, de ha valaki fokozott kockázatnak van kitéve (például családi halmozódás vagy genetikai mutációk esetén), már 30-35 éves kortól szükség lehet képalkotó szűrésre. A szakorvosi vélemény dönt arról, hogy mikor kezdjék el a szűrést és milyen gyakran.
Milyen jelek utalhatnak mellrákra?
A leggyakoribb tünet a fájdalmatlan csomó az emlőben vagy a hónaljban. Emellett előfordulhat mellbimbó behúzódás, bőr elváltozása (pl. narancshéj-szerű felszín), váladékozás, duzzanat, aszimmetria. Ezek nem mindig jelentik rák jelenlétét, de minden esetben orvosi vizsgálatot igényelnek.
A mammográfia fájdalmas?
A mammográfia során az emlőt néhány másodpercre összenyomják a megfelelő képalkotáshoz, ami kellemetlen lehet, de nem fájdalmas - általában gyorsan lezajlik és elviselhető. A menstruáció utáni héten érdemes időzíteni, amikor az emlő kevésbé érzékeny.
Mellrák után meddig kell járni kontrollra?
Általában legalább 5 évig tart a rendszeres onkológiai gondozás, de sok esetben ezt követően is élethosszig tartó évenkénti ellenőrzést javasolnak. A hormonérzékeny típusoknál akár 10 évig is tarthat a gyógyszeres kezelés és a kapcsolódó ellenőrzés.
Hogyan csökkenthetem a mellrák kockázatát?
Az egészséges életmód – beleértve a normál testsúly megőrzését, rendszeres testmozgást, a dohányzás elkerülését, a mértékletes alkoholfogyasztást és a kiegyensúlyozott étrendet – bizonyítottan csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét. A hormonpótló kezeléseket mindig egyénileg kell mérlegelni. A rendszeres szűrés pedig a legfontosabb megelőző eszköz.
Nulladik stádiumú mellrák: így fedezhető fel időben az emlődaganat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
Felhasznált irodalom:
- CDC – Breast Cancer Screening:
- Mayo Clinic – Breast Cancer Screening
- American Cancer Society – Follow-up Care After Breast Cancer Treatment:
- National Cancer Institute – Breast Cancer Screening
