Mi az a turbórák, létezik-e egyáltalán, és ha igen, miért nem? Ez a biológus válasza

2025.01.30.

Egészségkalauz

turbórák rák daganat biológus orvos válaszol

Jó-e nekünk az örök élet? (És az ingyen sör?). Gondolatok egy biológustól, a “turbórákról”.

Hosszú lesz, de ha elolvassa a Vakcinainfó - Az orvos válaszol közösségi oldalán közzétett írást, Tauber Zsófiának köszönhetően megtudhatja hogy (fejjel lefelé szöveget olvasni tudók előnyben):

mi az a “turbórák” (ƃɯo)
hogyan alakul ki a rák (ᴉʎuoq)
mik azok az onkogének és tumor szupresszor gének (ᴉʎuoq ƃǝlǝ ʇɹǝzɐ ǝp 'ᴉʎuoq ɐɹᴉʎuuɐ ɯǝu)
mik azok az onkogén vírusok (ᴉʎuoq ɐɹᴉʎuuɐ sᴉ ɯǝu zǝ)
onkogén vírus-e a SARS-CoV-2 (nuᴉzsolɐʌ ɯǝu)
léteznek-e azok a mechanizmusok, amik alapján rákhoz vezethet az mRNS oltás (nuᴉzsolɐʌ ɯǝu)
mit mutatnak az adatok (ʇoƃlop ʇɹᴉ uoʇǝʇɾǝɟ ᴉqqoʇ ɐ ʞɐɾlozɐƃᴉ)
hogyan alakulhatott ki a “turbórák” konteó és miért tudott így elterjedni (ɐɹɾn ƃɯo)

Az utóbbi időben egyre többet hallani a "turbórák" kifejezést, amiről azt gondolhatnánk, hogy vagy egy új energiaital vagy egy észak-norvég death metal zenekar neve, de sajnos nem. (Bár az utóbbi van közelebb a megfejtéshez.)

A kifejezés arra utal, hogy egyesek szerint a COVID-19 vakcinák gyorsították a daganatos megbetegedések kialakulását, vagy durvább formákat hoztak elő, esetleg a meglevő megbetegedéseket robbantották be, akárhogy is, a lényeg, hogy tömegével halnak meg az emberek rákban az oltás miatt.

Őszinte leszek, szkeptikus voltam azzal kapcsolatban, hogy ez el tud terjedni mikor először láttam ezt a kifejezést (2022/23), de hát furcsa hely az internet, egyszer cicás videók jönnek szembe, máskor a turbórák és a cicás videókat én is jobban szeretem. Ráadásul mostanság egyre többet találkozni a kifejezéssel, az első ábrán egy Google-keresések alapján készült grafikont láthattok, szerintem elég érdekes az, hogy milyen hullámai vannak ennek is. De vajon mennyi igazság rejlik a “turbórákban”?

Rákbiológia for dummies (Krebsbiologie für Dummies):

Normális esetben a sejtek szigorú szabályozás alatt állnak és ha megöregszenek és/vagy túl sok hibát halmoznak fel a DNS-ükben, akkor szabályozott körülmények között kamikaze akciót indítanak, ez a programozott sejthalál. Bizonyos genetikai mutációk miatt ez a kontroll megszűnhet, a sejtek korlátlanul osztódni és növekedni kezdhetnek, azaz a programozott sejthalál nem történik meg akkor sem ha kéne. Ebből pedig kialakulhat a daganat.

A rák egy ernyőkifejezés, sokféle eltérően működő daganattípust foglal magában (ezért is húzom fel a szemöldökömet, amikor A RÁK univerzális gyógymódjáról beszélnek emberek, mert a különféle daganatok eltérő mechanizmusúak, eltérőek a tüneteik, lefolyásuk, prognózisuk), lényegében mondhatjuk, hogy sok, egymástól eltérő betegségről van szó.

Amiről persze mindenki tudja, hogy "citrommal, fahéjjal, köménymaggal, szódabikarbónával, C-vitaminnal, D-vitaminnal, himalájai sóval, szódabikarbóna-ecet kombóval, marhaepeszappanal, egyszóval gyakorlatilag mindennel" (nem) lehet gyógyítani (kivéve, természetesen, a rák gyógyítására szolgáló gyógyszereket).

Most nézzük meg biológiai szempontból, hogy mi okozhatja általánosságban véve az ilyen elváltozásokat. Mármint molekuláris szemszögből; ez most itt nem az a poszt lesz, hogy dohányzás, UV sugárzás, felrobbanó atombomba alatt tartózkodás, egészségtelen életmód, ingyen sör (oké, végülis nem jobban, mint a nem ingyen sör) – ez mindenkinek a könyökén jön ki (remélem).

A rák kialakulása egy hosszú és komplex folyamat, amelyhez számos tényező hozzájárulhat

Ami fontos: nem elég, ha a sejten belül egyetlen mechanizmus sérül, általában több párhuzamos folyamat hibája szükséges ahhoz, hogy a daganat kialakulhasson.

Normális esetben a DNS-ünkben vannak proto-onkogénnek nevezett gének, amik például a sejtek osztódásához, növekedéséhez szükségesek, tehát normál állapotban nagyon is fontosak és jó nekünk, hogy vannak. A DNS-ünkben azonban keletkezhetnek hibák, a normális osztódásnál is, de bizonyos külső hatások is növelik ezek valószínűségét; ezek a hibák a mutációk.

Az ilyen mutációk révén a proto-onkogénekből keletkezhetnek onkogének, ami baj, mert ezek eredményeként például kikerülhetnek a szabályozás alól és korlátlan mennyiségben kezdhetik termelni a róluk átíródó osztódást/növekedést serkentő fehérjéket. Különböző daganatokhoz más és más ilyen proto-onkogén onkogénné alakulása kell, lehet, hogy egyszerre csak egy, de lehet, hogy több is.

Tehát az onkogének egy tényező

Van azonban más is: a DNS-ünkben vannak tumor szupresszor gének is. Ők az ellenoldal, azok a gének, amik valahogyan védenek minket az onkogének hatásától, lehetnek például a sejt növekedését gátló, vagy különböző DNS javító mechanizmusokhoz szükséges gének. Az ő mutációjuk is vezethet daganatos állapot kialakulásához (vagy inkább: részt vehet abban), például úgy, hogy elromlanak és már nem képesek termelni (vagy nem elégséges mennyiségben, vagy nem funkcionálisat) a róluk átíródó fehérjét.

És nincs vége, mert még mindig ott lenne az emlegetett programozott sejthalál (apoptózis)

Sok másik mellett a leghíresebb tumor szupresszor gén ebben a folyamatban a p53, aminek a génterméke felismeri a hibás DNS-t és apoptózist indít, ha nincs más megoldás (a p53 képes például a sejtciklus leállítására is, amíg a hibák kijavításra kerülnek, szóval nem teljesen úgy kell elképzelni, mint egy kamikaze pilótát vagy a kukacot a Worms-ben).

Kivéve ha nem, mert ha meghibásodik, az vezethet a károsodott DNS-ű sejtek maradásához, ami nekünk értelemszerűen nem jó, mondhatjuk, hogy a sejtek örökéletűek lesznek és akkor is osztódnak, amikor már nem kéne. Emellett a sejtciklus szabályozásában résztvevő fehérjék is fontosak, meg még sok másik, de hogy felvázoljam kb. a rákszitut, most elég ennyi, különben a poszt még ennél is jobban elszabadulna.

A szervezetünk azonban még ennyire sem védtelen, mivel az immunrendszerünk nem csak a fertőzések ellen, de a rákos sejtek ellen is képes védelmet nyújtani

A T-sejtjeink képesek felismerni a meghibásodott sejteket, azokat, amik mondjuk túltermelnek dolgokat, a natural killer (NK) sejtek pedig elpusztítják a megváltozott funkciójú sejteket.

Kivéve ha nem. Ennek megint számos oka lehet, például néha a daganat sejtjei termelnek olyan fehérjéket, amik akadályozzák a T-sejteket abban, hogy felismerjék őket, de lehet szimplán egy immunszupresszált állapot is az oka, például ha az ember már idősebb, esetleg valami baja van, például nem csak a szemléletmódja pozitív, hanem a HIV tesztje is.

Aztán rák még kialakulhat onkogén vírusok hatására is

Ez otthonos téma nekem, úgyhogy folyjon az infó: az ilyen vírusok rákkeltésének az egyik oka lehet, hogy integrálódni tudnak a sejtek DNS-ébe. És ezzel proto-onkogén(eke)t vagy tumor szupresszor gén(eke)t bombáznak szét.

Erre jó példát jelentenek a Humán Papilloma vírus (HPV) magas kockázatú típusai (pl. HPV-16, HPV-18), amik leggyakrabban méhnyakrákot okozhatnak. Nekik például az EGYIK célpontjuk más tumorszupresszor gének mellett a fentebb említett p53.
Aztán ott van a Hepatitisz B vírus (HBV), ami az egyik májgyulladást okozza. Ráadásul, ha ilyen gyulladás kialakul, akkor a sejtekben zajló folyamatos regeneráció miatt megnő a DNS-ben keletkező hibák száma és így a daganat kialakulásának esélye, ezáltal ez májrákot is eredményezhet.

Aztán van még az Epstein-Barr vírus (EBV), ami Hodgkin limfómához, Burkitt limfómához vezethet, a Humán T sejtes leukémiavírus (HLTV-1), ami T-sejtes leukémiákat okozhat, a Merkel-sejtes polyomavírus (MVPyV), ami egy ritka, de agresszív bőrrák kialakulásában játszhat szerepet, Kaposi-szarkoma asszociált herpesz vírus (KSHV), ennek meg a nevében van.

Folytassam? Nem fogom.

Nade, nem minden ilyen vírusfertőzés okoz rákot, mert ezek a vírusok is csak bizonyos körülmények között teszik velünk ezt, számít az életmód, egyéni különbségek, hajlam, krónikus vagy akut fertőzésről van-e szó, egyéb fertőzések (pl, HIV újra), esstébé.

Remélem sikerült érzékeltetnem, még ha ki is hagytam jópár dolgot, hogy mennyire változatos dolgokat értünk rák alatt és mennyire sok tényező tud szerepet játszani ebben, valamint, hogy a védelmünk is több szinten valósul meg.

A fent leírt dolgok miatt a rák ijesztő, mert bármikor, bárkivel megtörténhet, még akkor is, ha az alany amúgy egészségesen élt egész életében (nyilván az esély kisebb, de ettől még nem lesz lehetetlen). Ezeket a dolgokat, amik ennyire random történnek (nem tudjuk előre, nem tudunk rá felkészülni és prediktálni), ráadásul ennyire drámai kimenetük lehet, nem szereti az agyunk.

Ilyen volt a pandémia is (mert a vírusok kialakulását, mutációit, gazdaváltását sem tudja az ember sem befolyásolni, sem prediktálni), meg ilyen a rák is. És amikor nincs hibás, teljesen természetes módon, akarjuk, hogy mégis legyen. Mert az megnyugtatóbb és könnyebb ha valaki direkt ki akart cseszni velünk, van egy beazonosítható tényező, ami ezt okozta bennünk, mint elfogadni azt, hogy nincs hibás, egyszerűen csak ez történt. Mert akkor az élet minden napja a szerencse kérdése és ez rohadt ijesztő. Szóval érthető, hogy a rák, vagy bármely krónikus betegség, illetve a vírusok, bacik miért vannak a konteók középpontjában sokszor.

Tudománytörténeti kitérő (digression sur l'histoire des sciences):

A sejtek tágabb értelemben vett halhatatlansága azonban segített is már az embereknek. A laborban széles körben használt HeLa sejtek egy 1951-ben méhnyakrákban szenvedett afroamerikai nő, Henrietta Lacks daganatának sejtjei.

Ezek halhatatlanok (szép szóval immortalizált sejtvonalnak hívják), olyan értelemben, hogy végtelenszer tudnak osztódni egy üvegcsében, mindaddig, amíg van tápanyaguk és a külső körülmények megfelelőek. Ez rendkívüli módon megkönnyíti a labormunkát, így ezek a sejtek számtalan gyógyszer és terápia kifejlesztésében segítették a kutatókat. Csak hogy párat említsek,

használtak HeLa sejteket a polio oltás (Salk vakcina) kifejlesztésekor,
HIV kutatásban,
HPV vakcina fejlesztésében,
monoklonális antitest terápiák fejlesztésében (rákokra, autoimmun betegségekre),
SMA terápiák fejlesztésében,
a SARS-CoV-2 vírus fertőzési mechanizmusainak tanulmányozásában.

Szóval sokat köszönhet az emberiség Henriettának és a daganatának

“Apró” etikai probléma, hogy sem ő, sem a családja nem tudott a sejtek felhasználásáról, engedélyt meg ebből fakadóan pláne nem adtak rá. Miközben a sejtekből az egész emberiség profitált tudományosan, egy sor cég pedig anyagilag is, Lacks meghalt a környék egyetlen kórházában, ahol ingyen is elláttak feketéket, a családja pedig még évtizedekkel később is nyomorgott.

Nézzük tehát a SARS-CoV-2-t, az ellene készült oltás(oka)t és a “turbórákot” mindezzel a tudással a fejünkben.

A SARS-CoV-2, az mRNS oltás és a rák:

Kezdjük a vírussal: lehet a SARS-CoV-2-vel fertőződés maga rákkeltő?

A SARS-CoV-2 egy RNS vírus. Ahhoz, hogy beépülhessen a genomunkba, az RNS vírusoknak előbb DNS-re kéne átírni magukat, majd hasítani és beépülni. Ehhez azonban szükségük van bizonyos enzimekre. Azok az RNS vírusok, amikbe ezek az enzimek is be vannak csomagolva, a retrovírusok, csakhogy a SARS-CoV-2-nek nincsenek ilyenjei, mert ő nem egy retrovírus. Ez a vírus tehát jelen tudásunk szerint nem képes beépülni az ember genomjába. (Ez a kérdés fontos, hiszen mint láttuk, egy sor vírus rákkeltő hatásában az a kulcs, hogy be tud épülni a genomba.)

Itt lenne egy PNAS cikk, amit az álhíreket terjesztő emberek nagy szeretettel szoktak linkelni, ami azt mondja, hogy az emberi genomban előforduló LINE-1 transzpozon rendszer segítségével ritkán, de mégiscsak képes beépülni, ezért senki se mondja, hogy nem képes, amikor de. Aki nem tudja hasból, hogy mi az a transzpozon, nem baj (írtam róluk korábban más kontextusban), mert nem ez lesz a lényegi pontja a mondanivalómnak.

Hanem először is az, hogy ez a cikk nem is az oltást nézte, hanem magát a vírust! Tehát, ha igaz az állítás, akkor pláne félnünk kell a megfertőződéstől, mert akár még rákosak is lehetünk tőle…! Hozzá kell tenni, hogy azóta sem sikerült más kutatóknak megismételni az eredményeket (ami miatt minimum szkeptikus vagyok az eredetivel is).

És mi a helyzet az oltással?

Ugyanazoktól a szerzőktől kijött még egy cikk később, amit az előbbi emberek már nem osztogatnak, ami megnézte külön az mRNS-t is és azt találták, hogy ott ez nem történik meg, csak a teljes vírus esetében. A szerzők annak tudják be, hogy a vírusfertőzésnél sokkal több RNS kerül a sejtekbe, mintha virális mRNS-sel transzfektálják a laboratóriumi sejtvonalakat. Szóval ha az oltás bajt okozhatna az integrálódás miatt, akkor a fertőződéstől elvileg meg a teljes katasztrófának kéne beütnie.

De ismétlem, szerencsére a SARS-CoV-2 nem egy tumorindukáló vagy onkogén vírus a jelen tudásunk és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. Hadd tegyek ide még egy gondolatot. Valamekkora esély mindenre van, arra is, hogy egy répatorta elfogyasztása után a növényi DNS beépül mondjuk a bélsejtekbe.

Ez nyilván nem történik meg valami gyakran és nem invalidálni akarom ezt a tanulmányt egyáltalán, csak azt mondom, hogy hibás az a következtetés, hogy ha valami laboratóriumi sejtvonalakon, extrém szaporodás mellett meg tud történni, az az élő szervezetben ugyanúgy megtörténhet és a kutatók nem is vonták le ezt a következtetést ebből, csak azok, akik ezt felkapták és használták arra, hogy a saját gondolatukat alátámasszák ezzel.

Az oltáshoz kapcsolódó rákos tévhiteknek van még egy forrása

Az egész onnan indult, hogy van egy preprint-ben közölt (tehát nem lektorált) kutatás, amiben megszekvenáltak Pfizer és Moderna oltásokat (amik nem derültek ki, hogy honnan származnak, mióta állnak, helyesen tárolták-e, tehát totál ismeretlen forrásból származóakat) és találtak az egyik Pfizer üvegcsénél (a többiben nem) egy SV40 (Simian virus 40, egy elsősorban majmokat megbetegítő vírus) szekvencia darabkát (72 bázispárnyit).

Az SV40 azért érdekes, mert ehhez kapcsolódóan volt egy korábbi botrány még BC (before COVID), történt ugyanis, hogy felmerült a polio oltással kapcsolatban, hogy szennyezett SV40-nel. Ez a vírus egy alapesetben majmokat fertőző vírus és a polio oltáshoz anno használtak majomsejteket (a poliovírust tenyésztették azon), így szennyeződésként fertőzőképes SV40 került az oltásba.

Igen ám, de a COVID oltásoknál nem használtak ilyen sejteket, szóval teljes és fertőzőképes SV40 jelenléte az oltásban valószínűtlen. (Zárójel, a polio oltással azért volt az aggodalom ekörül, mert az SV40 állatkísérletekben okozott a kísérleti állatoknál daganatos elváltozásokat (az egész vírus) (5, 6), így amikor ez felröppent a polio oltással kapcsolatban, akkor mindenki pánikolt (jogosan).

Kipucolták ezt belőle, de egyébként később kiderült az, hogy az emberekben ez a vírus nem képes daganatot okozni (még mindig az egész vírus) (7, 8, 9, 10), szóval bár anno az SV40 jelenléte a minőségbiztosítás hibája volt, de hatalmas mákunkra a dolognak nem lett jelentősége.)

Ezt azért kellett leírnom, hogy tudjuk mire alapozzák a tévhitet. A Pfizer oltásában a preprint szerint egy specifikus 72 bázisos régióját találták az SV40-nek. Nem pedig az egész vírust (még egyszer: mai tudásunk szerint még ez sem okoz rákot emberekben).

Fontos, hogy csak egy specifikus szakaszt talált a preprint. Ezt a szakaszt egyébként a Pfizer valóban használja az oltása előállításához. Annak, aki esetleg olvasta ezeket a szavakat álhírben, elmondom, hogy egy plazmidot használ, ami egy kis gyűrű alakú DNS (más posztban majd írok róla bővebben is, rég tervezek írni plazmidokról).

Most az az infó elég, hogy úgy kell elképzelni, mint egy kiinduló lenyomata a későbbi RNS-nek, ezen a plazmidon van tehát egy speciális régiója az SV40-nek. Ez a régió egy úgynevezett promóter szakasz, ami arra való, hogy a gyártási folyamat során az oltás RNS molekulájának termelését hatékonyabbá tegye, bizonyos körülmények között, önmagában csakis erre képes, nem kódol gént, nem képes sehova sem beépülni, de ennél is jobb hír, hogy nem kerül bele a végső oltásba.

Ha belekerülne, akkor sem lenne képes az SV40 örökítőanyagának egyéb (onkogén) részei nélkül rákot okozni, pláne nem emberben, amely organizmusban még a teljes SV40 sem volt erre képes. Minden oltás tartalmaz valamennyi DNS-t is, itt szigorú határoknak kell megfelelni a gyártáskor, aminek a piacra kerülő oltások meg is felelnek, de lehetséges, hogy helytelen tárolást követően (a DNS ugyanis stabilabb, mint az RNS), egy fiola DNS/RNS aránya megváltozik és könnyebben kiszekvenálnak ilyet belőle.

Szóval mondjuk, hogy egy pillanatra elhiszem, hogy ott van (valószínűleg nincs) és rákot okoz (nagyon-nagyon valószínűtlen), akkor is igaz, hogy a célsejtek (ahol az oltás mRNS-e tartózkodik) tüskefehérjét fognak termelni az oltás hatására, tehát az immunrendszer le fog számolni velük.

Több szinten sem állja meg a feltételezés a helyét tehát

Összefoglalva ezt a részt, a SARS-CoV-2 egy RNS vírus, ami nem képes a genomba beépülni, mert nincsenek meg az ehhez szükséges enzimjei, így nem tudja ilyen úton a DNS-ünkben lévő proto-onkogéneket és tumor szupresszor géneket elrontani.

Egyetlen egy tanulmányban írták le, hogy az emberi DNS-ben lévő genetikai elem beépített szekvenciákat, de ugyanazt a kísérletet megismételve sima mRNS-sel ezt már nem tapasztalták. A kísérlet in vitro (szervezeten kívül, laborban, flaskában, labor sejtvonalakkal - amik eltérően működhetnek) futott, élő szervezetben nem feltétlenül így zajlanak a folyamatok, ráadásul több szinten is védekezik a szervezet.

Ha mindezektől eltekintünk, az egészből akkor is az derülne ki, hogy magának a megfertőződésnek is hatalmas a rákkockázata. Az mRNS vakcina nem tartalmaz teljes SV40 vírust, a gyártási folyamathoz használnak egy kis szakaszt, ami azonban nem kerül bele a végső oltásba. Az SV40 teljes vírus rákkeltő állatokban, emberekben viszont egy sor egymástól független tanulmány igazolta, hogy nem okoz rákot az említett szakasz önmagában, az SV40 teljes génkészlete nélkül erre amúgy sem lenne képes.

Ez az egyik szintje a dolgoknak és a fenti bekezdésem arra válaszol, hogy biológiailag lehetséges-e, a válasz pedig az, hogy nagyon valószínűtlen. Nézzük most a másik szintet!

Adatok és a rák:

A másik szintje a COVID-oltások és a daganatok összefüggésének az adatok lennének. A statisztikusok azt szokták mondani (én csak egyet ismerek, de gondolom a többi is ezt mondja), hogy korreláció nem jelent ok-okozatot.

Ezt kétféleképp is meg lehet fogalmazni (a kettő lényegében ugyanazt jelenti).

Az egyik, hogy ha olyan csoportokat hasonlítunk össze, amelyek egynél több dologban térnek el, akkor hiába is találunk köztünk különbséget a rák előfordulásában, nem fogjuk tudni, hogy ez melyik különbség következménye. Ezért nem jó, ha egyszerűen azt nézzük, hogy az oltottak körében több-e a rákos, mint az oltatlanok között: lehet, hogy az oltottak körében kevesebb a rákos, de az oltás mégis rákot okoz (ha az oltottak például fiatalabbak, és ennek a csökkentő hatása nagyobb, mint az oltás növelő hatása), vagy épp fordítva, az oltottak körében több a rákos, de az oltás mégis véd a rák ellen (például ha az oltottak idősebbek).
A másik megfogalmazás, hogy akkor kell vigyázni az ok-okozattal, ha nincs kontrollcsoport. Ez az előző példán is látszik (az a gond, hogy nem tudjuk az oltottak körében hány rákos lett volna, ha nem kaptak volna oltást – márpedig elvileg ehhez kellene hasonlítani az oltottak körében előforduló rákos esetek számát), de talán még jobban mutatja a dolgot az időbeli összehasonlítás. Ha az oltás bevezetése után kevesebb a rákos, akkor az oltás véd a rák ellen? Nem biztos! A probléma az, hogy nincs kontrollcsoport, nem tudhatjuk, hogy mi lett volna, ha nem vezetik be az oltást – ha még többel csökkent volna, akkor az oltás kimondottan rákot okozott! (Miközben az oltás bevezetése után csökkent a rák előfordulása!) Fordítva, attól még mert az oltás bevezetése után nőtt a rák előfordulása, az oltás akár még védhet is a rák ellen (ha oltás nélkül még többet nőtt volna).

Ezek tehát nem könnyű ügyek. De most lépjünk egy lépést hátra: egyáltalán a korreláció igaz?

Tényleg hullanak tömegével az emberek gyors lefolyású, agresszív rákokban a COVID-oltások bevezetése óta…?

A talán legbiztosabb adatot a haláloki statisztikák jelentik. (Ezek az adatok, különösen, ha több országot szeretnénk nézni, általában csak 2022-ig érhetőek el, és nem mondanak semmit az előforduló esetszámról. Ez általában baj lenne, de pont a turbórákos teória szempontjából szerencsére nem gond, hiszen ha egyszer turbó, akkor nem baj, hogy nincs hosszú utánkövetési időnk, és ha agresszív, amiben csak úgy hullanak az emberek, akkor ez a halálozásban is meg kell látszódjon, nem csak az esetszámban.)

Szóval, meglátszódik?

Röviden: nem. A magyar adatokon (2. ábra) egész konkrétan az látszik, hogy 2022 volt a valaha feljegyzett LEGJOBB év rákhalálozás szempontjából, amióta ilyen típusú adatszolgáltatás létezik – soha olyan kevesen nem haltak meg rákban Magyarországon, mint 2022-ben! (Az ország változó lélekszámára és korfájára korrigáló ún. standardizált mutatót használva sem.) Hasonló a helyzet az amerikai adatok alapján is (3. ábra). Tegyük hozzá, hogy világszinten több mint 5,6 milliárd ember kapott COVID-19 elleni oltást 2020 decembere óta, így még a legkisebb növekedés is rengeteg többlet halálesetet eredményezne. Mint láttuk, nemhogy ez nem látszik, de az ellenkezője az igaz.

Akkor tehát semmi gond?

Sajnos ez sem igaz, de ennek nem az oltásokhoz van köze. A negyedik grafikonon láttok valamit, ami változott, az USA-ban legalábbis (mert nekünk nincsenek ilyen jól használható adataink).

A lezárásokkal (és a szűrővizsgálatok hiányával, csúszásaival) az történt, hogy lecsökkent az korai stádiumban felfedezett daganatok aránya, a késői stádiumban felfedezetteké pedig megnőtt (11, 12). De ez 2020 közepe, amikor az oltásoknak még a környékén nem jártunk! Maga a jelenség azonban baj, hiszen a később felfedezett rákok tipikusan rosszabbul gyógyíthatóak. Szóval sajnos könnyen lehet, hogy ez vissza fog ütni (amikor persze egyesek majd borítékolhatóan ráfogják az oltásra…).

Na de mi az a “turbórák”?

Nem tudom, ugyanis nincs ilyen orvosi fogalom, hogy “turbórák”. Ha találgatnom kéne, akkor arra tippelnék, hogy úgy alakulhatott ki ez a félelem, hogy

léteznek agresszívebb típusú rákok, amik nagyon gyorsan hozzák rossz állapotba a betegeket (pl. hasnyálmirigyrák)
és emellett léteznek olyan rákok, amik halál nyugodtan el tudnak lenni a testben anélkül, hogy különböző tüneteket okoznának. Ilyen például a tüdőrák, amelyet nagyon gyakran a már fájdalmat okozó csontáttét felfedezésekor diagnosztizálnak, amikor már sokszor nem tudnak túl sokat tenni az orvosok a betegekért.

Ha mindehhez hozzáveszem, hogy Magyarországon is hasonló helyzet állt elő, mint az USA-ban és a járvány alatt a szűrések hiánya miatt lecsökkent a korai- és megnőtt a késői stádiumban felfedezett daganatok száma, akkor rá lehet jönni, hogy ha megijeszteni akarnám az embereket, akkor pont ezzel a szóval dobálóznék én is.

“Turbórák”-ként lehet értelmezni a hosszú ideig tünetmentes, ezért későn felfedezett daganatokat, az agresszívebbeket és a más tényező miatt későn diagnosztizáltakat, hiszen ezek gyorsan, hetek, hónapok alatt véget vetnek az életnek. Ezek a rákok már a COVID-19 járvány előtt is pontosan így léteztek.

A téves információkat terjesztőkben ez a legvisszatetszőbb, hogy az emberek félelmére alapoznak, mert a félelem egy nagyon erős érzelem, ami megosztásokat és lájkokat és hangos embereket eredményez (érthető módon). Az emberek érzékelése gyakran torzított, mert a tragikus történetek sokkal nagyobb érzelmi hatást gyakorolnak rájuk, mint az adatok. (És jobban is emlékszünk rájuk, ezt szokták "availability heuristic" néven emlegetni.

Ráadásul a közösségi média felerősíti az ilyen eseteket, mivel az emberek sokkal nagyobb valószínűséggel osztanak meg egy megrázó történetet egy gyorsan romló egészségi állapotú rákos betegről, mint egy tudományos cikket a hosszú távú epidemiológiai trendekről. Ezzel azért fontos tisztában lenni, hogy az ember ennek alapján tudja kontrollálni ezeket a hatásokat akkor, amikor őt érik, ezáltal kontrollálni is könnyebb a félelmeinket, a szorongásainkat.

Elmondható még az, és ez is ijesztő, hogy az elmúlt n̶y̶óc̶ huszonöt évben a fiatal korban diagnosztizált daganatos betegségek száma megnőtt (13). Ez egy érzelmileg erősen ható érve lehet az ezt terjesztőknek a “turbórák” mellett. Különösen igaz ez az emésztőrendszeri daganatok, az emlőrák és a pajzsmirigyrák előfordulása terén.

Az egyetlen bökkenő, hogy ez a növekedés már a 2000-es évek eleje óta tart, azaz semmi köze a COVID-19 vakcinákhoz. A fő okok között szerepelnek az életmódbeli változások, a környezeti szennyeződések, az elhízás növekvő aránya. Azaz kicsit olyan a helyzet a rák terén, hogy a problémák, amiket ezek az emberek felvetnek, azoknak vagy köze van az oltásokhoz, de akkor nem valósak, vagy valósak, de akkor meg nincs köze az oltásokhoz.

Tanulságok:

A posztban több szinten szerettem volna megmutatni nektek, miért álhír a “turbórák”. Egyrészt, mert ilyen nem létezik. Mármint agresszív, gyors lefolyású rákbetegség természetesen létezik, ahogy létezett korábban is, de mint új entitás, nem létezik ilyen.

Biológiailag eleve nagyon valószínűtlen, hogy az oltás ilyet tudjon okozni. (Ha mégis igaz lenne, akkor meg a természetes megfertőződés pláne okozná.) A rák kialakulásának biológiai mechanizmusai, az oltások és a vírus működése nem támasztják alá, hogy az mRNS vakcinák daganatot okoznának.

Másrészt az epidemiológiai adatok nem mutatnak semmilyen növekedést a daganatos megbetegedésekben az oltások bevezetésének hatására.

Végezetül pedig, soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ennyiszer le kell írnom azt a szót, hogy “turbórák”, illetve a közösségi médiában terjedő történetek az emberi érzékelés és az információfeldolgozás torzításain alapulnak, nem pedig tudományos bizonyítékokon.

Utálok debunking posztot írni emberek, ez a poszt pedig emlékeztetett erre. Úgy álltam neki, hogy jó lesz, a rákbiológia érdekes, szívesen elmagyarázom hogyan van, a “turbórák”-nak meg már a nevéből is látszik, hogy nincs ilyen, biztos könnyen megcáfolom majd, név alapján a “szuperAIDS”-re hasonlít.

Aztán lejjebb és lejjebb kerülsz a lefolyóban és újabb és újabb cikkeket fedezel fel, amiket emberek kiforgatnak, összesen 10-15 ilyen kiferdített kutatással találkoztam, ki is gyűjtöttem ezeket, ebből a két legelterjedtebbet választottam ki és írtam bele ebbe a posztba. Tehát kb. 15 másik kapcsolódási ponton lehetne ugyanilyen hosszú bejegyzést írni.

Szóval a végén ott tart az emberlánya, hogy hogyan mondja el néhány mondatban azt, hogy mi az a promóter, azzal együtt, hogy mi az az IgG4 class switch, hogy mi a CD4/CD8 arány (az utóbbi kettőről nem beszéltem most) úgy, hogy egy poszt még megfelelő hosszúságú és fogyasztható legyen.

Ez egyébként az ”infodémia” és az egyik taktikája az álhírterjesztőknek, hogy annyi infót zúdítanak rád, amit már képtelenség cáfolni, mert mire megtennéd, cseppfolyós lesz az agyad. Meg annak is, aki elolvassa (bocsi mindenkitől). Ha megfigyelted az itteni kommenteket, számtalanszor történt meg velem is, hogy jött a linkdömping, hogy és ezekre mit mondok? Nem is beszélve arról, hogy mennyi munka egy ilyet rendesen kiásni és megírni.

Végül kiváló példa a “turbórák” arra, hogy milyen mélyre tudnak menni a konteók, hogyan dobálóznak emberek szakkifejezésekkel, amiket a hallgatóság nem ért (vagy ők maguk sem), a hitelesség látszatát keltve. Mennyire nem lehet, vagy nehéz öt percben, tíz mondatban átadni a molekuláris biológiának már pusztán azt a részét sem, ami ahhoz szükséges, hogy értsük, hogy ez miért konteó egyáltalán és nem a valóság.

Egy szó mint száz nem jó ilyen posztot írni, így továbbra sem fogom gyakran csinálni és csak remélni merem, hogy a közeljövőben senki nem találja ki, hogy a szónikusalzheimer, vagy a galaktikusepekő is az oltásokhoz kapcsolódik, mert akkor leteszem a hajam tényleg.

Lezárásnak pedig annyit mondanék, hogy az „örök élet” jól hangzik, amíg rá nem jössz, hogy a sejtek halhatatlansága nem egy Marvel-sztori, hanem a rák egyik alapja. Ironikus, nem?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

Végzetes turbórák, ami hirtelen elvisz: tényleg van ilyen? Az orvos válaszol

Ajánló:

Rebecca Skloot: Henrietta Lacks örök élete, Park Kiadó, 2012
Patreon

Források:

A SARS-CoV-2 integrálódik LINE-1 transzpozonon keresztül. 1 Zhang et al. (2021) Reverse-transcribed SARS-CoV-2 RNA can integrate into the genome of cultured human cells and can be expressed in patient-derived tissues. PNAS.
…vagy nem integrálódik… Parry et al. (2021) No evidence of SARS-CoV-2 reverse transcription and integration as the origin of chimeric transcripts in patient tissues. PNAS.
…de mindenesetre az mRNS még szerintük sem integrálódik. Zhang et al. (2023) LINE1-Mediated Reverse Transcription and Genomic Integration of SARS-CoV-2 mRNA Detected in Virus-Infected but Not in Viral mRNA-Transfected Cells. Viruses
Megszekvenált Moderna és Pfizer prepint, SV40 promóter és DNS kontaminációs konteók alapja: OSF
Teljes SV40 daganatot okoz hörcsögökben: Girardi et al. (1962) Development of Tumors in Hamsters Inoculated in the Neonatal Period with Vacuolating Virus, SV40. Experimental Biology and Medicine.
Cicala et al. (1993) SV40 induces mesotheliomas in hamsters. American Journal of Pathology.
Kontaminált polio oltás, teljes SV40 emberekben nem okoz rakot
Pankhurst et al. (2001) Thirty-five year mortality following receipt of SV40-contaminated polio vaccine during the neonatal period. British Journal of Cancer. 85(9): 1295–1297.
Engels et al. (2003) Cancer Incidence in Denmark Following Exposure to Poliovirus Vaccine Contaminated With Simian Virus 40. Journal of the National Cancer Institute. 95(7): 532–539.
Engels et al. (2003) Childhood exposure to simian virus 40-contaminated poliovirus vaccine and risk of AIDS-associated non-Hodgkin’s lymphoma. International Journal of Cancer. 106(2): 283–287.
Rollison et al. (2004) Case-Control Study of Cancer among US Army Veterans Exposed to Simian Virus 40-contaminated Adenovirus Vaccine. American Journal of Epidemiology. 160(4): 317–324.
USA későn diagnosztizált dagatok számának emelkedése a korán diagnosztizáltakkal szemben a pandémia alatt:

Han, X., Yang, N. N., Nogueira, L., Jiang, C., Wagle, N. S., Zhao, J., Shi, K. S., Fan, Q., Schafer, E., Yabroff, K. R., & Jemal, A. (2023). Changes in cancer diagnoses and stage distribution during the first year of the COVID-19 pandemic in the USA: a cross-sectional nationwide assessment. The Lancet. Oncology, 24(, 855–867. Redirecting

Catherine R. Fedorenko et al. (2021), Stage at cancer diagnosis during the COVID-19 pandemic in western Washington state.. JCO 39, 145-145
A daganatos betegségek számának emelkedése fiatalok körében: Why are so many young people getting cancer? What the data say

Ábrák, képek forrásai: