Sárga szemfehérje - nem csak a máj problémája okozhatja
Sokan a májbetegségekkel azonosítják, pedig több állapot is okozhatja a szemfehérje sárgulását.
A szemfehérje sárgulása gyakran aggodalomra ad okot, mivel számos egészségügyi probléma jele lehet, így a probléma komoly orvosi figyelmet igényel.
A szemfehérje sárgulása a sárgaság nevű állapothoz kapcsolódik. Ez az elszíneződés akkor következik be, amikor a szervezetben megnő a bilirubin nevű sárgás anyag mennyisége, amely a vörösvérsejtek lebomlása során keletkezik. A bilirubin normális körülmények között a májban kerül feldolgozásra és eltávolításra, epe formájában, amely végül a bélrendszeren keresztül távozik a szervezetből. Ha azonban a bilirubin szintje túl magasra emelkedik, vagy a máj nem képes hatékonyan eltávolítani, az anyag felhalmozódik a vérben, és sárgulást okoz a szemben és más szövetekben.
A sárga szemfehérje leggyakoribb kiváltó okai
A problémát több állapot is okozhatja, ezek közül a leggyakoribbak az alábbiak:
Májgyulladás
A hepatitis a máj gyulladását jelenti, amelyet leggyakrabban különböző vírusok, például a hepatitis A, B vagy C okoznak. Ez a fertőzés lehet akut, vagyis rövid távú, illetve krónikus, azaz legalább hat hónapig tartó. A hepatitis károsítja a máj sejtjeit, akadályozva a bilirubin hatékony szűrését. Érdemes tudni, hogy bizonyos gyógyszerek és autoimmun betegségek szintén kiválthatják a májgyulladást.
Epekövesség
Az epekövek apró, kemény anyagok, amelyek az epehólyagban képződnek. Az epevezeték elzáródása - amit gyakran epekövek okoznak - , megakadályozza a bilirubin megfelelő eltávolítását a májból, így az felhalmozódik a vérben, és sárgaságot okoz.
Túlzott alkoholfogyasztás
A hosszú távú, mértéktelen alkoholfogyasztás súlyos májkárosodást okozhat. Ez a májsejtek elpusztulásához és hegesedéséhez, azaz cirrózishoz vezethet, ami megnehezíti a máj működését és a bilirubin szűrését.
Bizonyos gyógyszerek
Számos gyógyszer is összefüggésbe hozható a sárgaság kialakulásával, például az acetaminofen, a penicillin-alapú antibiotikumok (mint az amoxicillin/klavulanát), sőt, a hormonális fogamzásgátlók is.
Májfertőzés
A hepatitis vírusok mellett bizonyos paraziták is megfertőzhetik meg a májat, ami sárgasághoz vezethet. Ezek a fertőzések főleg nyers vagy rosszul főtt halak és a fertőzött víz fogyasztásával terjedhetnek.
Sarlósejtes vérszegénység
A sarlósejtes vérszegénység egy genetikai rendellenesség, amely a vörösvérsejtek gyorsabb pusztulásával jár. Ez a folyamat megnöveli a bilirubin termelést, amely egy sárgás anyag. A máj, amely normál esetben eltávolítja a bilirubint, a sarlósejtes vérszegénység miatt túlterheltté válhat, és nem képes hatékonyan feldolgozni a megnövekedett mennyiséget. Ennek eredményeként a bilirubin felhalmozódik a vérben és a szövetekben, ami sárgaságot, konkrétan a szemfehérje sárgulását, okozza.
Cirrózis
A májcirrózis a májsejtek károsodása és hegszövetképződés miatt jelentkezik, amely gátolja a máj normális működését. Ez az állapot akadályozza a bilirubin hatékony feldolgozását és kiválasztását, ami a bilirubin felhalmozódásához vezet a vérben. Ennek eredményeként a bilirubin lerakódik a szövetekben, például a szemfehérjében.
Nem alkoholos zsírmáj betegség
A nem alkoholos zsírmáj betegség (NAFLD) olyan állapot, amelyben zsír halmozódik fel a májsejtekben, anélkül, hogy jelentős alkoholfogyasztás lenne a háttérben. A betegség előrehaladott stádiumában, különösen amikor már gyulladás (steatohepatitis) is jelen van, a májsejtek károsodnak és hegszövet alakul ki. Ez a folyamat lassan májcirrózisba is torkollhat, amely jelentősen befolyásolja a máj működését, beleértve a bilirubin feldolgozásának és kiválasztásának képességét is.
Rák
A máj- és hasnyálmirigyrák szintén gyakori okozói a sárgaságnak, mivel károsíthatják a májsejteket vagy az epevezetékeket, megzavarva ezzel a bilirubin feldolgozását.
Hasnyálmirigy-gyulladás
A hasnyálmirigy-gyulladás sárgaságot okozhat, elsősorban az epeutak mechanikai elzáródása miatt. Mivel a hasnyálmirigy és az epeutak közel helyezkednek el egymáshoz, a gyulladás során fellépő duzzanat nyomást gyakorolhat az epevezetékekre, ami epeelzáródást eredményezhet. Az elzáródás megakadályozza, hogy a bilirubin az epével együtt elhagyja a májat és bejusson a bélrendszerbe, így a bilirubin a vérben halmozódik fel, ami sárgaságot okoz. Ezen kívül krónikus hasnyálmirigy-gyulladás során kialakulhatnak daganat szerű elváltozások, amelyek szintén nyomhatják az epeutakat, tovább fokozva az elzáródást és a sárgaság kialakulásának esélyét.
Mit lehet tenni?
A sárgaság kezelése elsősorban azon alapbetegség azonosításán alapul, amely a tünetet okozza. A májbetegségek, mint például a hepatitis vagy a májcirrózis esetén a kezelés célja a májfunkció támogatása, amely életmódbeli változtatásokat, dietetikai intézkedéseket, valamint esetenként gyógyszeres vagy sebészeti beavatkozásokat foglal magában. Az epeutak elzáródása által okozott sárgaság kezeléséhez sebészeti vagy endoszkópos eljárások szükségesek az epevezetékek szabaddá tételéhez. Hemolízis, illetve a vörösvérsejtek fokozott lebomlása esetén gyógyszeres kezelés vagy vértranszfúzió lehet szükséges. Néhány esetben a sárgaságot okozó gyógyszer mellékhatásainak kezelése érdekében az orvos módosíthatja a gyógyszerek adagolását vagy lecserélheti azokat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Nem a sárgaság az első tünet, ami zsírmájat jelezhet - ezekre panaszokra figyeljen
