Ezt jelezheti a mellkasi nyomás
Kevés olyan tünet van, amit annyira komolyan veszünk – és joggal –, mint a mellkasi nyomást.
Ha valaki azt mondja: „mintha ráült volna valami a mellkasomra”, a legtöbben egyből a szívre gondolunk. És valóban: a mellkasi nyomás az egyik klasszikus jele lehet a szívproblémáknak, de messze nem ez az egyetlen ok, ami a háttérben meghúzódhat.
A mellkasi nyomás nem betegség, hanem tünet. Egy olyan testérzet, amit sokféleképpen élhetünk meg: feszítő, szorító, préselő érzésként – leggyakrabban a mellkas közepén, de előfordulhat oldalt is. Van, akinél mozgásra jön elő, másnál nyugalomban is jelentkezik, sőt, egyesek légszomjjal, szapora szívveréssel, izzadással vagy akár félelemérzettel tapasztalják.
Ez az érzés lehet múló kellemetlenség, de akár életveszélyes állapot jele is. Az orvoslásban épp ezért kiemelten fontos a tünet pontos értelmezése és kivizsgálása.
Mi állhat a háttérben?
A szív és az érrendszer betegségei a legnagyobb riadalmat kiváltó okok közé tartoznak – és nem véletlenül. Az angina pectoris vagy a szívinfarktus tipikusan szorító, nyomó jellegű fájdalommal jár, ami gyakran a bal karba, nyakba vagy állkapocsba sugárzik. Egy ilyen jellegű mellkasi nyomást nem lehet félvállról venni, főleg ha verejtékezés, gyengeség, vagy ájulásérzés is kíséri.
De nem minden nyomásérzés szív eredetű. A tüdő betegségei – például egy tüdőgyulladás vagy egy légmell – is okozhatnak nyomást vagy fájdalmat, különösen légvételre. Egy tüdőembólia pedig az egyik legsúlyosabb sürgősségi kórkép, amit hirtelen kialakuló mellkasi fájdalom és nehézlégzés jellemez.
Az emésztőrendszer sem marad ki a sorból: a gyomorsav visszaáramlása, vagyis a reflux is tud olyan égető érzést kelteni, amit a beteg a mellkasában észlel, sőt, gyakran összetévesztik a szíveredetű fájdalommal. Egy kiadós ebéd, fűszeres vacsora után jelentkező mellkasi égés sokszor inkább gasztroenterológiai kérdés, mint kardiológiai.
A mozgásszervi eredetű okok – például egy megerőltetett bordaközi izom vagy egy ideg becsípődése – inkább mozgásra, testhelyzet-változtatásra jelentkeznek. Ezek gyakran tapinthatók, pontosan kitapintható fájdalommal járnak, nem ritkán egy rossz mozdulat előzi meg őket.
És végül, de nem utolsósorban ott vannak a pszichés tényezők. Pánikroham vagy tartós szorongás során nagyon is valóságos mellkasi szorítást élhet meg az ember, szapora szívveréssel, fulladásérzéssel, ami még ijesztőbbé teszi a helyzetet. Ezeknél a tüneteknél nincs szervi eltérés, de attól még az élmény intenzív – és jogosan vált ki aggodalmat.
Minden esetben orvoshoz kell fordulni?
Nem minden mellkasi nyomás szívroham, de ezt laikusként nem lehet biztosan eldönteni. Ha valaki újonnan jelentkező, nyugalomban sem múló, kisugárzó vagy erős nyomást érez, amelyet gyengeség, izzadás, légszomj vagy szédülés kísér, azonnal hívjon mentőt. Ezek ugyanis a szívinfarktus klasszikus jelei lehetnek.
Ha a panasz rendszeresen jelentkezik terhelésre, vagy bizonyos ételek fogyasztása után, akkor is indokolt a kivizsgálás, de nem feltétlenül sürgősséggel. Egy alapos orvosi beszélgetés, EKG, laborvizsgálat, képalkotás segíthet a pontos diagnózis felállításában.
És mi a helyzet a kezeléssel?
Ez mindig a kiváltó októl függ. Ha a panasz mögött szívbetegség áll, gyógyszerek, életmódváltás, néha invazív beavatkozás (pl. szívkatéterezés) szükséges. Reflux esetén étrendi változtatás, savlekötő gyógyszerek segíthetnek. Ha stressz vagy pánik áll a háttérben, a pszichológiai támogatás és szorongásoldók hozhatnak megkönnyebbülést. Mozgásszervi eredetnél pedig célzott fájdalomcsillapítás és gyógytorna a leggyakoribb megoldás.
A kulcs mindig a pontos ok feltárása – mert csak így lehet célzottan segíteni.
Ebből derülhet ki, hogy a mellkasi fájdalmat nem a szív okozza
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
Felhasznált források
