Lélekkarcok a munkahelyen: túlhajszoltság - videós podcast

Ha leterheltnek, túlterheltnek érzi magát, ezt a videós podcastot mindenképp nézze meg! Egyszerre lesz elgondolkodtató, hasznos és megnyugtató mindaz, amit Mezei Andrea Master Certified Coach (MCC Coach) tanácsol.

Sokan tapasztaljuk, hogy a munkanap végére nemcsak testileg, hanem lelkileg is kimerültek vagyunk. Eleinte talán csak néha, egy-egy hajtósabb időszak után érezzük, hogy elfogy az energiánk, de amikor ez az állapot tartóssá válik, már nem pusztán fáradtságról, hanem munkahelyi túlterheltségről beszélhetünk.

Nem arról van szó, hogy valaki „gyenge” vagy „nem bírja a terhelést” – a túlterheltség egy komplex, szervezeti és egyéni okokra is visszavezethető jelenség, amelynek sokszor már a tüneteit sem ismerjük fel időben.

Milyen jelekből vehetjük észre, hogy túlvállaltuk magunkat?

Az első, amit a legtöbben megtapasztalnak, az állandó fáradtság. Hiába az alvás, reggelente úgy ébredünk, mintha le sem feküdtünk volna. Közben az agyunk is tompul: nehezen koncentrálunk, hibázunk, elfelejtjük, mit akartunk mondani vagy csinálni. Ezeket gyakran csak a stresszes élet természetes velejárójának gondoljuk, pedig valójában a szervezetünk jelzi, hogy pihenésre lenne szüksége.

A pszichés tünetek sem maradnak el: ingerlékenyebbé válunk, türelmetlenek leszünk a kollégákkal, vagy egyszerűen csak elveszítjük a lelkesedést a munkánk iránt. Sokszor testi panaszok is társulnak ezekhez: fejfájás, gyomorproblémák, sőt akár visszatérő megfázások, gyakori náthás epizódok is jelezhetik, hogy túl sok a nyomás rajtunk.

Leszív vagy feltölt a munkahely?

Az ébren töltött életünk nagyrészét a munkahelyünkön töltjük. Az egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy mivel, miként telik el az idő, és hogyan hat ránk. Az Egészségkalauz podcast sorozatában olyan praktikákkal szolgálunk a lelki egészség érdekében, amelyeket egész biztosan hasznát veszi majd a munkahelyi életében. Mezei Andrea Master Certified Coach (MCC Coach) a legjobb tanácsait osztja meg önökkel!

Mi a helyzet a túlterheltséggel, mi a helyzet akkor, ha folyamatosan túlórázik valaki?

"Bemész egy tárgyalóba a kollégákkal, beszélgettek valamiről, és egyszercsak azt veszed észre, hogy feladat lesz belőle, ami nálad landol, a te válladra ül. És mindenki örül, hogy íme, a te válladon ugrál az a majom. Majd a tárgyalóból kilépve rájössz, hogy aznap, vagy azon a héten ez a tizenkettedik ilyen majom volt... azon gondolkodsz, hogy csúszhatsz abba bele, hogy legtöbbször a te válladon landol még egy, meg még egy, meg még egy majom. Ismerős a helyzet? Amikor ez krónikussá válik, érdemes mégnézni, hogy miként tesszük hozzá a helyzethez a magunkét, mi késztet minket arra, hogy kizsigereljük magunkat?" - vázol fel egy gyakori szituációt a beszélgetés elején Mezei Andrea.

Veszélyesebb, mint a malária: így hat a túlterhelés az egészségre

Évente háromnegyed-millió ember halálát okozza a túlterhelés – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. A Environmental International folyóirat cikke beszámolt egy kutatásról, ahol 16 éván át figyelték, vizsgálták, miként hat a szervezetre az 55 órát meghaladó munkaterhelés. A tanulmány megállapítja, hogy a túlterhelés a foglalkozási megbetegedések egyik legnagyobb rizikófaktora, amely a munkával kapcsolatos betegségek nagyjából egyharmadát teszi ki.

A túlzásba vitt munka krónikus stresszhez vezet, megnöveli a stresszhormon szintet, ez pedig magas vérnyomást és magas koleszterinszintet okoz. Az extrém terhelés az életmódra is károsan hat – kevesebb lesz az alvásidő és a mozgás, megnő az egészségtelen ételek fogyasztása, hajlamosabbak vagyunk káros szokásokat felvenni, többet dohányoznak és isznak az érintettek.

Mi van a háttérben? Szervezeti tényezők

Bár a túlterheltség egyéni tünetekben jelenik meg, a hátterében gyakran a munkahelyi struktúrák és szokások állnak. Amikor folyamatosan érkeznek az új feladatok, a határidők szorosak, vagy elvárják tőlünk, hogy munkaidőn túl is elérhetőek legyünk, szinte elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb a tartalékaink végére érjünk.

Ha kevés a kolléga, vagy épp nem világosak a feladatkörök, az állandó helyettesítés és az improvizáció is gyorsan felemésztheti az energiáinkat. Ugyanilyen káros lehet, ha a vezetőség nem ad egyértelmű visszajelzést, vagy nem ismeri el az erőfeszítéseinket – ilyenkor az a benyomásunk támadhat, hogy bármit csinálunk, az sosem elég jó.

Mit lehet tenni? – A változás lehetőségei

A kiégés és túlterheltség nem sorscsapás, hanem figyelmeztetés, hogy valamin változtatni kell. Szervezeti szinten fontos lenne, hogy a vezetők odafigyeljenek a terhelés egyenletes elosztására, támogassák a munkavállalókat, és valódi visszacsatolást adjanak. Az is sokat segít, ha lehetőség van rugalmas munkavégzésre, vagy legalább néhány pihenőnap beiktatására, amikor tényleg ki tudunk kapcsolni.

Egyéni szinten fontos, hogy észrevegyük a túlterheltség első jeleit, és ne szégyelljünk segítséget kérni – akár a közvetlen felettesünktől, akár egy coach-tól, akár egy mentálhigiénés szakembertől.

A munka nem csak a teljesítményről szól, hanem arról is, hogy hosszú távon kiegyensúlyozottak és egészségesek maradjunk – ezt érdemes szem előtt tartani a mindennapokban is.

Lélekkarcok a munkahelyen 1. rész: Förtelmes főnökök

Vannak-e förtelmes főnökök egyáltalán? Mikor mondhatjuk ki, hogy valaki förtelmes? De megnézhető ugyanez a vezető oldaláról is: milyen, amikor a förtelmesnek gondolt vezető egyedül van, és tulajdonképpen ő se elégedett önmagával? Melyek az ő dilemmái, mitől szenved ő maga? Nézze meg a sorozat első részét is!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!