Ezeket látta már?

AI-alapú robottechnológia forradalmasítja a hazai ortopéd sebészetet
A Mosoly Alapítvány ingyenes drámatábort szervez pszichoszomatikus tünetekkel küzdő gyermekeknek

Mire utalnak a vérzések?

Tünet

2025. április 08. 19:51

trombózis vérrög ellen véralvadásgátló terápia

Papp Tímea

főszerkesztő

A vérzés (haemorrhagia) olyan állapot, amikor a vér a vérkeringési rendszerből – erekből, kapillárisokból vagy vénákból – kijut a test szöveteibe, üregeibe, vagy a szervezeten kívülre.

Mit nevezünk vérzésnek?

A szervezetben jelentkező vérzések – legyenek akár láthatóak vagy belső eredetűek – fontos jelzések a test működésében beállt zavarokról. Bár a kisebb sérülések után jelentkező vérzés természetes folyamat, bizonyos esetekben a szokatlan, gyakori vagy elhúzódó vérzések mögött komolyabb betegségek, véralvadási zavarok, hormonális eltérések vagy egyes gyógyszerek mellékhatásai is meghúzódhatnak.

A vérzés lehet külső, amikor a vér kijut a bőr felszínére, például seb, vágás vagy sérülés miatt, vagy belső, amikor a vér a test belső üregeibe, szerveibe kerül, anélkül, hogy kifolyna a bőrfelszínre. A vérzés súlyossága a vérveszteség mértékétől és a vérzés helyétől függ.

A vérzés leggyakoribb formái közé tartozik az orrvérzés, a bőrfelszíni sérülésekből eredő vérzés, valamint a belső szervek vagy szövetek vérzése, például gyomor- vagy bélvérzés. Az orvostudományban különös figyelmet fordítanak a masszív vérzésekre, amelyek jelentős vérveszteséget okoznak, és gyors orvosi beavatkozást igényelnek.

A vérzések típusai

A vérzések különböző csoportokba sorolhatók attól függően, hogy hol következnek be, mi okozza őket, és milyen súlyosságúak.

A bőr és a nyálkahártyák felületének sérülései vérzésekkel járhatnak. A vérzés erősségét az határozza meg, hogy milyen erek sérülnek meg(artériák, vénák, hajszálerek).

Forrás: shuttertock.com

Külső vérzés

A vérzés a bőr felszínén jelentkezik, ahol a vér kifolyik a bőrből vagy a nyálkahártyából (pl. száj, orr, nemi szervek). Okai: sérülés, vágás, seb, zúzódás, orrvérzés. Példa: ha valaki elvágja a kezét, a vérzés külső, mivel a vér közvetlenül a bőrfelszínre kerül.

Belső vérzés

A vérzés a test belső szöveteiben, szerveiben vagy üregeiben történik, és a vér nem látható a bőr felszínén. Okai: sérülés, gyulladás, belső szervi problémák (pl. fekélyek, daganatok), érkárosodás. Példa: gyomorvérzés vagy agyvérzés, ahol a vérzés belül zajlik, és súlyos következményekkel járhat.

Kapilláris vérzés

A vér a kis hajszálerekből szivárog ki. Ez gyakran enyhe, és viszonylag könnyen kontrollálható. Példa: apró sérülések vagy horzsolások esetén tapasztalható kapilláris vérzés.

Vénás vérzés

A vérzés a vénákból ered, ahol a vér sötétebb színű és lassabb ütemben folyik, mint az artériás vérzés. Példa: vénás sérülések, mélyebb vágások esetén.

Artériás vérzés

A vérzés az artériákból származik, és gyors, pulzáló jellegű. Az artériás vérzés élénkpiros, és veszélyesebb, mivel a vér magas nyomással lüktet ki. Példa: artériás sérülések súlyos trauma vagy balesetek során.

Mi okozhat vérzést?

A vérzés okai sokrétűek, és az alábbi csoportokra oszthatók:

Sérülés

Külső fizikai hatás (pl. esés, baleset, vágás) következtében az erek megsérülnek, és a vér kiszivárog a testből. Példa: egy éles tárgy által okozott vágás vagy törés, amely vénás vagy artériás vérzést okoz.

Fertőzés vagy gyulladás

Fertőzés vagy gyulladás következtében a szövetek és az erek károsodhatnak, és vérzés alakulhat ki. Példa: a tuberkulózis vagy tüdőgyulladás szövődményeként tüdővérzés alakulhat ki.

Belső szervi problémák

Belső szervi rendellenességek, mint például fekélyek vagy daganatok, amelyek károsíthatják az ereket. Példa: a gyomorfekély vérzést okozhat a gyomorban, amely fekete székletet vagy vérhányást eredményezhet.

Véralvadási zavarok

Ha a vér nem alvad megfelelően (pl. vérzékenység, hemofília esetén), a vérzés könnyebben következik be és nehezen állítható meg. Példa: hemofíliás betegeknél még egy kis sérülés is elhúzódó vérzést okozhat.

Gyógyszerek mellékhatásai

Bizonyos gyógyszerek, mint a véralvadásgátlók (pl. warfarin, heparin), megakadályozhatják a vér megfelelő alvadását, növelve a vérzési hajlamot. Példa: warfarin szedése esetén fokozott vérzékenység fordulhat elő még enyhébb sérülések esetén is.

Daganatok

Egyes daganatok a környező szöveteket és ereket károsítják, ami vérzést okozhat. Példa: vastagbélrák okozta vérzés, amely vért tartalmazó székletet eredményez.

Milyen betegségekre utalhatnak a vérzések?

A vérzés számos betegség vagy állapot tünete lehet, amelyek között találunk viszonylag enyhébb problémákat, de életveszélyes állapotokat is.

Gyomor-bélrendszeri betegségek

Példák: gyomorfekély, Crohn-betegség, vastagbélrák.
Jelek: fekete széklet (meléna), vérhányás vagy friss vér a székletben.

Tüdőbetegségek

Példák: tuberkulózis, tüdőrák, tüdőembólia.
Jelek: köhögéssel járó vérzés (hemoptysis).

Vérzékenység (hemofília)

Példák: hemofília A, von Willebrand-betegség.
Jelek: elhúzódó vérzések kisebb sérülések után, spontán vérzések ízületekben, izmokban.

Magas vérnyomás és érrendszeri problémák

Példák: magas vérnyomás, aneurizma, stroke.
Jelek: agyvérzés, amely bénuláshoz, beszédzavarokhoz vagy eszméletvesztéshez vezethet.

Daganatok

Példák: vastagbélrák, tüdőrák, gyomorrák.
Jelek: vér a székletben vagy vérhányás.

Súlyos fertőzések

Példák: sepsis (vérmérgezés), dengue-láz, Ebola.
Jelek: belső vérzés, véraláfutások, bőr alatti vérzés.

Májbetegségek

Példák: májcirrózis, hepatitis.
Jelek: a májbetegségek károsíthatják a véralvadási rendszert, ami belső vérzést és fokozott vérzékenységet eredményezhet.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni vérzés esetén?

Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha:

A vérzés nem áll el 10-15 percen belül, még nyomás alkalmazásával sem.
Nagy mennyiségű vérzés tapasztalható.
Belső vérzésre utaló jelek vannak, például szédülés, gyengeség, sápadtság, vérhányás, fekete vagy véres széklet.
Súlyos sérülés, például baleset után vérzés alakul ki.

Összegezve

A vérzés (haemorrhagia) egy gyakori, de sokszor súlyos állapot, amely különböző betegségek tünete lehet. A külső és belső vérzések kezelése gyors orvosi beavatkozást igényelhet, különösen, ha nagy mennyiségű vérveszteség vagy belső szervi károsodás áll fenn. Az időben történő orvosi ellátás segíthet megelőzni a komolyabb szövődményeket és a beteg életének megmentését.

Gyakori kérdések a vérzésekről

A vérzés (haemorrhagia) tüneteivel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdések elsősorban a vérzés okaira, a kezelési lehetőségekre, valamint a vérzés súlyosságára irányulnak. Az időben történő orvosi beavatkozás életmentő lehet, különösen súlyos vérzés vagy belső vérzés esetén. Fontos felismerni a vészhelyzeteket, és azonnal orvosi segítséget kérni, ha a vérzés nem szűnik meg, nagy mennyiségű vérveszteség tapasztalható, vagy belső vérzés gyanúja áll fenn. Az alábbiakban elolvashatja a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az orvostudomány hiteles válaszait a vérzéssel kapcsolatosan.

Mi okozhat vérzést?

A vérzés sokféle ok miatt kialakulhat, ideértve a traumát (pl. vágás, baleset), fertőzéseket, gyulladásokat, belső szervi rendellenességeket, véralvadási zavarokat, vagy gyógyszermellékhatásokat, például véralvadásgátló szerek használatát. A vérzés külső (pl. vágás) vagy belső (pl. gyomorvérzés) lehet. Az okok között szerepelhet daganat, fekély, magas vérnyomás, érszakadás, vagy súlyos fertőzések, mint a dengue-láz vagy Ebola.

Mikor kell orvoshoz fordulni vérzés esetén?

Azonnal orvosi segítséget kell kérni, ha:

A vérzés erős, nem áll el nyomás hatására, vagy 10-15 percen belül sem szűnik meg.
Nagy mennyiségű vér távozik, vagy a vérzés életfontosságú szervet érint (pl. agy, tüdő, gyomor).
Belső vérzés jelei láthatók, mint például sápadtság, gyengeség, vérhányás, fekete széklet vagy vér a székletben.
Baleset vagy súlyos sérülés után jelentkezik vérzés.

Mi a különbség a külső és belső vérzés között?

A külső vérzés a testfelszínen jelenik meg, ahol a vér kilép a bőrön keresztül (pl. vágás, orrvérzés). A belső vérzés a test belső üregeiben, szerveiben történik, például a gyomorban vagy az agyban, és nem mindig látható kívülről. A belső vérzés sokszor súlyosabb, mivel nehezebb felismerni, és gyors orvosi beavatkozást igényel.

Melyek a belső vérzés jelei?

Szédülés, gyengeség, eszméletvesztés.
Vérhányás, vér a székletben, fekete széklet.
Légszomj, mellkasi fájdalom, hasi fájdalom.
Vérnyomásesés, gyors pulzus, hideg verejtékezés. Belső vérzés gyanúja esetén azonnal orvosi segítségre van szükség.

Hogyan állíthatom el a külső vérzést?

Külső vérzés esetén elsősegélynyújtásként:

Alkalmazzon közvetlen nyomást a seb területére egy tiszta ruhával vagy kötszerrel.
Emelje fel a sérült végtagot a szív szintje fölé, hogy csökkentse a véráramlást.
Ha a vérzés artériás (élénkpiros, pulzáló vérzés), azonnali orvosi segítségre van szükség. Ha a vérzés nem áll el 10-15 percen belül, hívjon mentőt.
Orrvérzés esetén döntse előre a fejét, és nyomja össze az orrcimpákat 10-15 percen keresztül, amíg a vérzés el nem áll.

Mik a véralvadási zavarok tünetei, és hogyan okoznak vérzést?

A véralvadási zavarok (pl. hemofília, von Willebrand-betegség) azt eredményezik, hogy a vér nem képes megfelelően alvadni, és ezért a vérzés hosszabb ideig tart. Ezeknél a betegeknél már egy kis sérülés is hosszabb vérzést okozhat. Tünetek közé tartozik a gyakori orrvérzés, hosszabb ideig tartó vérzés sérülés után, vérzés az ízületekben vagy izmokban, valamint véraláfutások.

Hogyan befolyásolhatják a gyógyszerek a vérzést?

Bizonyos gyógyszerek, mint például a véralvadásgátlók (pl. warfarin, heparin) és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (pl. aspirin, ibuprofen), növelhetik a vérzési hajlamot. Ezek a szerek lassítják a véralvadási folyamatot, így a vérzés elhúzódhat, különösen sérülés vagy műtét után. Ezeket a gyógyszereket szedőknek óvatosnak kell lenniük, és orvosuk tudtával szedhetik őket.

Milyen orvosi vizsgálatokra van szükség vérzés esetén?

A vérzés okának felderítéséhez különféle vizsgálatokra lehet szükség:

Vérvizsgálatok: a vérkép és a véralvadási vizsgálatok segítenek meghatározni a véralvadás állapotát és a vérzési rendellenességeket.
Képalkotó vizsgálatok: CT, MRI vagy ultrahang segíthet a belső vérzések lokalizálásában.
Endoszkópia: gyomor- vagy bélvérzés gyanúja esetén endoszkópos vizsgálat végezhető.
Biopszia: daganatok vagy egyéb szöveti rendellenességek gyanúja esetén szükséges lehet.

Milyen kezelési lehetőségek vannak vérzés esetén?

A vérzés kezelését a vérzés súlyossága és oka határozza meg:

Külső vérzés: nyomás alkalmazása, seb ellátása, varratok, ha szükséges.
Belső vérzés: gyakran sebészeti beavatkozást igényel a vérzés forrásának megállítására.
Gyógyszeres kezelés: véralvadásgátlókat szedő betegeknél gyógyszeres kezeléssel lehet visszaállítani az alvadási képességet, szükség esetén alvadási faktorok adása történik.
Transzfúzió: súlyos vérveszteség esetén vérátömlesztésre lehet szükség.

Lehet-e a vérzés rák jele?

Igen, a vérzés egyes daganatos betegségek tünete is lehet, például vastagbélrák esetén vér jelenhet meg a székletben, tüdőrák esetén vér felköhögése jelentkezhet, míg a méhrák vagy petefészekrák rendellenes hüvelyi vérzéssel járhat. Az ismétlődő vagy megmagyarázhatatlan vérzés mindig további orvosi kivizsgálást igényel.

Mitől jelentkezhet orrvérzés, ha látszólag különösebb oka nincs?

Az orrvérzés gyakran az orrnyálkahártya kis ereinek megrepedése miatt alakul ki. Ez előfordulhat száraz levegő, erős orrfújás vagy orrszívás hatására is. Ugyanakkor visszatérő orrvérzések esetén érdemes kivizsgáltatni a vérnyomást, a véralvadási paramétereket, valamint kizárni az orrsövény elváltozásait vagy éreredetű rendellenességeket.

Mit jelent, ha véres a vizeletem?

A véres vizelet (hematuria) gyakori urológiai tünet. Ártalmatlan ok lehet egy erősebb fizikai megterhelés, de húgyúti fertőzés, vesekő, húgyhólyagdaganat vagy vesebetegség is okozhatja. Mindig urológiai kivizsgálás javasolt a pontos diagnózisért.

Milyen laborvizsgálatok igazolhatják a vérzékenységet?

A vérképben az alacsony vérlemezkeszám, csökkent hemoglobin és hematokrit érték vérzésre vagy vérszegénységre utalhat. Az INR, APTI, fibrinogén és D-dimer szintek segítenek az alvadási rendszer állapotának felmérésében. Szükség esetén specifikus véralvadási faktorokat is vizsgálnak.

Felhasznált irodalom: