Mi a kancsalság?

A kancsalság (strabismus) a szemek együttműködésének zavara, amely során az egyik vagy mindkét szem eltér a normál állástól, vagyis nem ugyanabba az irányba néznek.

Mi a kancsalság?

A kancsalság, orvosi nevén strabismus, egy olyan látászavar, amikor a két szem nem egy irányba néz, nem tud párhuzamosan együttműködni. Az egyik szem nézhet egyenesen előre, míg a másik befelé, kifelé, felfelé vagy lefelé tér el. Ez a szemek együttműködésének zavara gyakran gyermekkorban alakul ki, de felnőttkorban is jelentkezhet – például idegrendszeri betegségek vagy szemsérülések következményeként.

A kancsalság nemcsak esztétikai probléma, hanem funkcionális is: hatással van a térlátásra, a mélységérzékelésre és akár a látásélességre is. Mivel a betegség már korán felismerhető, kiemelten fontos a korai diagnózis és beavatkozás.

A kancsalság tehát fénytörési hibákhoz és látási problémákhoz vezethet, beleértve a kettős látást vagy a mélységérzékelés csökkenését. A kancsalság gyermekkorban gyakori, de felnőtteknél is előfordulhat, különösen neurológiai betegségek, trauma vagy más egészségügyi problémák következtében.

A kancsalság típusai

A kancsalságnak több formája létezik attól függően, hogy a szem milyen irányba tér el:

• Befelé térő kancsalság (esotropia): az egyik szem a másik felé fordul. Gyermekeknél gyakori.
• Kifelé térő kancsalság (exotropia): az egyik szem kifelé fordul, főleg fáradtság vagy figyelemhiány esetén jelentkezhet.
• Felfelé térő kancsalság (hypertropia): az egyik szem magasabbra kerül, mint a másik.
• Lefelé térő kancsalság (hypotropia): az egyik szem lejjebb helyezkedik el.
• Váltó kancsalság: amikor a két szem felváltva tér ki az irányából.

A kancsalság lehet állandó vagy időszakosan jelentkező, illetve lehet veleszületett vagy szerzett.

A kancsalság okai

A kancsalság kialakulásának többféle oka lehet, például:

• Szemizom-egyensúlyzavar: a szemmozgató izmok nem működnek megfelelően, így a két szem nem tud egyszerre ugyanabba az irányba nézni.
• Idegrendszeri problémák: egyes agyi rendellenességek vagy idegsérülések miatt az agy nem tudja megfelelően koordinálni a szemek mozgását.
• Genetikai hajlam: a kancsalság gyakran családon belül halmozódik.
• Távollátás (hiperópia): a szem alkalmazkodási kényszere miatt az egyik szem befelé térhet.
• Szemsérülések vagy műtétek mellékhatásai: például szürkehályogműtét után előfordulhat kancsalság.
• Szemidegkárosodás vagy agyi trauma: például stroke vagy fejsérülés következtében.

A kancsalság tünetei

• A szemek eltérő irányba néznek;
• Kettős látás;
• Mélységérzékelési problémák;
• Fejfájás és szemfáradtság;
• A látás romlása vagy homályossága;
• Gyermekeknél a fej elfordítása vagy hunyorgás a látás javítása érdekében.

A kancsalság kivizsgálása

A kancsalságot szemészeti vizsgálatokkal diagnosztizálják, amelyek során ellenőrzik a szem állását, mozgását és a látásélességet. Fontos lehet a neurológiai kivizsgálás is, különösen, ha a kancsalság hirtelen alakul ki.

A kancsalság kezelése

A kezelés célja a két szem összehangolt működésének helyreállítása és a látás javítása. A kezelési lehetőségek:

• Szemüveg vagy kontaktlencse: főleg, ha a kancsalság távollátás miatt alakult ki.
• Szemtakarás: az egészségesebb szemet időszakosan letakarják, hogy a gyengébb szem erősödjön.
• Szemizomtorna és vizuális terápia: speciális gyakorlatok segíthetnek a szemizmok megerősítésében.
• Botox-injekció: bizonyos típusú kancsalságnál a szemmozgató izmok átmeneti ellazítására alkalmazható.
• Sebészi beavatkozás: ha más kezelési módszerek nem vezetnek eredményre, a szemizmok műtéti korrekciójára is szükség lehet.

Gyakori kérdések a kancsalságról

A kancsalság olyan állapot, amelyben mindkét szem nem tud egyszerre ugyanabba az irányba fókuszálni. A korai felismerés és kezelés jelentősen növeli a jó látás kialakulásának esélyét – különösen gyermekek esetén.

Kinőhető-e a gyermekkori kancsalság?

A kancsalság bizonyos formái (pl. a kisgyermekkori esotropia) részben korrigálhatók a növekedés során, de a legtöbb esetben kezelés nélkül nem múlik el magától. A korai beavatkozás segíthet a látásfejlődés helyes irányba terelésében. A legjobb eredmények 6 éves kor előtt érhetők el, amikor a látórendszer még fejlődik. Azonban későbbi életkorban is kezelhető, sőt, felnőttkorban is van lehetőség javulásra – főként látásélesség és esztétikai szempontból.

Veszélyes-e a kancsalság?

Önmagában nem életveszélyes, de ha kezeletlen marad, a mélységérzékelés romolhat, a kettős látás zavaró lehet, és az érintett szem látásélessége csökkenhet (tompalátás alakulhat ki).

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha a kancsalság hirtelen jelentkezik, felnőttkorban alakul ki, vagy a gyermekeknél tartósan fennáll, mindenképpen szemészeti vizsgálat szükséges. Minél előbb kezdődik a kezelés, annál jobbak az esélyek a normál látás megőrzésére.

Milyen életmódbeli változások segíthetnek a kancsalság kezelésében?

A vizuális terápia és a rendszeres szemtorna segíthet a szemizmok erősítésében. Fontos a megfelelő fényviszonyok biztosítása olvasáskor és képernyőhasználatkor, valamint a pihenőidők beiktatása a szem megterhelésének csökkentése érdekében.

Milyen esély van a teljes gyógyulásra?

A sikeres kezelés esélye nagyban függ a kancsalság típusától és a beavatkozás időzítésétől. Gyermekkorban nagyobb az esély a teljes gyógyulásra, míg felnőttkorban a kezelések inkább a látásjavításra és a kettős látás megszüntetésére koncentrálnak.

Felnőttként is kezelhető műtéttel a kancsalság?

Igen, felnőtteknél is alkalmazható műtét – akár látásjavítás, akár kozmetikai okból. A beavatkozás célja lehet a kettőslátás megszüntetése vagy a szemek állásának esztétikai korrekciója. A műtét előtt alapos kivizsgálás szükséges.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• National Eye Institute
• American Academy of Ophthalmology
• Mayo Clinic