Mikor számít alacsonynak a vérnyomás, és milyen értéktől lehet veszélyes?

Mikor beszélünk alacsony vérnyomásról? A határértékek mellett az egyéni különbségekkel is érdemes számolni.

Az alacsony vérnyomás – vagy orvosi nevén hipotónia – egy gyakran félreértett állapot. Sokan úgy gondolják, hogy csak a magas vérnyomással kell foglalkozni, hiszen az hozza magával a stroke, a szívinfarktus vagy a veseproblémák kockázatát. Pedig az alacsony vérnyomás is lehet zavaró, sőt bizonyos esetekben akár veszélyes is, különösen, ha hirtelen alakul ki vagy kellemetlen tüneteket okoz.

De mi számít alacsony vérnyomásnak?

Általános definíció szerint akkor beszélünk hipotóniáról, ha a szisztolés – azaz a „felső” érték – 90 Hgmm alá csökken, a diasztolés – vagyis az „alsó” – pedig 60 Hgmm alatt van. A vérnyomást tehát akkor tekintjük alacsonynak (hipotóniásnak), ha az értékek a következő határértékek alatt vannak:

• Szisztolés (felső érték): 90 Hgmm alatt
• Diasztolés (alsó érték): 60 Hgmm alatt

Ha alacsony, 90/60 Hgmm alatti a vérnyomás az mindenképp bajt jelez?

Vannak, akik ilyen értékekkel is jól érzik magukat, különösen fiatal, vékony testalkatú nők körében gyakori ez az állapot. Náluk ez nem betegség, inkább egy egyéni adottság. A probléma ott kezdődik, amikor az alacsony vérnyomáshoz panaszok társulnak. Szédülés, gyengeség, látászavar, hideg végtagok, koncentrációs nehézség vagy akár ájulás – ezek mind jelezhetik, hogy a szervezet nem jut elegendő oxigénhez. Ez már nem az a „jó alacsony vérnyomás”, amit nem kell komolyan venni.

Mi okozhat alacsony vérnyomást?

Az okok sokfélék lehetnek. Néha csak egy nyári hőségben történő kiszáradásról van szó, máskor gyógyszerek – például vérnyomáscsökkentők vagy vízhajtók – mellékhatásai állnak a háttérben. De előfordulhat, hogy szívritmuszavar, vérvesztés, fertőzés vagy valamilyen hormonális zavar húzódik meg a háttérben.

Ha az alacsony vérnyomás hirtelen jelentkezik, vagy szokatlanul rossz közérzettel jár, érdemes kivizsgálást kérni. Nem biztos, hogy komoly baj áll a háttérben, de fontos kizárni azokat a betegségeket, amelyeknél a hipotónia csak egy figyelmeztető tünet.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Önmagában ez az érték még nem mindig jelent bajt. Sok egészséges ember él alacsony vérnyomással tünetmentesen – különösen fiatal nők és sportolók. Náluk ez lehet természetes állapot, amit nem kell kezelni.

Orvoshoz viszont akkor érdemes fordulni, ha a következő tünetek bármelyikét tapasztalja:

• szédülés vagy bizonytalanságérzet,
• gyengeség, levertség, fáradékonyság,
• homályos látás vagy „fekete pontok” a látótérben,
• fejfájás, koncentrációzavar,
• ájulásérzés vagy tényleges ájulás,
• szapora szívverés, légszomj,
• hideg, nyirkos végtagok.

Különösen fontos a kivizsgálás, ha a tünetek hirtelen jelentkeznek, vagy ha az alacsony vérnyomás nem múlik el pihenésre, folyadékpótlásra. Előfordulhat, hogy valamilyen háttérbetegség – például szívritmuszavar, belső vérzés, endokrin zavar vagy fertőzés – okozza a panaszokat. Ilyenkor a vérnyomáscsökkenés már nem önálló állapot, hanem egy figyelmeztető jel.

Összefoglalva: ha jól érzi magát, és csak a számok alacsonyak, nem kell aggódni, de ha a szervezete jelez, érdemes meghallgatni – és orvoshoz fordulni.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség alacsony vérnyomás esetén?

• A konzultáció alapos kikérdezéssel kezdődik, hogy kiderüljön, milyen alapbetegségek vannak jelen, milyen gyógyszereket szed a páciens, vannak-e egyéb tünetei.
• Nagy segítséget nyújt a diagnózis felállításában az orvosnak, ha otthonában vérnyomásnaplót vezet, és eredményeit az első konzultációra elhozza.
• A laborvizsgálatok és az EKG mellett érdemes úgy is ellenőrizni a vérnyomást és a pulzust, hogy pár percig fekszik beteg, majd feláll, és pár percig pihen. Ha ugyanis a gyors felálláskor szédülés jelentkezik és hirtelen leesik a vérnyomás, akkor úgynevezett poszturális hipertenzióról, vagyis testhelyzet-függő alacsony vérnyomásról van szó. 
• Bizonyos esetekben szívultrahangra vagy 24 órás vérnyomásmérésre is szükség van, ekkor egy átfogó képet kaphatunk arról, hogy a nap során hogyan reagál a vérnyomás az egyes tevékenységekre.

Hogyan emelhető meg természetes módszerekkel a vérnyomás?

Természetes módszerekkel enyhén megemelhetjük a vérnyomás értékeket, amennyiben nem okoz gondot és/vagy nem kórosan alacsony a vérnyomásunk.

• sós ételek fogyasztása
• gyakoribb, kisebb étkezések
• kompressziós harisnya, zokni viselése
• rendszeres vízivás
• hirtelen, gyors testhelyzetváltozás kerülése
• tűző napon tartózkodás, forró víz, levegő kerülése
• egyes gyógyszerek (pl. vízhajtók, antidepresszánsok) hatásának ellenőrzése, ezek ugyanis lejjebb vihetik a vérnyomást

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Diagnosztizálatlan magas vérnyomás: ezek a tünetek árulkodnak arról, ha gond van