Mellkasi fájdalommal, hidegrázással is jelezhet egy rettegett tüdőbetegség

A betegség az esetek nagy részében sokáig tünetmentes lehet, illetve a tünetek nem jellegzetesek.

A tuberkulózis (TBC) egy bakteriális fertőzés, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Leggyakrabban a tüdőt érinti, de más szervekre is átterjedhet. A betegség felismerése kulcsfontosságú a megfelelő kezelés érdekében.

A TBC leggyakoribb tünetei

A tuberkulózis tünetei fokozatosan alakulnak ki, és hetekig vagy akár hónapokig is fennállhatnak, mielőtt a beteg orvoshoz fordul. Az alábbi tünetek jellemzőek lehetnek:

• Elhúzódó köhögés (több mint három hétig tartó)
• Véres köpet vagy váladék
• Mellkasi fájdalom
• Láz és éjszakai izzadás
• Fogyás és étvágytalanság
• Általános gyengeség, fáradtság
• Légszomj és nehézlégzés

A betegség lokalizációjától függően a TBC más szerveket is érinthet, és ezeknek megfelelően egyéb tünetek is megjelenhetnek:

• Csont- és ízületi TBC: fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság
• Agyhártyagyulladással járó TBC: fejfájás, zavartság, hányás, tudatzavar
• Húgyúti és nemi szervi TBC: véres vizelet, deréktáji fájdalom
• Bőrt érintő TBC: nem gyógyuló fekélyek, bőrcsomók

Az említett tünetek tehát tbc-re is utalhatnak. A kialakult krónikus betegségnek általában jellegzetes jelei vannak a mellkasröntgenen vagy CT-n. Robert Koch 1892. március 24-én jelentette be, hogy sikerült azonosítania a tuberkulózist okozó baktériumot, amiért 1905-ben orvostudományi Nobel-díjban részesült. Dr. Potecz Györgyit a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus szakemberét kérdeztük a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

A tbc-ről röviden

- A tuberkulózis (tbc) egy bakteriális eredetű fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. A kórokozók elsősorban cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés) terjednek, a szervezetbe jutva pedig – megfelelő védekezőképesség esetén –elakadnak a nyirokcsomóban és betokozódnak. Kedvező esetben a létrejött tuberculum (gümő) elmeszesedik; legyengült immunrendszer esetén azonban tovább növekszik vagy szétesik, a gümőből kiszabaduló baktériumok a tüdő állományt megbetegítik, a légutakba törve a köpettel a külvilágba juthatnak.

A betegség legtöbbször csak a tüdőt érinti, de ritkán a mycobaktériumok a véráramba jutva más szervekben (gyomor-bélrendszer, húgy- és ivarszervek, csontok, a bőr, központi idegrendszer) is megtelepedhetnek – mondja dr. Potecz Györgyi.

Hozzátette, hogy a fertőzés hatására kialakuló gümők elpusztítják a megbetegedett szerv szövetét, és a gyógyulást követően is marad vissza kötőszövet (heg). A szakember szerint elsősorban a fertőzött betegekkel foglalkozó egészségügyi és szociális dolgozók, a rossz életkörülmények között élők, alkohol- és kábítószerhasználók, valamint a legyengült immunrendszerű emberek (pl. HIV-fertőzöttek, cukorbetegek, daganatos betegek) veszélyeztetettek fokozottan a tbc-re.

A tüdőtuberkulózisban a tünetek nem jellegzetesek, a betegség az esetek nagy részében sokáig tünetmentes lehet. A betegségre a hosszan tartó köhögés, esti hőemelkedés, éjszakai izzadás, súlyosabb esetben mellkasi fájdalom, légszomj, láz-és hidegrázás, kimerültség, fogyás hívhatja fel a figyelmet. Potecz doktornő a tbc kapcsán megemlíti azt is, hogy a kialakult krónikus betegségnek általában jellegzetes jelei vannak a mellkasröntgenen vagy CT-n, de a diagnózis pontos megállapításához a kórokozó azonosítása, speciális festési és tenyésztési eljárások szükségesek.

Tíz érdekes tény a tbc-ről

1. A viktoriánus korban a lányok szépségének mércéje az volt, hogy mennyire hasonlítottak külsőre egy tbc-s beteghez.
2. A tbc számtalan művész, tudós és politikus halálát okozta. A gümőkór áldozata lett Anders Celsius, Erwin Schrödinger, Frédéric Chopin, Franz Kafka, George Orwell, Richelieu bíboros, Tóth Árpád és Anton Csehov is.
3. Magyarországon a tüdővész a múlt század elején népbetegség volt. A 19-20. század fordulóján az összes halálozás egynegyedéért a tbc volt a felelős – ekkor nevezték a tbc-t morbus hungaricusnak.
4. 1901-ben nyílt meg báró Korányi Frigyes orvos kezdeményezésére az Erzsébet Királyné Szanatórium. Korányi aktív szerepet vállalt a tuberkulózis elleni küzdelemben.
5. A tbc elleni oltást két francia tudós, Albert Calmette és Camille Guerin fejlesztette ki 1906-ban. A nevük az oltás elnevezésében maradt fenn BCG (Bacilus Calmette-Guerin),
6. Hazánkban az 1950-es évek szigorú intézkedéseinek és a tüdőszűrő rendszer kiépítésének köszönhetően a tbc megbetegedések száma visszaszorult.
7. A WHO statisztikája szerint a tbc elleni küzdelemre irányuló globális erőfeszítések kb. 75 millió életet mentettek meg 2000 óta.
8. Annak ellenére, hogy egy megelőzhető és gyógyítható betegségről van szó, világszerte évente 10 millió ember betegszik meg, és 15 millióan halnak meg tuberkulózisban.
9. A tbc leggyakoribb társbetegsége az alkoholfüggőség és diabetes mellitus.
10. A világ lakosságának körülbelül egynegyede fertőzött, de csak kis hányada lesz tbc-s.

"Bár a tbc évszázadokon át gyógyíthatatlan betegségnek számított, ma már speciális antibiotikumokkal / antituberculoticumokkal gyógyítható. Ugyanakkor a betegeknek komplex és hosszas kezelésre kell számítaniuk, melynek során elkülönítik őket arra az időre, míg baktériumokat ürítenek, és környezetük is antibiotikumos kezelésben részesül. Hazánkban 1954 óta minden egészséges újszülött oltása kötelező tuberkulózis ellen, ami védelmet nyújt számukra a tbc kórokozója által okozott gennyes agyhártyagyulladástól, valamint a súlyos tbc-től. A BCG oltás ugyanakkor nem alkalmas fertőzés terjedésének megelőzésére és a felnőttkori tbc megakadályozására." – hangsúlyozza dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont orvosa.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

Látens és tünetes tbc: ez a különbség a kettő közt