Gyanús hasi tünetek: ezt kell tudni a fekélyes vastagbélgyulladásról

Mik a tipikus tünetei, és létezik-e rá ismert gyógymód? Csak a lényeg, érthetően: ismerje meg a legfontosabb tudnivalókat a fekélyes vastagbélgyulladásról.

A fekélyes vastagbélgyulladás (ulceratív kolitisz) egy krónikus gyulladásos bélbetegség (IBD), amely a vastagbél belső nyálkahártyáját érinti, fekélyek és gyulladás kialakulását okozva. A tünetek időszakosan felerősödhetnek (fellángolások) vagy javulhatnak (remisszió). Az állapot kezelése gyógyszeres terápiával, életmódbeli változtatásokkal és szükség esetén sebészeti beavatkozással történik.

Fekélyes vastagbélgyulladás: jellemző tünetek

• Hasmenés (véres vagy nyákos széklet)
• Hasi fájdalom, görcsök
• Fáradtság
• Súlycsökkenés, étvágytalanság
• Vashiányos vérszegénység
• Láz
• Dehidratáció
• Állandó székelési inger

A tünetek reggelente gyakran rosszabbak, és változhatnak attól függően, hogy a betegség mely részeket érinti.

Oka és kockázati tényezők:

• Genetikai tényezők: bizonyos örökletes tényezők hajlamosíthatnak a betegségre.
• Környezeti tényezők: étrend, légszennyezés, dohányfüst expozíció.
• Immunrendszeri reakció: a szervezet gyulladásos választ adhat egy fertőzésre, amely később önállóan fennmaradhat.
• Autoimmun eredet: az immunrendszer tévesen támadhatja a vastagbél szöveteit.
• Bélflóra eltérései: az IBD-ben szenvedő betegek bélmikrobiomja eltér az egészséges emberekétől.

A betegség típusai:

• Ulceratív proktitisz: csak a végbelet érinti, tünete lehet a véres széklet és a fájdalom.
• Proctosigmoiditis: a végbelet és a szigmabélt érinti, hasmenéssel, hasi görcsökkel.
• Bal oldali kolitisz: a vastagbél bal oldali részére terjed ki, súlycsökkenéssel járhat.
• Pankolitisz: az egész vastagbelet érinti, erős hasmenést, fáradtságot és fogyást okozva.
• Fulmináns kolitisz: súlyos, életveszélyes állapot, amely toxikus megakolont és perforációt okozhat.

A fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisa

A diagnózis felállítása orvosi vizsgálatokkal történik:

• Vérvizsgálatok (vérszegénység, gyulladásos markerek)
• Székletteszt (fertőzések kizárása)
• Endoszkópos vizsgálatok (sigmoidoszkópia, kolonoszkópia)
• Képalkotó vizsgálatok (CT, röntgen)

A fekélyes vastagbélgyulladás kezelése

A kezelés célja a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése.

Gyógyszeres kezelés

• Aminoszalicilátok (meszalazin, sulfasalazin): gyulladáscsökkentő hatású.
• Kortikoszteroidok: fellángolások esetén alkalmazzák.
• Immunszupresszánsok (azatioprin, metotrexát): az immunválaszt csökkentik.
• Biológiai terápiák (infliximab, adalimumab, vedolizumab): specifikusan a gyulladást okozó fehérjéket gátolják.
• Célzott szintetikus gyógyszerek (JAK-gátlók): gyulladáscsökkentő hatásúak.
• Sebészeti kezelés: Ha a gyógyszeres kezelés nem hatékony, vagy életveszélyes szövődmény alakul ki, a vastagbél részleges vagy teljes eltávolítására (kolektómiára) lehet szükség.

Étrend és életmódbeli változtatások fekélyes vastagbélgyulladás esetén

• Kis adagokban történő étkezés
• Bőséges folyadékbevitel
• Koffein és alkohol kerülése
• Zsíros, fűszeres és puffasztó ételek csökkentése
• Alacsony rosttartalmú étrend fellángolás alatt
• Probiotikumok és gyulladáscsökkentő növényi kivonatok kipróbálása (pl. aloe vera, búzafűlé)

Ezek lehetnek a fekélyes vastagbélgyulladás szövődményei

• Kolorektális rák: UC esetén magasabb a vastagbélrák kockázata.
• Toxikus megakolon: életveszélyes állapot, amely a vastagbél feszülését és perforációját okozhatja.
• Csontritkulás: kortikoszteroid-kezelés miatt alakulhat ki.
• Májbetegség, ízületi gyulladás, szemgyulladás.

Gyakori kérdések és válaszok a fekélyes vastagbélgyulladásról

A fekélyes vastagbélgyulladás legyengítheti a szervezetet, és néha életveszélyes szövődményekhez vezethet. Bár nincs ismert gyógymódja, a kezelés nagymértékben csökkentheti és enyhítheti a betegség tüneteit.

Elmúlhat-e a fekélyes vastagbélgyulladás?

A ulceratív kolitisz krónikus betegség, amely jelenleg nem gyógyítható. A megfelelő kezeléssel azonban tartós tünetmentesség (remisszió) érhető el.

Örökölhető-e a betegség?

A genetikai hajlam növelheti a kockázatot, de a környezeti tényezők is jelentős szerepet játszanak a kialakulásában.

Hogyan befolyásolja a várható élettartamot?

A megfelelő kezelés mellett az UC nem csökkenti jelentősen a várható élettartamot, de a szövődmények kockázatát csökkenteni kell rendszeres orvosi ellenőrzéssel.

Milyen gyakran kell kolonoszkópiát végezni?

Az UC-ben szenvedőknek 8 év után javasolt 1-2 évente kolonoszkópiát végezni a vastagbélrák kockázatának csökkentése érdekében.

Legyengíti-e az immunrendszert?

A betegség és a kezelések egy része, különösen az immunszuppresszánsok és a biológiai terápiák, csökkenthetik az immunrendszer működését.

A fekélyes vastagbélgyulladás kezelése személyre szabott megközelítést igényel, ezért fontos, hogy a betegek rendszeresen konzultáljanak orvosukkal a megfelelő terápiás stratégiáról.

Kapcsolódó cikk

A fekélyes vastagbélgyulladás átalakulhat-e tumorrá? Az orvos válaszol

Felhasznált irodalom:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) – Gyógyszertájékoztatók
• National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK) – Ulcerative Colitis
• Crohn’s & Colitis Foundation – Understanding Ulcerative Colitis
• Mayo Clinic – Ulcerative Colitis
• Medical News Today – Ulcerative Colitis Overview
• Cochrane Library – Evidence-based Treatments for Ulcerative Colitis

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!