Mire utal a vállmerevség?
A vállmerevség vagy befagyott váll (adhesiv capsulitis) egy fájdalmas és mozgáskorlátozottsággal járó állapot, amely a vállízületet érinti. A betegség során a vállízületi tok (capsula articularis) megvastagszik, hegesedik, és összehúzódik, ami jelentősen beszűkíti az ízületi mozgástartományt. A vállmerevség általában fokozatosan alakul ki, és több hónaptól akár évekig is eltarthat.
A vállmerevség okai
A pontos okai nem minden esetben ismertek, de bizonyos állapotok és tényezők növelhetik a kialakulás kockázatát:
- Hosszabb inaktivitás vagy immobilizáció: például műtét vagy sérülés után.
- Cukorbetegség: a betegek körében gyakoribb az előfordulás.
- Pajzsmirigybetegségek: hypothyreosis és hyperthyreosis esetén is fokozott kockázat.
- Autoimmun betegségek: gyulladásos folyamatok hozzájárulhatnak a vállízület tokjának megvastagodásához.
- Kor és nem: 40 év felettiek körében gyakoribb, és főként nőknél jelentkezik.
- Korábbi vállsérülések: törés, ficam vagy rotátorköpeny-szakadás után.
A vállmerevség tünetei
A betegség lefolyása három szakaszra osztható:
1. Fájdalmakkal járó szakasz (6 héttől 9 hónapig)
- A váll fokozatosan egyre fájdalmasabbá válik.
- Különösen éjszaka és pihenés közben fokozódhat a fájdalom.
- A mozgástartomány csökken.
2. Merevségi szakasz (4–12 hónap)
- A fájdalom enyhülhet, de a vállmozgás jelentősen beszűkül.
- A mindennapi tevékenységek, például öltözködés, hajmosás, nehezebbé válnak.
3. Felengedési szakasz (6 hónaptól 2 évig)
- A mozgástartomány fokozatosan javul.
- A váll visszanyeri funkcionalitását.
A vállmerevség kivizsgálása
A diagnózis klinikai vizsgálaton alapul, amely során az orvos a mozgástartomány csökkenését és a fájdalom jelenlétét vizsgálja. Kiegészítő képalkotó vizsgálatok is segíthetnek:
- Röntgen: kizárja az egyéb csont- és ízületi eltéréseket
- MRI vagy ultrahang: a lágyrészek állapotát vizsgálja, például a rotátorköpeny vagy az ízületi tok állapotát
A vállmerevség kezelése
A kezelés célja a fájdalom csökkentése és a mozgástartomány helyreállítása.
Konzervatív kezelés
- Gyógyszeres fájdalomcsillapítás: nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), például ibuprofén vagy diklofenák
- Fizioterápia és gyógytorna
- Finom nyújtógyakorlatok (a váll mobilizálására)
- Erősítő gyakorlatok (a váll körüli izmok aktiválására)
- Hő- és ultrahangterápia (segíthet a szövetek fellazításában)
- Kortikoszteroid-injekciók: az ízületbe adott szteroid csökkentheti a gyulladást és a fájdalmat
Invazív kezelések
- Hidrodilatáció: steril folyadékot fecskendeznek a vállízületbe, hogy a tokot kitágítsák.
- Műtéti beavatkozás: ritka esetekben szükséges lehet artroszkópos kapszulafelszabadítás.
Gyakori kérdések a vállmerevségről
A vállmerevség gyakori probléma, amely fájdalommal és korlátozott mozgástartománnyal jár, és jelentősen befolyásolhatja a mindennapi tevékenységeket. Az egyik leggyakoribb oka a befagyott váll szindróma.
Mennyi idő alatt gyógyul meg a vállmerevség?
A teljes gyógyulás hónapokig vagy akár évekig is eltarthat. A kezelés függvényében a legtöbb beteg 1-3 éven belül visszanyeri vállfunkcióját.
Meg lehet-e előzni a vállmerevséget?
Igen, a mozgás és a megfelelő válltorna segíthet megelőzni a kialakulását, különösen sérülés vagy műtét után. Fontos, hogy ne hagyjuk a vállat hosszú ideig mozdulatlanul.
A fizioterápia fájdalmas?
A gyógytorna kezdetben kellemetlen lehet, de a fokozatos mozgás segíthet a fájdalom csökkentésében és a váll funkciójának javításában.
Szükség lehet-e műtétre a vállmeresvség kezelése során?
A legtöbb esetben a vállmerevség konzervatív kezeléssel is javul. Műtét csak akkor indokolt, ha a mozgáskorlátozottság és a fájdalom nem csökken hosszú időn át.
Mikor kell orvoshoz fordulni vállmerevség esetén?
Ha a váll fájdalma tartósan fennáll, és a mozgástartomány csökken, érdemes minél előbb szakemberhez fordulni, mert a korai kezelés segíthet a teljes gyógyulás elérésében.
Felhasznált források:
