Mire utal a lassú pulzus?
A lassú pulzus, más néven bradycardia, olyan szívritmuszavar, amelyben a szívverések száma percenként 60-nál kevesebb. Bár bizonyos esetekben (például edzett sportolóknál) a lassú pulzus normális és egészséges lehet, más esetekben súlyos szív- vagy egyéb egészségügyi problémákra utalhat.
Mi számít lassú pulzusnak?
- Normál pulzusértékek: a felnőttek esetében a normál nyugalmi pulzus 60–100 ütés/perc között mozog.
- Bradycardia diagnózisa: ha a pulzus tartósan 60 ütés/perc alá csökken, különösen, ha ezt tünetek is kísérik, akkor bradycardiáról beszélünk.
- Sportolóknál: magasan edzett sportolóknál a nyugalmi pulzus akár 40 ütés/perc is lehet, és ez nem tekinthető kórosnak.
A lassú pulzust számos tényező okozhatja, okai lehetnek
- szívbetegségek
- sinuscsomó-diszfunkció (a szív természetes pacemakerének zavara)
- AV-blokk (atrioventricularis blokk – a szív ingerületvezetésének problémája)
- koszorúér-betegség vagy szívizomgyulladás
- anyagcsere-problémák és hormonális eltérések
- pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis)
- elektrolit-egyensúlyzavarok (pl. magas káliumszint)
- gyógyszerek és mérgezések
- béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, bizonyos antiaritmiás szerek mellékhatásai
- kábítószerek vagy alkohol okozta mérgezés
- neurológiai és egyéb okok
- magas koponyaűri nyomás (pl. agydaganat vagy agyi trauma esetén)
- autonóm idegrendszeri rendellenességek
- alvási apnoé szindróma
A bradycardia nem mindig okoz tüneteket, de ha igen, akkor az alábbi panaszok jelentkezhetnek:
- gyengeség, fáradékonyság
- szédülés vagy ájulás (syncope)
- mellkasi fájdalom vagy légszomj
- zavartság, koncentrációs nehézségek
- csökkent fizikai terhelhetőség
Ha a lassú pulzus hirtelen jelentkezik, és eszméletvesztéssel vagy erős szédüléssel jár, az sürgős orvosi ellátást igényelhet.
Hogyan diagnosztizálható a bradycardia?
A lassú pulzus kivizsgálására többféle módszer létezik:
- Fizikális vizsgálat és pulzusmérés: az orvos ellenőrzi a beteg pulzusát és vérnyomását.
- EKG (elektrokardiogram): kimutatja a szív elektromos aktivitását és az esetleges ingerületvezetési zavarokat.
- Holter-monitorozás: 24 órás vagy akár hosszabb távú szívritmus-figyelés, amely segít az időszakosan jelentkező bradycardia észlelésében.
- Laborvizsgálatok: elektrolitszintek, pajzsmirigyhormonok és egyéb anyagcsere-paraméterek ellenőrzése.
- Terheléses EKG: segíthet a terhelésre adott szívreakció megítélésében.
- Szívultrahang (echokardiográfia): a szív szerkezeti eltéréseinek kimutatására.
A lassú pulzus kezelési lehetőségei
A bradycardia kezelése attól függ, hogy milyen alapbetegség okozza.
- Ha nincs tünet és nincs alapbetegség: sportolóknál vagy egyéb egészséges embereknél általában nincs szükség kezelésre.
- Gyógyszer okozta bradycardia: az adott gyógyszer dózisának csökkentése vagy lecserélése javasolt.
- Pajzsmirigy vagy elektrolitzavarok esetén: a kiváltó ok megfelelő kezelése szükséges.
- Pacemaker (szívritmus-szabályozó beültetése): ha a lassú pulzus súlyos tüneteket okoz és nem reagál más kezelésekre, akkor pacemakert ültethetnek be, amely elektromos impulzusokkal szabályozza a szívverést.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Keresse fel az orvosát, ha:
- A pulzusa tartósan 60 ütés/perc alatt van és fáradékonyságot, szédülést vagy más tüneteket tapasztal.
- Szívbetegségben szenved, és új tünetek jelentkeznek.
- Gyógyszeres kezelés alatt áll, és lassú pulzust vagy mellékhatásokat észlel.
Sürgős orvosi ellátás szükséges, ha:
- Erős szédülést vagy ájulást tapasztal.
- Mellkasi fájdalom vagy légszomj jelentkezik.
- A pulzusa nagyon alacsony (40 alatt) és rosszulléttel jár.
Gyakori kérdések a lassú pulzusról
A bradycardia a szívritmuszavarok egyik típusa, amelyet a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének rendellenes működése okoz. Ebben az állapotban a szívverés lassabb a normálisnál, azaz a pulzusszám nem éri el a percenkénti 60 ütést.
Lehet valakinek lassú pulzusa anélkül, hogy beteg lenne?
Igen, sportolóknál vagy fizikailag aktív embereknél a nyugalmi pulzus alacsonyabb lehet anélkül, hogy ez bármilyen problémát okozna. Ez a szív fokozott hatékonyságának jele is lehet.
Milyen életmódbeli változtatások segíthetnek a lassú pulzus kezelésében?
Ha a lassú pulzus mögött valamilyen anyagcsere-zavar vagy életmódbeli tényező áll, akkor a rendszeres testmozgás, a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás, valamint a dohányzás és az alkohol elhagyása segíthet. Bizonyos esetekben az étrendi változtatások, például a pajzsmirigy megfelelő működését támogató táplálkozás is hozzájárulhat a pulzus normalizálásához.
Hogyan lehet otthon ellenőrizni a pulzust?
A pulzust legegyszerűbben a csuklón vagy a nyaki verőéren lehet megmérni. Használhatunk pulzusmérő okosórát vagy vérnyomásmérőt is. Ha rendszeresen alacsony értékeket mér és tüneteket is tapasztal, érdemes orvoshoz fordulni.
A bradycardia mindig pacemaker-beültetést igényel?
Nem, a pacemaker csak súlyos, tüneteket okozó esetekben szükséges. Ha a bradycardia hátterében gyógyszerek vagy kezelhető betegségek állnak, akkor azok korrigálása is elegendő lehet.
Okozhat-e a lassú pulzus hirtelen szívmegállást?
Ritkán, de súlyos esetekben, például teljes AV-blokk esetén előfordulhat. Ezért fontos, hogy a tartósan alacsony pulzusszámot és a hozzá társuló tüneteket orvos értékelje ki.
Felhasznált források:
