Tartós, nem múló rekedtség: ciszta, daganat, de akár polip is kiválthatja
Mi az oka annak, ha tartósan rekedtek vagyunk?
A rekedtségről elsőre sokaknak Janis Joplin, Joe Cocker vagy Charlie érdes, reszelős hangja jut eszébe, de a "hivatalos" meghatározás szerint minden olyan változás rekedtségnek (diszfóniának) számít, amelynek hatására megváltozik a hangunk: mélyebb vagy magasabb, esetleg halkabb vagy gyengébb lesz.
A rekedtség mértéke is nagyon különböző lehet, előfordulhat, hogy csak alig érzékelhető (esetleg csak azok számára, akik közül állnak hozzánk), de az is, hogy teljesen elveszítjük a hangunkat.
A rekedtség háttérében számos probléma állhat, melyek mindegyike a hangképző szerveinket, elsősorban a hangszálakat érintheti. Életkortól és nemtől függetlenül bárkit érinthet, de a tapasztalatok szerint gyakoribb a nőknél és az idősebb korosztálynál. Bizonyos csoportok (pl. a tanárok, énekesek, színészek) hajlamosabbak a rekedtségre, hiszen ők az átlagosnál jobban és többet használják a hangjukat, így nagyobb esélyük van arra, hogy megerőltessék a hangszálaikat.
Miért leszünk rekedtek?
A rekedtség oka kereshető a hangképző szervek fiziológiájának megváltozásában, a túlerőltetésben, de a hangunk pszichés okok miatt is megváltozhat. Érdemes megjegyezni, hogy a hangképzés, illetve a beszéd rendkívül összetett folyamat, melyben nemcsak a nyaki területen található szervek vehetnek részt, hanem az idegrendszer is; emellett pedig a különböző altípusok könnyen keveredhetnek, összemosódhatnak. A rekedtség a leggyakrabban a hangszálakat érintő probléma vagy betegség eredménye.
Mi okozhat rekedtséget?
A rekedtséget okozó betegség lehet akut és krónikus egyaránt. A legtöbb esetben a hangszálak heveny gyulladása miatt változik meg a hangunk, ez különböző felső légúti fertőzések gyakori kísérője (ezért találkozhatunk annyi rekedt emberrel az őszi, téli hónapokban). Túlerőltetés is okozhatja a gyulladást, akkor is berekedhetünk, ha sokat kiabálunk, éneklünk, pl. egy koncerten vagy sporteseményen.
Irritáció is okozhatja a rekedt hangot – többek között belélegzett káros anyagok –, így a hang megváltozása tünete lehet olyan krónikus betegségeknek, mint az allergia vagy a refluxbetegség (hiszen a torokba visszacsorgó gyomornedvek a hangszálakat is marhatják). A dohányosokra is jellemző, hogy idővel rekedtessé válik a hangjuk.
A hangszálak működését befolyásolhatják az azokat érintő strukturális változások, ciszták, polipok is, de a hangszálakat körülvevő, azok környezetében lévő szövetek (pl. a pajzsmirigy) "zavarai" is. Természetesen a torok területét közvetlenül érő sérülések is rekedtséget okozhatnak. Nagyon ritkán, de a rekedtség oka a hangszálakon, illetve azok környezetében kialakuló jó- vagy rosszindulatú daganat is lehet.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A legtöbb esetben a rekedtség néhány napon belül kezelés nélkül, magától is elmúlik (elég, ha pihentetjük a hangunkat vagy bevetünk néhány egyszerű házi módszert), legkésőbb akkor, ha a felső légúti fertőzésből meggyógyultunk. Bizonyos esetekben azonban a rekedtség súlyosabb problémák tünete is lehet, ezért érdemes szakorvoshoz fordulni akkor, ha a rekedtség legalább 3 hete tart, ha nehezen nyelünk vagy a nyelés, illetve a beszéd kifejezetten fájdalmas; ha köhögéskor véres köpetet ürítünk; ha kitapintható, érzékeny eltérést érzékelünk a torok területén, vagy ha a rekedtség olyan mértékű, hogy a hétköznapjainkat is befolyásolja.
Gyakori köhögés? Ilyen gyomorproblémák is okozhatják
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
