A tüdőrák diagnosztizálásához önmagában kevés a hagyományos tüdőszűrés - tudja meg, miért
Mikor elég a tüdőröntgen, és mikor van szükség CT-re?
A tüdőrák elsődleges megelőzését a dohányzás mellőzése, illetve az arról való leszokás jelenti. A hagyományos mellkasröntgen-alapú, korábban területi alapon elrendelt tüdőszűrések nem a tüdőrák, hanem a tuberkulózis (tbc) kiszűrését célozták. A tbc sikeres visszaszorításának köszönhetően a kötelező, ingyenes tüdőszűrés már nem a lakosságra, hanem a kockázatnak kitett munkakörökben dolgozókra vonatkozik
Dr. Kardos Lilla, az Affidea radiológusa elmagyarázza a két vizsgálati módszer közötti különbséget, és be is mutatja az alacsony sugárterhelésű, úgynevezett low dose CT-vizsgálatot, íme:
Tüdőrák: milyen tünetekre kell odafigyelni?
A tüdőrák viszonylag tünetszegény, ezért a daganat meglétére korai stádiumban többnyire véletlenszerűen, egyéb okból végzett vizsgálatok során derül fény. A tüdőrák tünete lehet újonnan jelentkező köhögés, véres köpet a köhögés után, légszomj, mellkasi fájdalom.
Később, a betegség előrehaladtával más tünetek is jelentkezhetnek, így például fogyás, fáradtság, elhúzódó tüdőgyulladás, fájdalom a test más részeiben, vérszegénység.
A tüdődaganatok főbb tünetei
- mellkasi fájdalom – előfordulhat centrálisan elhelyezkedő daganatoknál, de gyakran észlelhető perifériás kiindulású, esetleg a mellkasfalat is beszűrő daganatoknál;
- sípoló légzés (stridor) – a daganat hörgőn belüli (endobronchialis) növekedésének, szűkítésének vagy extrabronchialis összenyomás eredményeként alakul ki;
- köhögés – sokszor a „dohányos köhögés” megváltozása hívhatja fel a figyelmet a tüdőrákra. A köhögés lehet produktív, vagyis köpetürítéssel kísért, valamint improduktív, azaz száraz köhögés. Rendszerint kínzó, különösen akkor, ha a daganat nagyobb hörgőből indul ki, arra ráterjed, vagy azt összenyomja;
- vérköpés – elsősorban a centrális tüdőrák gyakori tünete. Lehet visszatérő, enyhe, vércsíkos köpet, máskor nagyobb mennyiségű vért tartalmazó;
- nehézlégzés – tüdőrák esetén a helyi, a daganat kiterjedéséből eredő áttét okozta tüneteken kívül a besugárzás (irradiáció) és a kemoterápia mellékhatásaként is kialakulhatnak tünetek. Nehézlégzést okozhat a mellkasi folyadék és a hormontermelés tüneteként fellépő hörgőgörcs (bronchospasmus) is;
- szívpanaszok – szabálytalan szívverés, szívinfarktus elsősorban bal oldali, szívre terjedő daganatok esetében alakulhat ki;
- légzési elégtelenség – különösen nagy kiterjedésű daganat, váladéktermelő alveolarsejtes rákban gyakori;
- fulladás és rossz terhelhetőség – főként mellhártya daganatban jelentkezik, mivel az ott termelődő gyulladásos izzadmány összenyomja a tüdőt;
- dobverőujjak – a kéz- és lábujjak végeinek kiszélesedése;
- étvágytalanság, súlycsökkenés, gyengeség – a betegség késői szakaszában jelentkező tünetek.
Így diagnosztizálható a tüdőrák
A részletes kivizsgálás fontos részét képezi a kórelőzmény felvétele, vagyis a beteg kikérdezése arról, hogy korábban volt-e, vagy jelenleg van-e gyulladásos tüdőbetegsége, milyen munkakörülmények között dolgozik, dohányzik-e, és előfordult-e a családjában daganatos megbetegedés.
A fizikális vizsgálat elvégzését követően az alábbi képalkotó vizsgálatokat rendelheti el az orvos annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen irányban kell tovább folytatni a kivizsgálást:
- mellkasröntgen – a segítségével felfedezhető a tumorgyanús árnyék, annak helye, egy- vagy többgócú megjelenése;
- komputertomográfiás vizsgálat (CT) – a tumor nagyságát, környezetéhez való viszonyát mutatja;
- mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) – kimutatja a tumor érrel való összefüggését, esetlegesen a gerincvelőbe terjedését;
- hörgőtükrözés (bronchoszkópia) – a légcső és a hörgők belső felületének megtekintése. A diagnosztikus célú tükrözést legtöbbször hajlékony eszközzel, helyi érzéstelenítésben végzik, de alkalmazhatnak felületes bódítást is. A vizsgálat támpontot ad arra nézve, hogy hol helyezkedik el a daganat az ún. hörgőfa elágazásához képest, illetve mennyire kapcsolódik össze a szívvel és a nagyerekkel. A hörgőtükrözés során az orvos szövetmintát nyer ki, amelyet részletes elemzésnek – szövettani meghatározásnak – vetnek alá.
A szövettan alapján igazolható, hogy kissejtes vagy nem kissejtes tüdődaganat, illetve azon belül adenokarcinóma, laphámkarcinóma vagy egyéb alcsoport áll-e fenn. Szövettani analízissel igazolhatók azok a molekuláris, genetikai eltérések is, amelyek alapján meghatározható a gyógyszeres kezelés iránya.
A vizsgálati sor végére kiderül, hogy a tumor egy vagy több gócban helyezkedik el, korai stádiumú, lokálisan előrehaladott, vagy már áttétet adott valamely távolibb szervben.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fentebb leírt tünetek bármelyikét tapasztalja, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén részletes kivizsgálást kezdeményez.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!