Mitől viszket a bőröm, és miért kínoz éjszaka erősebben?
Gyakran lebecsüljük a tüneteket, pedig az állandó viszketés jelentősen befolyásolja az életminőséget.
A bőrviszketés (pruritus) gyakori kiváltója a bőr kiszáradása. A szárazság jelei már 35-40 éves korban előfordulhatnak, de 60 év felett gyakoribbak lesznek.
Az idő múlásával a bőr elvékonyodik, ráncossá válik, és csökken a kollagén, rugalmas rostok és lipidek mennyisége. Ez a folyamat, amit bőröregedésnek hívunk, hozzájárul a bőr kiszáradásához és viszkető érzéséhez.
Miért szárad ki a bőr?
A "xerosis", vagyis a fokozott bőrszárazság gyakori a idősebb emberek körében, és gyakran vezet pruritushoz. A bőr idegeinek megváltozása is hozzájárul a viszketéshez. Kezdetben általában a lábszáron és a hátán jelentkezik, majd terjedhet az egész testen. Gyakran éjszaka a legsúlyosabbak a tünetek, és a vakarás csak súlyosbítja őket, létrehozva egy ördögi kört.
Miért viszket éjszaka jobban?
Sokan tapasztalják, hogy a bőrviszketés éjszaka erősebben jelentkezik, és ez nem csupán képzelet kérdése. Valóban léteznek biológiai és környezeti okok, amelyek miatt az éjszakai órákban a viszketés fokozódik. A háttérben több, egymással összefüggő tényező áll.
Az egyik legfontosabb ok a cirkadián ritmus, vagyis a szervezet belső biológiai órája. Éjszaka természetes módon csökken a kortizol szintje – ez a hormon napközben segíti a gyulladáscsökkentést és a bőr nyugalmát. Amikor éjszaka a kortizolszint visszaesik, a gyulladásos reakciók felerősödhetnek, és a bőr érzékenyebbé válhat az ingerekre, így a viszketésre is.
Továbbá, alvás közben emelkedik a bőr hőmérséklete. A melegebb bőr fokozhatja a viszkető érzést, különösen akkor, ha már eleve fennáll valamilyen bőrbetegség vagy irritáció. Az ágy melege, a takaró, a szintetikus ágynemű vagy a túl meleg hálószoba szintén hozzájárulhatnak a panaszhoz.
Fontos pszichés szempont az is, hogy éjszaka kevesebb a figyelemelterelés. Napközben az ember elfoglalt, dolgozik, beszélget, mozog – ezek mind elterelik a figyelmet a test apró jelzéseiről. Amikor lefekszik, elcsendesedik a környezet, az elme pedig hajlamosabb felerősíteni a testi érzeteket – így a viszketést is.
Bizonyos betegségek – például a rühesség vagy a májbetegségek – kifejezetten éjszakai viszketést okoznak, így ha a tünetek huzamosabb ideje fennállnak, fontos lehet a kivizsgálás. A stressz és a szorongás szintén ronthatja az esti órákban a tüneteket, különösen, ha az illető már eleve alvásproblémákkal is küzd.
Mi az, ami csak ronthat dolgon?
A bőrviszketést bármilyen tényező súlyosbíthatja, ami fokozza a bőrszárazságot, mint például hosszú, meleg fürdések, szaunázás vagy hideg, száraz levegő. További irritáló lehet a tusfürdők és kozmetikumok szárító hatása. Kutatások szerint az alvászavarok és a dohányzás is növelhetik a viszketést. Emellett pszichés stressz, kimerültség és depresszió is nehezebbé tehetik a tünetek kezelését.
Bizonyos betegségek, mint például a cukorbetegség vagy pajzsmirigyproblémák, szintén okozhatnak bőrviszketést, ezért ezek kezelése szükséges lehet.
A kezelés fontos része a bőr hidratálása megfelelő testápolókkal és pamut ruházat viselése. Antihisztaminok enyhíthetik a viszketést, de a betegség komplex probléma, és a kezelés komoly orvosi feladat. A krónikus pruritus jelentősen rombolhatja az életminőséget, ezért a betegek kezelése és támogatása kulcsfontosságú.
A száraz bőr hátterében állhat ártalmatlan ok, de komolyabb betegség is
A bőrviszketés mögött meglepően sokféle ok húzódhat meg. Néha ártalmatlan és gyorsan múló jelenség, máskor viszont komolyabb figyelmet igényel. Érdemes komolyan venni, különösen akkor, ha tartósan fennáll, vagy más tünetek is társulnak hozzá.
A leggyakoribb kiváltó tényező a bőr kiszáradása. Ez különösen télen gyakori, amikor a levegő szárazabb, és a fűtés tovább fokozza a bőr vízvesztését. A rendszeres, forró vizes zuhanyzás vagy a túl sok szappanhasználat szintén könnyen vezethet viszkető, hámló bőrhöz. Ilyenkor a megoldás általában egyszerű: visszafogott tisztálkodás és intenzív hidratálás.
Ugyanakkor a bőrviszketés hátterében gyakran allergiás reakció áll – akár új kozmetikum, mosószer, ékszer vagy étel is kiválthatja. Ezekben az esetekben a viszketést sokszor bőrkiütés is kíséri, és gyakran gyorsan enyhül a kiváltó tényező elhagyásával.
Előfordul azonban, hogy a viszketés egy meglévő bőrbetegség első jele. Az ekcéma, a pszoriázis vagy a gombás fertőzések mind okozhatnak kifejezett, akár kínzó viszketést is, jól látható bőrelváltozásokkal kísérve. Fontos, hogy ne kezdjen el találomra krémeket használni, mert egyes készítmények ronthatnak is az állapoton.
Időnként a viszketés nem is a bőrrel függ össze közvetlenül. A máj- és vesebetegségek, vérképzőszervi kórképek (például a limfóma), vagy pajzsmirigy-problémák is okozhatnak viszketést, gyakran anélkül, hogy a bőrön bármi látható lenne. Ilyenkor a viszketés inkább testszerte jelentkezik, és gyakran zavarja az alvást is.
Ritkábban, de nem elhanyagolható módon lelki tényezők – például hosszan tartó stressz, szorongás vagy depresszió – is kiválthatnak viszketést. Ezt nevezzük pszichogén pruritusnak, ami különösen makacs és nehezen kezelhető tud lenni, főként, ha nem ismerjük fel időben a kiváltó érzelmi hátteret.
Bármennyire banálisnak tűnhet tehát a viszketés, ha néhány napon belül nem enyhül, ha kiütés, láz, fogyás, sárgaság vagy nyirokcsomó-duzzanat is társul hozzá, érdemes orvoshoz fordulni. A pontos diagnózis gyakran csak alapos kikérdezés, bőrgyógyászati vizsgálat, sőt olykor laborvizsgálatok segítségével állítható fel. Szükség esetén belgyógyász is bevonható a kivizsgálásba, attól függően, hogy a háttérben milyen ok sejthető.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
