Székletürítés: kiderült, napi hány alkalom lenne az ideális a májnak
Nem mindegy, mennyiszer látogatjuk meg a mellékhelyiséget egy nap.
A székletürítés gyakorisága nemcsak táplálkozási szokásainkról árulkodik, hanem egészségügyi állapotunkról is, az ugyanis, hogy hányszor van székletünk egy nap, komoly összefüggéseket mutat a szervezet gyulladásos állapotaival és a májműködéssel - derült ki egy új kutatásból.
Az amerikai kutatók szerint a napi egy-két alkalommal történő WC-látogatás a legideálisabb
Az amerikai Institute for Systems Biology (ISB) kutatói új megvilágításba helyezték a székletürítés és az egészség kapcsolatát. A Cell Reports Medicine című tudományos lapban megjelent tanulmányuk szerint a székletürítés gyakorisága nem csupán táplálkozási szokásainkat tükrözi, hanem komoly hatással van fiziológiánkra és hosszú távon az egészségünkre is. A kutatók szerint a napi egy-két alkalommal történő WC-látogatás a legideálisabb, ettől eltérő székletürítés már komoly összefüggéseket mutat a szervezet gyulladásos állapotaival és májműködéssel.
A korábbi kutatások már kimutatták, hogy a székrekedés és a hasmenés összefüggésbe hozható különféle fertőzésekkel és neurodegeneratív állapotokkal. Az ISB kutatói azonban szerették volna tisztábban látni, hogy a rendszertelen székelés a betegség oka vagy következménye-e.
Sean Gibbons vezetésével több mint 1400 egészséges felnőtt önkéntestől gyűjtöttek adatokat, beleértve vérképüket, bélmikrobiómájukat és genetikai jellemzőiket.
A résztvevők székletürítési szokásait négy csoportba sorolták
- székrekedéssel küzdők,
- alacsony–normális csoportba tartozók,
- magas–normális csoportba tartozók,
- valamint hasmenésesek.
Az eredmények azt mutatták, hogy a székrekedésben szenvedőknél megemelkedett a véráramban található méreganyagok szintje, amelyek különösen megterhelik a veséket. Hasmenés esetén pedig gyulladásra és májkárosodásra utaló jeleket találtak, mivel a szervezet túlzott mennyiségű epesavat választ ki.
A több zöldség, gyümölcs jobban támogatja az emésztőrendszer munkáját
A kutatók szerint a rosterjesztő baktériumok száma akkor volt optimális a bélrendszerben, ha valaki naponta legfeljebb 1-2 alkalommal székelt. Azok, akik a legtöbb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztották, ebbe a kategóriába tartoztak. Gibbons azonban hangsúlyozta, hogy az optimális tartomány pontosabb meghatározásához még további kutatásokra van szükség.
A nemek és a hormonok összjátéka is számít
Érdekes megfigyelés, hogy a demográfiai adatok alapján a fiatalabbak, a nők és az alacsonyabb testtömeg-indexűek ritkábban ürítettek székletet. Gibbons szerint a férfiak és nők közötti hormonális és neurológiai eltérések, valamint az étkezési szokások különbségei magyarázhatják ezt a jelenséget.
Az eredmények arra ösztönözhetnek bennünket, hogy jobban odafigyeljünk táplálkozási szokásainkra és életmódunkra, hiszen a székletürítés gyakorisága sokkal többet árulhat el rólunk, mint gondolnánk.
Az ISB kutatói további vizsgálatokat terveznek annak érdekében, hogy még pontosabb képet kapjanak a székletürítés és az egészség közötti összefüggésekről, és remélik, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a prevenciós és kezelési stratégiák fejlesztéséhez. Az egészségügyi szakemberek számára is fontos lehet ez az információ, hiszen a székletürítés gyakorisága egy újabb eszközt jelenthet a betegségek korai felismerésében és megelőzésében.
A kutatás következő lépése egy olyan klinikai vizsgálat megtervezése lehet, amely nagyszámú embercsoport székletürítését szabályozza, majd ezt egy hosszabb időszakon keresztül a betegség megelőzésében rejlő lehetőségek felmérése követi.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
Az orvos elárulja, vajon normálisak-e székelési szokásai
