Nem a sárgaság az első tünet, ami a zsírmájat jelzi - ezekre panaszokra figyeljen

Elengedhetetlen időben felismerni az állapotot, mert megfelelő kezelés nélkül komoly szövődmények alakulhatnak ki.

A zsírmáj sokáig tünetmentes, illetve, ha meg is jelennek az első tünetek, azok olyan általánosak, hogy nem feltétlenül következhetünk belőle a zsírmájra. Dr. Németh Alíz, a Gasztroenterológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arra hívta fel a figyelmet, kiknek és milyen esetben érdemes részt venni egy egyszerű, fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálaton.

Nem a sárgaság a zsírmáj első tünete

Ha valaki indokolatlan kimerültséget és a has jobb felső részén megjelenő fájdalmat, kellemetlen érzést tapasztal, jól teszi, ha orvoshoz fordul. Ha az állapot már előrehaladottabb, a tünetek is kifejezettebbekké válhatnak, kialakulhat például:

• haspuffadás,
• bőraláfutások, nyelőcsőben, gyomorban kitágult erek,
• kipirosodott tenyerek,
• a bőr és a szemfehérje sárgasága.

Ugyan nem érzékelhető panasz, de a megnagyobbodott lép is jellegzetes tünet – ezt hasi ultrahanggal lehet kimutatni.

Ha besárgult a szemfehérjéje vagy bőre, ne tippelgessen sokat: ezzel a tünettel mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Mi okozza a sárgaságot?

A sárgaság akkor alakul ki, amikor túl sok a sárgás színű epefesték, vagyis a bilirubin a vérben. A bilirubin alapvetően a vörösvérsejtekben található, és amikor ezek a sejtek lebomlanak, a máj kiszűri a bilirubint a véráramból, vízoldékonnyá alakítja, és az epébe juttatja. Az epevezetéken keresztül a nyombélbe jut, majd nagyobb részben a széklettel kiürül, kisebb részben pedig a bélből visszaszívódik. Ha a rendszer valahol meghibásodik, a bilirubin felhalmozódik és sárgásra színezi a bőrt, a nyálkahártyákat és a szemfehérjét.

Az úgynevezett sárgaságnak 3 típusa ismert:

• a máj előtti fázis
• a máj eredetű
• a máj utáni fázis.

Ezek a fázisok a sárgaság okának helye szerint különülnek el. A máj előtti fázisban nem magában a májban található a probléma, hanem valamilyen ok miatt (ami vizsgálandó!) erőteljesebb a vörösvérsejt pusztulás, ez emeli meg a bilirubin szintet. A máj eredetű sárgaság értelemszerűen a májból ered, elsősorban a hepatitisz, a májgyulladás okozhat sárgaságot. A máj utáni típus az úgynevezett elzáródásos icterus, ami az epefeldolgozás valamilyen zavarára utal. Legismertebb formája a Gilbert-kór, ami egy kezelést nem igénylő állapot.

Gyakori okok a sárgaság mögött

Ezek a leggyakoribb kiváltó okok:

• hepatitisz
• alkoholos májbetegség
• elzáródott epevezeték
• bizonyos gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, fogamzásgátlók, szteroidok, penicillin)

A kezeletlen zsírmáj egyre súlyosabb állapothoz vezethet

Az egészséges máj nem tartalmaz zsírt, a zsírmáj azonban olyan elterjedt betegség, hogy lassan népbetegségnek lehet nevezni. Az első stádiumok tünetmentessége miatt sajnos sokan későn fordulnak orvoshoz. Így idővel az állapot egyre romolhat, kialakulhat a májcirrózis (májzsugorodás), valamint, ha a zsírmáj és a cukorbetegség együttesen van jelen, jelentősen nő a szívbetegségek megjelenésének esélye is. Fontos tudni, hogy idejében felfedezve, életmóddal és szükség esetén gyógyszerrel a romlás megállítható és a májban lévő zsír mennyisége csökkenthető.

Ez a zsírmáj 4 stádiuma:

1. 1 Egyszerű zsírmáj: a májban még csak kisebb mennyiségű zsír halmozódik fel.
2. 2 Májgyulladás (hepatitis): ebben a fázisban már gyulladás van a májban.
3. 3 Fibrózis (fibrosis): az állandósult gyulladás miatt hegszövet jelenik meg a máj körül és a közeli erekben, de még normálisan funkcionál a szerv.
4. 4 Májzsugor (cirrózis, cirrhosis): ez a veszélyes stádium több év után alakul ki, mivel a máj fokozatosan zsugorodik, hegesedik. Jelentősen hozzájárul a májelégtelenség és májdaganat kockázatának növekedéséhez.

Az alkoholbetegek és az elhízással küzdők a veszélyeztettek

A zsírmáj igen gyakran az alkoholfüggőség következménye, náluk diagnosztizálható az úgynevezett alkoholos zsírmáj. A másik nagy rizikócsoportot a túlsúlyos, elhízott személyek jelentik, 80%-uknál lehet jelen ez a probléma. További kockázati tényezők:

• 2-es típusú cukorbetegség,
• inzulinrezisztencia,
• magas vérzsírszint,
• metabolikus szindróma (ez a cukorbetegség, a magas vérnyomás és vérzsírszint és az elhízás kombinációja),
• policisztás ovárium szindróma (PCOS),
• pajzsmirigy alulműködés,
• hasnyálmirigy betegség,
• 50 éven felüli életkor,
• dohányzás,
• felszívódási zavarok,
• bizonyos gyógyszerek (például szteroidok, hormonok) hosszútávú szedése is. 

Az akut terhességi zsírmáj egy külön csoportot jelent, amely szerencsére igen ritka, ugyanis az anyát és a magzatot is veszélyezteti.

Hogyan diagnosztizálható a zsírmáj?

- A diagnosztizálás első lépése a laborvizsgálat, ezen belül a májfunkció megállapítása, bár ez a módszer nem ad teljes képet a zsírmájról. Ezért jelent jó megoldást a máj szerkezeti vizsgálat, ami tulajdonképpen egyfajta fájdalmatlan hasi ultrahang. Ennek segítségével a máj szerkezeti átépülése és a máj zsírtartalmának meghatározása néhány perc alatt, szövettani pontossággal megtörténhet, hiszen az ultrahanghullám terjedése, visszaverődése adja az információt a máj rugalmasságáról, esetleg hegesedéséről és egyidejűleg a zsírosodás mértékéről - ismerteti dr. Németh Alíz, a Gasztrienterológai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. – A máj szerkezeti vizsgálattal 10 kg feletti gyermekeket és extrém elhízott felnőtteket is képesek vagyunk vizsgálni, bár néhány esetben elkerülhetetlen a biopszia (mintavétel).

Összegezve

• A zsírmáj tünetmentes lehet sokáig, vagy általános panaszokat okozhat.
• Fontos a máj szerkezeti vizsgálata a diagnózishoz.
• Fontos figyelni az indokolatlan kimerültséget és a has jobb felső részén megjelenő fájdalmat.
• Sárgaság esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
• A zsírmáj legsúlyosabb kockázati tényezői közé tartozik az alkoholfüggőség és a túlsúly.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!