KÓROS KÖPETÜRÍTÉS R09.3 ICD-11: MD10
Mire utal a kóros köpetürítés?
A légutakat érintő betegségek, fertőzések megváltoztatják a nyálkahártya által normál esetben is termelt váladékot. Ez a kóros váladék hurutos, produktív köhögés vagy köpetürítés során távozik a szervezetből. A kóros köpetürítés vizsgálata segíthet a légúti panaszok okának felderítésében. Tudjon meg mindent az okáról, kialakulásáról, kezeléséről.
A kóros köpetürítés oka és kialakulása
A szervezetünkben található, többek között a légutakat is borító nyálkahártya folyamatosan váladékot termel. Ez a váladék óvja, védi a nyálkahártyát. A ragadós, zselészerű, főként vízből álló anyagba megtapadnak a kórokozók, a porszemcsék, az allergének, így azokat könnyebb el is távolítani a szervezetünkből.
Előfordulhat azonban, hogy betegségek, fertőzések hatására megnő a termelt váladék mennyisége (ez egészséges embereknél napi 1 liter is lehet), megváltozik az állaga, a színe. Ennek oka, hogy a beteg szervezet által termelt váladék nagy mennyiségben elhalt sejteket, kórokozókat is tartalmaz.
A köhögés több fajta lehet: száraz, ugató, vagy produktív, köpetürítéssel járó. A köpet színe gyulladások esetén sárgássá-zöldessé változik, asztma esetén tapadós, üvegszerű.
Forrás: Shutterstork.com
A sűrű, letapadt váladék általában hurutos, produktív köhögés során távozik a szervezetből. A váladék felköhögése időnként rendkívül nehézkes, sőt fájdalmas is lehet.
A kóros köpet (vagyis a távozó váladék) színe, állaga sokat segíthet a kóros köpetürítés hátterében álló kiváltó ok felderítésében és diagnosztizálásában. A kóros köpetet emellett laboratóriumban is vizsgálhatják, többek között annak a kórokozónak az azonosítására, mely a betegséget okozta.
Mi okozhat kóros köpetürítést?
Számos betegség, külső vagy belső hatás okozhat fokozott váladéktermelődést, hurutos köhögést és kóros köpetürítést, többek között:
- asztma
- allergia
- vírusos fertőzések
- bakteriális fertőzések
- daganatos betegségek
- COPD
- krónikus bronchitis
- tüdőödéma
- légszennyezettség
- dohányzás
Egészséges embernél a köhögés nem jár köpet ürítésével. Dohányzás, kórokozó, por, vagy allergia miatt azonban a légzőrendszerben váladék képződik.
Forrás: Shutterstork.com
A dohányosokra nagyon jellemző, hogy rendkívül erős, kóros köpetürítéssel is járó produktív köhögéstől szenvednek. Ennek oka egyrészt az, hogy a dohánytermékekben található vegyületek erősen irritálják a nyálkahártyát, mely erre fokozott váladéktermeléssel válaszol, másrészt ezek a vegyületek bénító hatással vannak a légutakban található ciliára, vagyis a légutakat fedő csillós hámsejtekre. A csillós hámsejtek feladata, hogy mozgásukkal segítsék a váladék távozását, de a dohányzás következményeként erre nem képesek, a váladék felgyülemlik a légutakban. Szintén fokozza a dohányosok szervezetében a kóros váladék termelődését és a kóros köpetürítést, hogy a dohányzás számos légúti betegség rizikóját a sokszorosára növeli.
Millyen betegségre utal a kóros köpet színe, állaga?
A felköhögött, távozó váladék színe, állaga és mennyisége betegségenként nagyon eltérő lehet. Már a köpet szabad szemmel történő vizsgálata is segítheti a pontos diagnózist és a megfelelő terápia megválasztását.
- Áttetsző, tiszta, híg, megnövekedett mennyiségű köpet: allergiára utalhat
- Fehér vagy halványszürke köpet: nem mindig jelez kóros állapotot, de enyhe mértékű kiszáradásra is utalhat
- Fehér, habos vagy zavaros, sűrű köpet: COPD-re utalhat
- Sárga vagy zöldes színű, sűrű köpet: bakteriális eredetű fertőzéseknél, például tüdőgyulladásnál gyakori, színét a fertőzések ellen küzdő egyik fehérvérsejt-típusnak köszönheti; cisztás fibrózisra is utalhat
- Barna váladék: a barnás színű váladék krónikus tüdőbetegségre, tüdőgyulladásra, bronchitisre vagy a dohányosok tüdejében megtapadó kátrányra is utalhat
- Barnás-rozsdavörös köpet: bakteriális eredetű tüdőgyulladásra utalhat
- Piros, zselészerű köpet: bakteriális eredetű tüdőgyulladás esetén jellemző
- Rózsaszín köpet: a rózsaszín, esetenként habos köpet tüdőödémára utalhat
- Rózsaszínes-vérpettyes köpet: TBC (tuberkulózis) esetén jellemző
- Véres köpet: a véres köpetürítés rendkívül súlyos betegségekre, például tüdőrákra vagy tüdőembóliára is utalhat
Természetesen, önmagában a kóros köpet még nem tekinthető elegendőnek a diagnózishoz, a betegség megállapításához ez kevés.
A kóros köpet laboratóriumi vizsgálata
Kóros köpetürítésnél szükség lehet a váladék laboratóriumi vizsgálatára is. Ilyenkor a köpetből mintát vesznek, és a mintát mikrobiológiai vagy citológiai teszteknek vetik alá. A mikrobiológiai vizsgálat során betegséget, gyulladást okozó mikrobákat, például baktériumokat, vírusokat, gombákat keresnek a köpetmintában. Ez a vizsgálat rendkívül fontos lehet például krónikus tüdőgyulladás vagy tuberkulózis gyanúja esetén, hiszen a kapott eredmény segítségével lehet a legjobban meghatározni az adott kórokozó ellen leghatásosabb gyógyszert. Citológiai vizsgálat során a sejteket érintő eltérésekre, például daganatos betegségekre utaló jeleket keresnek a köpetmintában (hiszen az hámsejteket is tartalmazhat).
A kóros köpetürítés diagnosztizálása
Mivel a kóros köpetürítés sokféle betegségre vezethető vissza, a kiváltó ok diagnosztizálása sem mindig egyszerű. Előfordulhat, hogy teljesen banális az ok, de az is, hogy az alapbetegség felderítésébe allergológus, pulmonológus, fül-orr-gégész, belgyógyász vagy onkológus szakembert is be kell vonni.
A kóros köpetürítéssel összefüggő betegségek vizsgálatánál a váladékminta laboratóriumi elemzése mellett szükség lehet képalkotó eljárásokra (mellkasröntgen, CT, MRI) vagy bronchoszkópiára is. Amennyiben eltérést fedeznek fel a tüdőben, légutakban, biopsziát is javasolhat a kezelőorvos.
Kórös köpetürítése: mellkasi röntgen és CT-vizsgálat eredményeképp kiderül, milyen komolyságú is a betegség, ez ugyanis kizárhat bizonyos tüdőbetegségeket.
Forrás: Shutterstork.com
Orvosnál a kóros köpetürítés tüneteivel
A légutakból kikerülő váladék megnövekedett mennyisége, a normálistól eltérő színe vagy állaga gyakori kísérője lehet a fertőző betegségeknek. Ugyanakkor mindenképpen ajánlott jelezni a kezelőorvosnak, hogy kóros köpetürítést tapasztalunk, főleg, ha annak színe vagy mennyisége jelentősen eltér a megszokottól. Ez a jelenség ugyanis felülfertőződésekre, krónikussá váló gyulladásokra is utalhat!
A véres köpet mindenképpen kivizsgálást igényel, ha ilyet tapasztalunk, haladéktalanul forduljunk orvoshoz!
Segítheti a kóros köpetürítés okának felderítését, ha feljegyezzük és az orvosunknak elmondjuk:
- Van-e valamilyen diagnosztizált, krónikus légúti betegségünk?
- Kapcsolatba kerültünk vagy kerülhettünk-e olyan beteggel, akinek súlyos légúti fertőzése van?
- Változott-e a felköhögött váladék mennyisége, állaga, színe a betegség kezdete óta?
- Mennyit köhögünk? Mikor a legintenzívebb a köhögés (reggel, este, éjjel stb.)?
- Minden esetben köpetürítéssel jár-e a köhögés vagy sem?
- Mennyire könnyen szabadulunk meg a letapadt váladéktól? Mennyire kell erőlködni köhögéskor?
- Vannak, voltak-e görcsös köhögési rohamaink?
A kóros köpetürítés lefolyása és kimenetele
A kóros köpetürítés önmagában nem betegség, csak betegség tünete. Lefolyása, kimenetele a tünetet kiváltó betegségtől függ.
A kóros köpetürítés lehetséges szövődményei, komplikációi
A kóros köpetürítés önmagában nem betegség, csak betegség tünete. A lehetséges szövődmények, komplikációk a tünetet kiváltó betegségtől függenek.
Veszélyhelyzet kóros köpetürítés esetén
Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, amennyiben a köpetürítés mellett:
- vért vagy véres váladékot köhögünk fel
- nehezen kapunk levegőt, fulladunk, légszomjunk van
- mellkasi fájdalmakat tapasztalunk
- fokozott izzadás jelentkezik
- szédülünk, gyengének vagy különösen fáradékonynak érezzük magunkat
Ijesztő tünet: a véres köpet
Orvosi nevén haemoptysis, ha valakinél véres köpet jelentkezik. A kivizsgálás során először alapos kórtörténetet szükséges felállítani, hogy kiderítsük, a szervezet melyik részéről származik a vér – magyarázza dr. Potecz Györgyi. Ehhez bizonyos vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet, amivel ki lehet zárni az egyéb lehetőségeket, mint például az orr-, vagy szájnyálkahártya sérülése, a gége, az orrmelléküregek, a nyelőcső, vagy gyomor betegségei.
Krónikus betegségek jele is lehet
Ha valóban a tüdőt, vagy érrendszerét érintő elváltozások állnak a véres köpet hátterében, annak több oka is lehet. „Véres (gennyes-véres) köpet jelentkezhet bronchitiszes betegeknél, vagy tüdőgyulladás esetén, vírusfertőzés kapcsán, de véres köpet tüdőembólia, tuberkulózis tünete is lehet. Okozhatja vérnyomáskiugrás, szívelégtelenség, autoimmun betegség, vérhígítók szedése, és a köhögés és légszomj mellett gyakran ez a tüdődaganatelső tünete is.”
Véres köpet esetén a legbiztosabb természetesen, ha orvoshoz fordulunk, hiszen komolyabb gondok is állhatnak a háttérben.
Forrás: Shutterstork.com
Véres köpet: mindig forduljon orvoshoz!
Véres köpetürítés esetén amennyiben ez nem nyállal, hanem köhögéssel ürül, javasolt azonnal orvoshoz fordulni. Erős köhögéssel járó fertőzéses légúti betegségek lefolyását kísérheti véres köpet. Ez jellemzően a betegséggel együtt megszűnik, de ilyenkor is jobb orvossal konzultálni. Azonnali vizsgálatot igényel, ha a vérzés egyre erősebb, és mellkasi fájdalom is kíséri. Hirtelen jelentkező panaszok tüdőembólia tünetei is lehetnek, itt a mielőbbi orvosi segítség életmentő lehet! Az éjszakai izzadás, fogyás, magas láz és légszomj, szintén olyan kísérő tünetek, amelyekkel javasolt orvoshoz fordulni.
A kóros köpetürítés kezelései lehetőségei
A kóros köpetürítés kezelése elsősorban az alapbetegség kezelését jelenti. Ha a kóros köpetürítést kiváltó betegséget kezelik (akár gyógyszerrel, akár műtéttel), akkor nagy valószínűséggel a fokozott váladéktermelődés és a hurutos köhögés is megszűnik.
Természetesen, vannak olyan eljárások, melyek kifejezetten a váladéktermelődést, a kóros köpetürítést, a hurutos köhögést célozzák. Ezek közé tartoznak például a hurutoldók, melyek a letapadt váladék könnyebb felszakadását és eltávolítását teszik lehetővé. Bizonyos esetekben a váladék műtéti úton történő eltávolítására, leszívására is szükség lehet. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a fokozott váladéktermelődés a szervezet egyik védekezési mechanizmusa, mellyel a kórokozóktól, elhalt sejtektől igyekszik megszabadulni, így nem (minden esetben) célszerű ezt elnyomni, akadályozni.
A kóros köpetürítés megelőzése
A kóros köpetürítés önmagában nem betegség, csak betegség tünete. A megelőzés éppen ezért inkább a betegségekre kell, hogy vonatkozzon. A legfontosabb lépés azonban a dohányzásról való leszokás.
Mit tehetünk otthon kóros köpetürítés esetén?
A sok folyadék segíti a gyógyulást, megnyugtatja az irritált nyálkahártyát. Azért is fontos, hogy minél több folyadékot igyunk, mert már az enyhe mértékű kiszáradás is fokozhatja a váladéktermelődéssel járó kellemetlen panaszokat, a termelődő váladék sűrűbb lesz, nehezebben tudunk tőle megszabadulni. Hasonlóan jó hatással lehet a szervezetre, ha párásítóval biztosítjuk, hogy a szoba levegője ne legyen túl száraz.
Gyakori kérdések a kóris köpetürítésről
Fertőz-e a kóros váladék?
Bár a legtöbb ember kóros köpettel, fokozott váladéktermelődéssel legtöbbször a légutakat érintő fertőzés során találkozik, a kóros köpetürítés önmagában nem jelenti azt, hogy valóban fertőzéssel van dolgunk. Ezt azonban nem lehet kizárni, így saját maguk és mások védelmében célszerű a kóros köpetet fertőzőként kezelni, és ennek megfelelően eljárni (pl. megakadályozni, hogy mások érintkezzenek vele).
Melyik a jobb, lenyelni a váladékot vagy kiköpni?
Erre sajnos nem tudunk egyértelmű választ adni, mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy melyik módszert részesíti előnyben. Van, aki szerint a váladék lenyelése visszataszító, mások viszont éppen annak eltávolítását, kiköpését tartják undorítónak (természetesen, az utcai köpködés vita nélkül rendkívül udvariatlan!). A légutakban termelődő váladékot – normál esetben – lenyeljük, anélkül, hogy tudatában lennénk ennek. A szakemberek szerint a kóros köpet lenyelése sem jelent különösebb veszélyt az egészségünkre, hiszen a gyomor erősen savas környezetében a kórokozók elpusztulnak.
Ha zöldes-sárgás váladékot köhögünk fel, megoldás az antibiotikum?
A kóros váladék színe, állaga nem egyértelmű jelzője annak, hogy milyen kórokozó áll a tünetek hátterében, azt csak laboratóriumi vizsgálat során lehet pontosan meghatározni. Így sajnos azt sem lehet kijelenteni, hogy a zöldes-sárgás köpet esetén mindig antibiotikumra van szükség, vagy hogy az antibiotikum hatására elmúlik a kóros köpetürítés és a fokozott váladéktermelődést. Antibiotikumot csak abban az esetben szedjünk, ha azt a kezelőorvosunk rendeli el!
Változhat-e a felköhögött kóros váladék színe, állaga egy-egy betegség során?
Gyakori, hogy a betegség lefolyása során változik a köhögés, először száraz, majd hurutos, produktív lesz. Az is előfordulhat, hogy a felköhögött, kóros köpet színe, állaga vagy mennyisége változik a betegség előrehaladtával, például átlátszóból zöldes-sárgává, vérrel pettyezetté válhat. Ez utalhat egy vírusos eredetű megbetegedés mellé társuló bakteriális felülfertőződésre, de arra is, hogy az állandó köhögés rendkívüli módon megterhelte a szervezetet, és apró sérülések keletkeztek a nyálkahártyán. A sűrűbb köpet emellett azt is jelezheti, hogy egyszerűen több folyadékot kell innunk!
Tényleg nem szabad tejet inni, ha hurutosan köhögünk?
Az elterjedt vélekedés szerint a tej, illetve a tejtermékek fogyasztása csak tovább rontja a hurutos köhögéssel, kóros köpetürítéssel küzdők állapotát, mert ezek az élelmiszerek fokozzák a váladéktermelődést. Valójában azonban ennek a kijelentésnek nincs tudományos alapja. Több kutatás is bizonyította, hogy a tejfogyasztás nincs hatással a váladékképződésre. Ugyanakkor, bizonyos, probiotikumokban gazdag tejtermékek, például a joghurt segíthet helyreállítani a bélflórát, ez jótékonyan hat az immunrendszerre, és hatékonyabbá teheti a szervezetünket a fertőző betegségek elleni küzdelemben.
Felhasznált források:
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
