Mi a pánikroham?
A pánikroham egy hirtelen jelentkező, intenzív félelemmel vagy szorongással járó állapot, amely gyakran erős testi tüneteket is kísérnek. A roham akár néhány perc alatt tetőzhet, majd elmúlhat, de közben rendkívül ijesztő élményt jelenthet az érintett számára. Bár a pánikroham önmagában nem veszélyes, az ismétlődő rohamok és az attól való félelem jelentős életminőség-romláshoz vezethet.
A pánikroham során az alábbi tünetek közül több is jelentkezhet
- szapora szívverés vagy szívdobogásérzés
- izzadás
- remegés vagy reszketés
- légszomj vagy fulladásérzés
- mellkasi fájdalom vagy diszkomfortérzet
- hányinger vagy hasi diszkomfort
- szédülés, ájulásérzés
- zsibbadás vagy bizsergés
- hidegrázás vagy hőhullámok
- a valóságtól való eltávolodás érzése (derealizáció)
- a saját testtől való eltávolodás érzése (depersonalizáció)
- kontrollvesztéstől, megőrüléstől vagy haláltól való félelem
Egy pánikroham általában 10-30 percig tart, és gyakran hirtelen, előjel nélkül jelentkezik.
Mi okozhat pánikrohamot?
A pánikroham pontos oka nem mindig ismert, de számos tényező hozzájárulhat a kialakulásához:
- Stressz és érzelmi megterhelés: hosszan tartó stressz vagy traumatikus események hatására megnő a rohamok esélye.
- Pánikbetegség: ha a rohamok visszatérően, látszólag ok nélkül jelentkeznek, pánikbetegségről beszélhetünk.
- Szorongásos zavarok: generalizált szorongás, poszttraumás stressz zavar vagy más mentális betegségek is hajlamosíthatnak.
- Hormonális változások: pl. pubertás, terhesség vagy menopauza során megnövekedett a pánikrohamok kockázata.
- Túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás: ezek befolyásolhatják az idegrendszer működését.
- Genetikai hajlam: ha a családban előfordult pánikzavar, nagyobb az esély a kialakulásra.
- Egészségügyi problémák: bizonyos betegségek, például pajzsmirigyproblémák vagy szívritmuszavarok, utánozhatják a pánikroham tüneteit.
A pánikroham kivizsgálása
A pánikroham diagnosztizálásához az orvos elsősorban a beteg tüneteit és kórelőzményét vizsgálja meg. A kivizsgálás részeként az alábbi vizsgálatok szükségesek:
- EKG: a szívműködés ellenőrzése érdekében, kizárva a szívbetegségeket.
- Vérvizsgálatok: a pajzsmirigyfunkció és egyéb anyagcsere-folyamatok ellenőrzése.
- Neurológiai vizsgálatok: bizonyos esetekben kizárandó az epilepszia vagy más idegrendszeri eltérések.
A pánikroham kezelése
A kezelés célja a rohamok számának és intenzitásának csökkentése, valamint az érintett életminőségének javítása.
Pszichoterápia
- Kognitív viselkedésterápia (CBT): segít azonosítani és átalakítani a pánikot kiváltó gondolatokat.
- Expozíciós terápia: kontrollált környezetben való szembesítés a félelmet kiváltó helyzetekkel.
Gyógyszeres kezelés
- Szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k): pl. fluoxetin, sertralin – hosszú távú megoldásként alkalmazzák.
- Benzodiazepinek: pl. alprazolám, clonazepam – gyors hatású, de függőséget okozhat.
- Béta-blokkolók: a szívritmus és nyomásvel mérsékelhetik a fizikai állapotot.
Életmódbeli változtatások
- rendszeres tesztmozgás
- relaxációs technikák (jóga, meditáció)
- koffein és alkohol csökkentése
- megfelelő alvási szokások kialakítása
Gyakori kérdések a pánikrohamról
A pánikroham a szorongásos zavarok közé tartozó sokféle tünetegyüttes, ami gyakran halálfélelemmel kísért, heves szorongási rohamot jelent, mely vegetatív tüneteket, például szapora szívverést, kapkodó légzést, térérzeti zavarokat vált ki.
Lehet-e pánikrohamom úgy, hogy korábban nem volt ilyen jellegű problémám?
Igen, a pánikroham akár előzmény nélkül is jelentkezhet. Erős stresszhelyzetek, kimerültség vagy hormonális változások is kiválthatják, még akkor is, ha korábban nem tapasztalt hasonlót. Ha egy roham után aggódik a továbbiak miatt, érdemes szakemberhez fordulni.
Mennyi ideig tart egy pánikroham?
A legtöbb pánikroham 10-30 percig tart, bár a tünetek enyhébb formában hosszabb ideig is fennállnak. Az intenzitás egyénenként eltérhet, és egyeseknél akár több hullámban is jelentkezhet.
Veszélyes-e a pánikroham?
Önmagában a pánikroham nem életveszélyes, de rendkívül ijesztő lehet. Mivel a tünetek lehetnek például szívrohamra, fontos, hogy kizárják az egyéb egészségügyi problémákat. Ha először tapasztalt ilyen rohamot, érdemes orvoshoz fordulni.
Meg lehet előzni a pánikrohamokat?
Bár nem minden esetben lehet teljesen megelőzni, a stresszkezelést, a megfelelő életmódot és a pszichoterápia csökkentheti az előfordulásukat. Az érintettek számára hasznos lehet egyéni stratégiákat kidolgozni, például légzőgyakorlatokkal vagy figyelemeltereléssel kezelni a kezdeti tüneteket.
Mikor kell orvoshoz fordulni pánikroham esetén?
Ha a rohamok visszatérő válnak, és akadályozzák a mindennapi életvitelt, érdemes szakember segítségét kérni. akkor ha a tünetek bizonytalanok, vagy ha korábban nem tapasztalt hasonlót, ajánlott egy orvosi kivizsgálás lehetséges szervi okok kizárására.
Felhasznált források:
