5 dolog, amit a vastagbélrákkal foglalkozó orvosok sose hagynának figyelmen kívül
Ezeket a hibákat semmiképp se kövesse el.
A végbél-és a vastagbélrák - melyet gyakran kolorektális ráknak neveznek -, a világon az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés, mely évente több millió embert érint – az utóbbi időkben nem csak az idősebbeket. A korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú a gyógyulás esélyeinek növelésében, hiszen a betegség kezdeti stádiumában sokkal hatékonyabban kezelhető.
Sajnos az elején nehezen vehető észre az állapot, hiszen az olyan tüneteket, mint például a hasmenést, hasi fájdalmat és a vérszegénységet gyakran figyelmen kívül hagyják, vagy más, ártalmatlan problémákkal keverik össze.
Dr. Ursina Teitelbaum, a Penn Medicine Abramson Rákközpont gasztrointesztinális daganatokkal foglalkozó részlegének vezetője, megosztotta a leggyakoribb hibákat, amelyeket érdemes elkerülni az egészsége érdekében.
1. Ne hagyja figyelmen kívül a családi kórtörténetet
A családi anamnézis az egyik legfontosabb kockázati tényező a vastagbélrák esetében. A diagnosztizált betegek körében akár 1/3-nak is lehet olyan családtagja, akinél szintén megjelent a betegség. Az American Cancer Society szerint a családi rákos esetek előfordulása mögött genetikai tényezők, közös környezeti hatások és ezen tényezők kombinációja állhat. Mivel a hozzátartozói egészségügyi állapota közvetlen hatással van saját kockázatára, elengedhetetlen, hogy tisztában legyen családja kórtörténetével. Teitelbaum javasolja, hogy érdeklődjön szüleinél, testvéreinél és más rokonainál, hogy voltak-e a családjukban vastagbélrákos esetek.
2. Ne halogassa a kolonoszkópiát és a szűréseket
A fiatal felnőttek körében egyre gyakoribbá válik a vastagbél- és végbélrák. Bár a betegség az idősebb felnőttek körében még mindig ritka, az esetek számának növekedése miatt a korai szűrés és diagnózis kiemelkedő fontosságú. Éppen ezért az új irányelvek szerint, amennyiben van családi hajlam rá, már 40-45 éves kortól ajánlott elkezdenie a szűréseket kolonoszkópiával vagy székletvizsgálatokkal.
Ez fontos lehet még gyulladásos bélbetegségekben szenvedők számára is, mivel ezek a körülmények növelhetik a vastagbélrák kockázatát, függetlenül a családi kórtörténettől.
3. Ne hagyjon figyelmen kívül semmilyen szokatlan tünetet
Az orvosi közösség tapasztalatai alapján sok fiatal felnőtt nem veszi komolyan, hogy kóros tünetek rák jelei lehetnek, ami késleltetett diagnózishoz és rosszabb kimenetelhez vezethet. Teitelbaum kiemeli, hogy fontos odafigyelni testünk jelzéseire, különösen a székletürítési szokások változásaira, például székrekedésre, vér jelenlétére a székletben vagy hasi fájdalomra. Ezen kívül hasmenés, fáradtság vagy megmagyarázhatatlan vérszegénység is indokolják az orvosi kivizsgálást.
4. Ne becsülje alá az egészséges életmód hatásait!
Bár a vastagbélrák pontos okait még nem teljesen értjük, az esetek több mint felét olyan életmódbeli tényezők okozzák, amelyeken lehet változtatni. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód jelentősen növeli a betegség kockázatát.
Emellett az étrend is sokat számít a rák kialakulásában. A vörös húsok és az erősen feldolgozott élelmiszerek, például a szénsavas italok, édességek és sütemények fogyasztása növeli a vastagdaganat kialakulásának esélyét, míg a zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása csökkentheti azt.
Teitelbaum szerint bár nincs tökéletes módszer a vastagbélrák megelőzésére, de globálisan az egészséges életmód segíthet csökkenteni a betegség kockázatát.
5. Ne féljen beszélni a székletéről az orvosával
Teitelbaum azt hangsúlyozza, hogy fontos, hogy merjen nyíltan beszélni a székletéről, hiszen gyakran a széklethabitus változása, a ceruzavékony vagy véres széklet az egyetlen jele az állapotnak. Bár kínos érzés lehet erről beszélni, ám a szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy ez a tünet bizony életet menthet!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
Vastagbélrák: ilyen esetben már 40 évesen el kell menni szűrésre
