Mi a légmell?

A légmell (pneumothorax) olyan orvosi állapot, amely során levegő kerül a mellhártya (pleura) lemezei közé, a tüdő és a mellkasfal közé. Ez a levegő összenyomhatja a tüdőt, részlegesen vagy teljesen összeesve (kollabálva) azt, ami légzési nehézséget és mellkasi fájdalmat okozhat. A légmell lehet spontán (minden előzmény nélkül alakul ki) vagy másodlagos (valamilyen tüdőbetegség vagy trauma következtében jelentkezik).

A légmell típusai

A légmell akár spontán módon is kialakulhat, többféle súlyossági fokozatban. Egészséges fiatal embereknél is – egyéni adottságok alapján vagy trauma miatt – előfordulhat, hogy a tüdőszövet valamely része átszakad, és így közvetlenül a tüdőből kerülhet levegő a tüdő és a mellkas közé.

A légmell kialakulásának másik lehetséges módozata, ha valamilyen tüdőbetegség gyengíti meg annyira a tüdő szövetét, hogy az fizikailag megsérül, és „átereszti” a benne lévő levegőt. Ezek az állapotok a kicsiny, csekély kiterjedésű, önmagában veszélytelen légmelltől a terjedelmes, akár életveszélyes mértékű változatokig – a legkülönfélébb súlyossági fokozatban – fordulhatnak elő.

Spontán pneumothorax

• Primer spontán pneumothorax: egészséges embereknél jelentkezik, jellemzően magas, vékony fiatal férfiaknál. A dohányzás növeli a kockázatát.
• Szekunder spontán pneumothorax: Krónikus tüdőbetegség (például COPD, asztma, cisztás fibrózis, tuberkulózis, tüdőrák) következményeként alakul ki.

Traumás pneumothorax

Külső sérülés, például baleset, szúrt vagy lőtt seb, illetve orvosi beavatkozás (például tüdőbiopszia, mechanikus lélegeztetés) okozza.

Feszüléses (tenziós) pneumothorax

Életveszélyes állapot, amikor a levegő egyirányúan beáramlik a mellhártyaűrbe, de nem tud onnan távozni, így a növekvő nyomás kiszoríthatja a szívet és a nagy ereket, ami keringési összeomláshoz vezethet.

A légmell tünetei, társtünetei

• Hirtelen fellépő, szúró jellegű mellkasi fájdalom
• Légszomj (dyspnoe)
• Szapora légzés (tachypnoe)
• Szapora szívverés (tachycardia)
• Köhögés (ritkán)
• Cianózis (a bőr és az ajkak kékes elszíneződése súlyos esetben)
• Egészségtelen bőrszín és verejtékezés (feszüléses pneumothorax esetén)

A légmell felismeréséhez az alábbi vizsgálatokat használják

• Fizikális vizsgálat: az orvos kopogtatás során hipereszonáns (dobos) hangot hallhat, és a tüdő felett a légzési hangok csökkenhetnek vagy hiányozhatnak.
• Mellkasröntgen: a leggyakoribb diagnosztikai módszer, amely megmutatja a levegő jelenlétét a mellhártyaűrben és az esetleges tüdőösszeesést.
• CT-vizsgálat: részletesebb képet adhat, különösen akkor, ha a röntgen nem egyértelmű.
• Ultrahang: gyors és hatékony diagnosztikai eszköz, amelyet leggyakrabban sürgősségi helyzetekben alkalmaznak.

A légmell kezelése

A kezelés attól függ, hogy a légmell milyen súlyos és milyen típusú:

• Kisebb légmell esetén (ha a tüdő csak kis mértékben kollabált)
• Gyakran nem igényel beavatkozást, mivel a levegő magától felszívódhat néhány héten belül.
• Az orvosok oxigénkezelést alkalmazhatnak a felszívódás gyorsítása érdekében.
• Nagyobb vagy súlyosabb légmell esetén
• Mellkasi drénezés (thoracostomia): egy kis csövet helyeznek a mellhártyaűrbe a felesleges levegő eltávolítása érdekében.
• Pleurodesis: ha a légmell visszatérő, a pleura összetapasztását célzó beavatkozást végezhetnek (például kémiai anyag vagy műtéti eljárás segítségével).
• Sebészeti beavatkozás: VATS (videó-asszisztált torakoszkópos műtét) vagy pleurectomia jöhet szóba súlyos, visszatérő esetekben.
• Feszüléses pneumothorax esetén (életveszélyes állapot): azonnali sürgősségi beavatkozás szükséges: tűdekompressziót végeznek a levegő kiengedésére, majd mellkasi drénezést alkalmaznak.

Megelőzhető-e a légmell kialakulása?

• A dohányzás abbahagyása jelentősen csökkenti a spontán pneumothorax kialakulásának esélyét.
• A légúti betegségek megfelelő kezelése segíthet a szekunder pneumothorax megelőzésében.
• Visszatérő eseteknél az orvos dönthet megelőző sebészeti beavatkozásról (pleurodesis, VATS).
• Mélytengeri búvárkodás és repülés kerülése javasolt a teljes gyógyulásig.

Gyakori kérdések a légmellről

Fontos: ha légzése egyre nehezebbé válik, haladéktalanul hívja a 112-t és kérjen mentőt, mert az oxigénhiány életveszélyes állapotot idézhet elő!

Mennyi idő alatt gyógyul meg a légmell?

A kisebb spontán pneumothoraxok általában 1-2 hét alatt maguktól felszívódnak, míg a nagyobb légmellek esetén a mellkasi csővel végzett drénezés néhány napot igénybe vehet. Ha sebészeti beavatkozásra van szükség, a felépülés akár több hétig is eltarthat.

Lehet-e légmellem anélkül, hogy észrevenném?

Igen, kisebb légmell esetén előfordulhat, hogy nincsenek vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek. Ezek a spontán pneumothoraxok gyakran véletlenül, más vizsgálatok során derülnek ki.

Újra kialakulhat a légmell, ha már volt egyszer?

Sajnos igen. Az első spontán pneumothorax után a kiújulás esélye körülbelül 30-50% az első éven belül, ha nem történt megelőző műtéti beavatkozás.

Mi történik, ha nem kezelik a légmellet?

A kisebb légmellek maguktól is felszívódhatnak, de a nagyobbak és a feszüléses pneumothorax életveszélyes állapotot idézhetnek elő. Kezelés nélkül a tüdő teljes összeesése és légzési elégtelenség is bekövetkezhet.

Visszatérhetek sportolni a gyógyulás után?

Igen, de csak fokozatosan, az orvosi utasításokat betartva. A mély légzést és nagy nyomáskülönbséget okozó sportokat (búvárkodás, ejtőernyőzés, nagy magasságban végzett edzések) kerülni kell a teljes gyógyulásig.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• Egészségvonal
• American Lung Association
• National Health Service (NHS)
• UpToDate: Pneumothorax – Clinical Features and Management