Mire utal a vizelési képtelenség?

2025.04.10.

Egészségkalauz

vizelési képtelenség anuria vizelési zavar vizeletelakadás

Ezek a vizelési képtelenség, vizeletelakadás (anuria): okai, tünetei és kezelési lehetőségei.

Mi az anuria?

Az anuria a vizelet teljes vagy szinte teljes hiánya, amely napi 100 ml-nél kevesebb vizeletkiválasztást jelent. Ez súlyos állapot, amely általában a veseműködés jelentős károsodására vagy a húgyutak elzáródására utal.

A vizeletelakdás lehetséges okai

Az anuria három fő típusa a kialakulás mechanizmusa alapján különböztethető meg:

1. Prerenalis anuria – A vesék elégtelen vérellátása miatt alakul ki, például:

Súlyos kiszáradás
Vérvesztés (pl. baleset, belső vérzés)
Szívelégtelenség vagy sokk
Súlyos fertőzések (szepszis)

2. Renalis anuria – A vesék közvetlen károsodásából ered:

Akut veseelégtelenség (pl. mérgezés, gyógyszerek, autoimmun betegségek)
Krónikus vesebetegség végstádiuma
Glomerulonephritis (vesegyulladás)

3. Postrenalis anuria – A vizeletelvezető rendszer elzáródása miatt:

Vesekő vagy húgyúti daganat
Megnagyobbodott prosztata (férfiaknál)
Húgycsőszűkület vagy hegesedés
Súlyos húgyúti fertőzés

A vizelési képtelenség tünetei, kísérőtünetei

Az anuria egyik fő tünete a vizelet teljes vagy majdnem teljes hiánya. Emellett az alábbi panaszok is jelentkezhetnek:

Duzzanat (ödéma): folyadék-visszatartás miatt, különösen a lábakban és az arcon
Magas vérnyomás: a vesék elégtelen működése miatt
Fáradtság, zavartság: a méreganyagok felhalmozódása miatt
Hányinger, hányás: a szervezet méregtelenítő funkciójának romlása következtében
Hát- vagy hasi fájdalom: ha vesekő vagy daganat okozza az elzáródást

A vizelési képtelenség kivizsgálása

Az anuria kivizsgálása során az orvos többféle vizsgálatot is elrendelhet:

Laborvizsgálatok:

Teljes vérkép és gyulladásos markerek
Vizeletvizsgálat: ha a beteg kis mennyiségben még ürít vizeletet, annak összetétele (pl. fehérje, vér, kristályok jelenléte) segíthet a diagnózisban.
Kreatinin- és karbamidszint mérése (vese működésének ellenőrzése)
Elektrolitszintek (nátrium, kálium, kalcium)

Képalkotó vizsgálatok:

Hasi ultrahang: a vesék és a húgyutak szerkezetének vizsgálatára
CT vagy MRI: ha tumor vagy egyéb elváltozás gyanúja merül fel
Hólyagtükrözés (cisztoszkópia): húgycső vagy hólyag elzáródásának kimutatására

A vizelési képtelenség kezelési lehetőségei

A kezelés az anuria kiváltó okától függ:

Prerenalis anuria esetén:

Folyadék- és elektrolitpótlás
Vérnyomás normalizálása
Oka szerinti specifikus terápia (pl. vérzés csillapítása, fertőzés kezelése)

Renalis anuria esetén:

Akut veseelégtelenség esetén dialízis szükséges lehet
Gyógyszeres kezelés (pl. gyulladáscsökkentők, immunterápia autoimmun betegségek esetén)
Veseátültetés végstádiumú vesebetegség esetén

Postrenalis anuria esetén:

Katéter behelyezése húgyúti elzáródás esetén
Vesekövek eltávolítása (sebészeti vagy endoszkópos módszerekkel)
Prosztata-megnagyobbodás vagy daganat kezelése

Súlyos esetekben, ha a vese nem tudja ellátni méregtelenítő funkcióját, művesekezelés (dialízis) válhat szükségessé.

Megelőzés

Bár az anuria nem minden esetben előzhető meg, az alábbi intézkedések segíthetnek csökkenteni a kialakulásának kockázatát:

Megfelelő folyadékbevitel: napi 1,5-2 liter víz fogyasztása
Vesebetegségek megelőzése: magas vérnyomás és cukorbetegség megfelelő kezelése
Húgyúti fertőzések gyors kezelése
Vesekő kialakulásának csökkentése: egészséges étrend, megfelelő ásványianyag-bevitel
Rendszeres orvosi ellenőrzés vesebetegségekben szenvedők számára

Gyakori kérdések a vizelési képtelenségről

Vizeletelakadás hirtelen alakul ki, és teljes vizelési képtelenséggel jár. A vizeletrekedés idült folyamat, mely inkomplett hólyagürüléssel jár. A heveny vizeletelakadás riasztó tünetekkel jár, diszkomfortérzés, hirtelen kialakuló alhasi nyomásérzés, fájdalom; sürgető, kínzó vizelési ingerrel járó teljes vizelési képtelenség jellemzi.

Milyen gyorsan kell orvoshoz fordulni, ha nincs vizeletem?

Ha valaki 12-24 órán keresztül egyáltalán nem tud vizeletet üríteni, az sürgős orvosi beavatkozást igényel. Az anuria életveszélyes állapot is lehet, különösen, ha mellé ödéma, magas vérnyomás vagy zavartság is társul.

A vizelési képtelenség mindig végleges vesekárosodást jelent?

Nem feltétlenül. Ha az állapotot időben felismerik és kezelik, a veseműködés helyreállhat. Akut esetekben (pl. kiszáradás vagy gyógyszermérgezés) megfelelő kezelés mellett a vese teljesen regenerálódhat.

Milyen otthoni módszerek segíthetnek, ha valaki nem képes vizeletet üríteni?

Ha enyhe húgyúti elzáródás (pl. kis kő) okozza a problémát, a folyadékbevitel növelése és meleg fürdő segíthet. Azonban ha teljes vizeletelakadás áll fenn, orvosi segítség nélkül a húgyhólyag túlfeszülése és vesekárosodás alakulhat ki.

Mi a különbség az anuria és az oliguria között?

Az anuria a teljes vizelethiány (100 ml/nap alatt), míg az oliguria csökkent mennyiségű vizeletkiválasztást jelent (kevesebb, mint 400-500 ml/nap). Az oliguria sokszor az anuria előjele lehet, ezért szintén komoly állapotnak számít.

Milyen hosszú távú következményei lehetnek az vizelési képtelenségnek?

Kezeletlenül az anuria méreganyag-felhalmozódáshoz, elektrolitzavarokhoz, szívelégtelenséghez és végstádiumú veseelégtelenséghez vezethet. Ha az alapbetegséget sikerül kezelni, a veseműködés részben vagy teljesen visszatérhet.

Felhasznált források: