Mitől válhatnak törékennyé a csontok?
A csonttörékenység állapota során a csontok sűrűsége és szerkezeti integritása csökken. Az állapot leggyakrabban az oszteoporózis következtében alakul ki, de genetikai betegségek, táplálkozási hiányosságok, hormonális eltérések és egyéb betegségek is befolyásolhatják a csontok fokozott törékenységét.
A csonttörékenység okai
A csontok egészsége és erőssége a csontszövet folyamatos lebontásának és újjáépítésének egyensúlyától függ. Ha a csontbontás üteme nagyobb az építését, a csontok szerkezete meggyengül, és fokozódik a törékenységük.
A törékeny csontok leggyakoribb okai közé tartoznak:
- Oszteoporózis: a csontritkulás következtében a csontok tömege és ásványianyag-tartalma csökken, így nő a törések kockázata.
- Genetikai zavarok: az oszteogenezisz imperfekta (veleszületett csonttörékenység) egy ritka betegség, amely a csontok kollagénképződésének miatt vezetett fokozott törékenységet.
- Hormonális tényezők: a menopauza utáni ösztrogénhiány vagy a tesztoszteronszint csökkenése férfiaknál a csontvesztéshez. A pajzsmirigy túlműködése (hipertireózis) és a mellékpajzsmirigy betegségei (hiperparatireózis) szintén befolyásolhatják a csontanyagcserét.
- Táplálkozási hiányosságok: a kalcium- és D-vitamin-hiány a csontok gyengüléséhez.
- Krónikus betegségek: bizonyos autoimmun betegségek (pl. reumatoid artritisz), vesebetegségek, emésztőrendszeri rendellenességek (pl. cöliákia) és bizonyos rákos betegségek is érinthetik a csontanyagcserét.
- Gyógyszerek mellékhatásai: egyes gyógyszerek, például a kortikoszteroidok hosszú távú alkalmazása fokozhatja a csontvesztést.
A csonttörékenység tünetei
A csonttörékenység hosszú ideig tünetmentes maradhat, amíg spontán csonttörések nem jelentkeznek. A jellemző tünetek:
- Csonttörések minimális trauma hatására (pl. elesés, kisebb ütés)
- Hát- és derékfájdalom a csigolyák összeroppanása miatt
- Testmagasság csökkenése és a testtartás görbülése (púposság, kifózis)
- Gyenge, vékony csontozat és fokozott törési hajlam
Kivizsgálás törékeny csontok esetén
A csonttörékenység diagnózisa többféle vizsgálatra épül:
- Csontsűrűség-mérés (DEXA vizsgálat): a csontok ásványianyag-tartalmát méri, és segíti az oszteoporózis súlyosságát.
- Röntgenfelvétel: csonttörések kimutatására és a csontszerkezet vizsgálatára alkalmas.
- Vér- és vizeletok: a D-vitamin-kalcium, foszfor és hormonok vizsgálatának ellenőrzése segít az alapbetegségek felismerésében.
- Genetikai vizsgálatok: ha veleszületett csonttörékenység gyanúja merül fel, genetikai tesztek is indokoltak lehetnek.
A csonttörékenység kezelési lehetőségei
A kezelés célja a csontok erősítése és a törések kockázatának csökkentése.
Életmódbeli változtatások
- Megfelelő táplálkozás: magas kalcium- és D-vitamin-tartalmú étrend (tejtermékek, halak, zöld leveles zöldségek, dúsított élelmiszerek).
- Rendszeres testmozgás: súlyzós és ellenállásos edzések, valamint egyensúlyjavító gyakorlatok (pl. jóga, tai-chi).
- Dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése, mivel ezek gyorsítják a csontvesztést.
Gyógyszeres kezelés
- Biszfoszfonátok (pl. alendronát, rizedronát): a csontbontás lassítására alkalmazzák.
- Denoszumab : Antitestterápia, amely csökkenti a csontleépülést.
- Hormonpótló terápia: ösztrogén- vagy tesztoszteronpótlás menopauza után.
- Szelektív ösztrogénreceptor-modulátorok (SERM-ek): csökkentik a csontvesztést nőknél.
Sebészeti megoldások
- Csigolyaösszeroppanás esetén vertebroplasztika vagy kifoplasztika alkalmazható a fájdalom enyhítésére és a gerinc stabilizálására.
Gyakori kérdések a csonttörékenységről
A "fragilitas ossium" orvosi kifejezés a csontok törékenységét jelenti. Ezt az állapotot leggyakrabban az oszteoporózis, azaz csontritkulás okozza, amely esetén a csontok elveszítik szilárdságukat és rugalmasságukat, ami fokozott törékenységhez vezet.
Milyen életkorban kezdődik a csonttörékenység?
A csonttömeg általában a 30-as évekig növekszik, majd csökken. Az oszteoporózis és a csonttörékenység jellemzően 50 éves kor felett válik problémává, különösen nőknél a menopauza után.
Hogyan előzhető meg a csonttörékenység?
A megelőzéshez fontos a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel, a rendszeres testmozgás és az egészséges életmód fenntartása. Az idősebbek számára ajánlott a csontsűrűség-mérés elvégzése és az esetleges gyógyszeres kezelés időben történő megkezdése.
Mennyire gyakori a csonttörékenység?
Az oszteoporózis több százmillió embert érint, és a nőknél négyszer gyakoribb, mint a férfiaknál. A törések leggyakrabban a csípőnél, a csigolyákban és a csuklónál fordulnak elő.
Visszafordítható-e a csonttörékenység?
A már elveszett csonttömeg teljes mértékben nem állítható helyre, de a megfelelő kezeléssel és életmódváltással a csontvesztés megállítható, és a törések kockázata jelentősen csökkenthető.
A csonttörékenység fájdalommal jár?
Önmagában nem okoz fájdalmat, de a törések – különösen a csigolyák összeroppanása – jelentős fájdalmat és mozgáskorlátozottságot idézhetnek elő.
Felhasznált források:
